Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-138
329 A nemzetgyűlés 138. ülése Í9Í7. cvi július hó 2-án,. szerdán. 330 akinek mi ott biztosítottuk a nyugalmát. Odajött, hogy zavarja a gyűlést. Azt mondottam neki: nehogy baj érje, jöjjön idei közénk, és ba vége lesz a gyűlésnek, ö is beszélhet- (Zaj a kommunistapárton, — Az elnök asenget.) Iftt a fénykép a kezemben. (Apró Antal (kp): Hamisítás! — Folytonos zaj a szociáldemokratapárt soraiból.) Kérem fényképet nem lebeit: hamisítani. (Viharcsengő.) Elnök: Képviselő úr, a békeszerződéshez tessék szólni és nem saját pártjának ügyeit tárgy alni, Vásáry József (msz): A szabadságról beszélek. (Felkiáltások ü szociáldemokraiupártból: A javaslatiról beszéljen! — Zaj a szociáldemokrata és a kommunista padsorokban. Justus Pál (szd) : Ne a szabadságról, ai szabadságpártról beszéljen!) Rólunk azt mondják, hogy fasiszták vagyunk és nem bírjuk az ellenvéleményt. Imié, mi odavisszük a kommunista agitátort, odavisszük az emelvényre, velünk együtt és megengedjük neki, hogy a népgyűlés Végénl beszélhessen, m a végén felszólítjuk a közönséget, hogy hallgassa! ímeg (Nagy zaj a kowimunistapárton: Tessék is megengedni! — Zaj. — Az elnök csenget.) Elnök: Méltóztassék a tárgyhoz szólni. Vásáry József (msz): Elállók a szótól, mert nincs szólásszabadságoni. (Taps a szabadságpárton, ~ Gúnyos taps a kommunistapárfról, — Mozgás és zaj Q szociáldemokrata párt on és a kommunist apart on. — Egy hang a -szociáh demokratapárton: Mit szól a békeszerződéshez 1 ? — Egy hang a kommunis'apartról: Az "nem fontos!) Elnök: Kivan még valaki a 2. §-hoz hozzászólnia (Nem!) Ha senki szólni .nem kivan, a, tanácskozásit befejezettnek nyilvánítom. Következik a a határozathozatal. Kérdem a"t Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a % H a bizottság szövegezéséiben elfogadnia (Igen!) Ha igeű^ kimondom, a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a 2. • §.ifr a bizottság szövegezésében fogadta el• (Nagy Vince (msz): Elfogadjuk, hadd jöjjenek a szabadságjogok!) Következik a 3. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat. sziveskedjék a 3. §.--t felolvasni. ' Veres Vince jegyző (felolvassa a szakaszt). Elnök: Szólásra következik a szakaszhoz í'eliratkozoiíítj szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Zsedényi Béla! Zsedényi Béla (pk): T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a § (2) bekezdésével kapcsolatban benyújtott javaslatomat, amely mindössze két szónak a megváltoztatását célozza, megindokoljam, egypár mondattal csupán sziigorúan a tárgyhoz, ragaszkodva. Méltóztatnak tudni, hiszen már több alkalommal szólaltam fel ezirányban a nemzetgyűlésen is éS: a bizottságokban, hogy nem vagyok a felhatalmazás utjain való kormányzásnak a híve. Kétségtelenül belátóin azomban azt. hogy ilyen nehéz idlőben, mint a mai, a 'kormány kénytelen bizonyos, vonatkozásokban., — hogy kormányozná tudjon^— tágabbkörű felhataluiazáslti kérni a, nemzettől. Ezt több alkalommal! is magam is megszavaztam. Többször felszólalt ani azonban -ahban az irányban, hoigy a rendeleti konmányzást előbb-utóbb le kéli építemúi és vissza kell 'térnünk ahhoz az alkotmányos alapelvhez, hogy • ami a uenizetgyűlés haltásköréhe tartozik, afe* l lett maga a nemzetgyűlés döntsön ós ne ruháztlassek at ez a> jog ai koirmányra» Amikor azonban ma még ebben az átmeneti állapotban vagyunk és a kormány sok ólyíaai vonatkozásban rendelleti úton intézkedik a felhat almazas, alapján, amely tulajdonképpen a nemzetgyűlésneiki a jogköre — az ország általános korimányzaitlai és igazgatása tekintetében — akkor éin a magam részéről kétségtelenül belátóim azt, hogy a fellhatailmiazást a korímány részére a békeszerződés végrehajtására meg kell iáidnál a tulajdonképpeni nominális rendeleti jogköiröii túl is, mert hiszen, ha nagyobb ügyben, a« ország kormányzata ügyében. — ahol arról van szó, hogy f3 , (tárgyakat megválogathatja, a hot politikum m jelentkezik — adott a nemzetgyűlés felhiatalanazást, akkor nem tagadhatja meg, hogy a békeszerződés végrehajtásánál ne adja. meg a felhatalmazást, akkor, amikor olyan problémák előtt állunk, laniellyek el ott — notons-volems — amúgy is fejeit kellett najltiauiunk, s atmükorl csak arról, van szó, hogy -a ; békeszerződés rendelkezéseit., amelyeket reánk piaranesolfek, keresztül kell vinni. " Ez az egyik elvi álláspontom, amelyet le akartaim _ szögezni. Ezzel széniben azonban van egy másak elv és ennelk az érvényesítését kérném és. kérem az igen t Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék azt a. kéit!sz;a>vas •változtatásomat komcly ^megfontolás tárgyává tenni és elfogadni. Ez a másik elv ugyanis az, hogy ha megaido'm a felhaitalinazasit ai békeszerződés végrehajtására, a» de facto a békeszerződés végrehajtására szóljon, azzal élhessen: a kormány, die ne, élhessen vissza. Vagyis ennek a felhaitalímiaizásniak komoly jogi korlátai' legyenek. Igen t. Nemzetgyűlés! Én bátor vagyok utalni arra, hogy az előző kormányaik — nem akarom , a , jelen legi kormányról feltenni ezt, de jöhetnek itt még- más kormányok; .változhatnak a kormányok addig, amíg ennek ai feilhaltalniiazásmak iaz alapján kell intézkedni — igen gyakran vrsszaéltelki a kapott f etÜhatailmazassail. Közismert dolog például, hogy a h önvédelmi törvényben rejlő feilhatalmiazassal miily gyakran visszaéltek az előző 1 időkben, olyan kérdésekre tis alkalmazva, amely ékre alklalmlaani az akkori országgyűlésnek és törvényhozásnak sem' miképpen nem volt initenciója» De figyelmeziteltiek anrai hogy magával a trianoni békeszerződéssel Is gyakran visszaéllek. Hiszem nagyon jól tudjuk, bogyi például a trianoni békeszerződés állaimpolgáirsáigi vonatkozásai alapján hányszor fosztottak meg állampolgárságuktól olyanokíaít, «kakelt, semmiképpen nem volt intenciójai ai tnianoni békeszerződésnek niiegfDsztaini,. A tnitanóni békeszerződés esiak rendezte a szomszédállilia) , m(ok és Mag'yiairország közöitti, \ állampotllgiárij viszotnyt és nem volt az a célja «hogy a koirmányMak felhaitaillmiaízásit adjon latrra, hoigy ehnielk alapján inegálliliapítsiai valakiről, hogy nem maigyair állampolgár és például elvegye^ a lapját, elvegye a, felelős* szerkeszitiői vagy kiadói jogosultságát. És a kormány ilyen vonatkozásokra is felhasználta. Áttérve most már a konkrétumra, a következőknek szigorú tárgyi éis jogászii megfontolását kérem. Ez a felhatalmazási paragrafus, tehát a 4. §. a második kiikfezdeseiben airról intézkedik, hogy mily tág körben adjuk meg, a rendeleti úton való kormányzás jogát a kormánynak. A
