Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

319 A nemzet gyűlés JBB. ülése 1947. kratikus kormányzat másfél esztendeje után így mérte le az én egész gondolkodásomat ©s menltialiitásomfait s megbízott ezzel az európai jelentőségű jogi szerepléssel. (Justus Pál (szd): Térjünk a, tárgynál) T. Nemzetgyűlés! Amik or tehát 'itt a békeszerződésben a szabadságjogok biztosításának és a fasizmus elleni küzdelmek becikkelyezéséhez szólok hozzá, ezt előzmény ként el kellett mondanom azért, mert ha, mond 1­juk, vannak a baloldalon jóhiszemű politiku­sok, — blszem,_jhogy vauinak, — akik talán sa­ját személyemben engem nem is~ vádolnak meg, s nem is hiszik el ezt ía koholt vádat, dte azt mondhatják, hogy abban a szialbadságpártb'an, amelyben én helyiéit, foglalok, vámnak fasiszta gondolkozású, vagy , a . fasizmussal szimpatizáló emberek. (Justus Pál (szd):. így, ahogy mondja!) Erre laiz esetleges pótmaigánvádria le­gyen szabad azt valaiszolnoni, hogy éppen az előbb említetteni csekélyke demokratikus és 'antifasiszta multam alapján mandclttaim a leg­határozottabb feMősségtudással. hogy annyira minden idegszálammal és minden gondolkodási rezdülésemmel antifasiszta vagyok, hogy nem* volnék hajlandó egy percig sem; olyan pártban lenni, amelyben akár egyetleni képviselői társaim is ^ van, aki a fasizmussal rokonszenvez. (Moz­gás és zaj a. szociáHdemokratatpárton. — Egy hang a szOciáldemvkratapártról: Akkor sürgő­sen lépjen ki!) Elnök: Képviselő úr, a tárgyhoz méltóz­tassék szólni. Nagy Vince (msz) : Ez mind a tárgyhoz, az antifasiszta magatartáshoz és a szabadságjo­goknak törvényben biztosításához tartozik. (Révész Mihály (szd): Az elnökkel nem vitat­kozunk!)' Nekünk már van egy jogszabályunk, amiely ezzel analóg, s amelyei meg fog erősíteni ez a nemzetközi érvényű jogszabály. Az 1946. évi I. törvénycikk a köztársasági megalkotásáról, bevezetőjében a, szabadságjogokat, az emberi jogokat, fajra, felekezetre, nemre való tekintet nélkül deklaráltai. Azóta azonban másfél év telit el s az egyes tör vény elkibem még ezeket a sza­badsági 3gpka)t. nem kodifikáltuk s nem része­sítettük büntetőjogi védelemben. Most tehát nar gyón jó, hogy ezeke^ a szabadságjogokat nem­zetközi szerződés fogja alá)tánnasztiami. de én segítségére sietek a kormánynak, amikor arról van szó, hogy hogyan kel'l küzdeni al fasizmus ellen, miiért ebben — legyenek nyugodtak — egyenlő partnerek vagyunk. További ind'okDlási nélküli, mert mindiaizt, axait előrebocsá'fcottiajm, méltóztassanak indoko­lásnak venni, tisztelelttel törvényjiavasliatot ter­jesztek be a, fasizmus konkrét meghatározása és a fasizmus üldözése érídekébein, hiogy a fa­sizmust büntetőJDgii szankcióikkal, üldözze a kormány, mint (ahogyan airra a nemzetközi bé­keszerződés kötelezi. (Élénk helyeslés a szar bad s ág pánton.) A magam és pántomi összes képviselő tagjai aláírásával a: mai napon Maiz indítvány könyvbe, mint önálló, indítványt jegyzem be a következő törvényjavaslatot, amelynek sürgős kinyomta­tását és sürgős* tárgyalását, elfogadását, és törvényibeiilkjtattását kéirem már most és fogom kérni akkor, amik Dr az elnök úr intézkedik an­nak napirendre tűzése iránt- A törvényjaivas­lait a következő (olvassa); »Tör vény javaslat a, fasizmus elleni küzde­lemről és az eílínyiomatástiól és féléilemitől "Waló (mentesség emberi 'alapjogának büntetőjogi vé­delméről. : • . ii • , évi július hó 2-án, szerdán. 320 1. §. A Parisban 1947. évi februáor hó .10. napján kelt békeszerződés beeàfckelyezése tár­gyában alkotott 1947. évi...«)— mostani — »tör­vénycikk 2. §-ának II. réisze, I. cím 4. cikke al­kalmazásában fasiszta jellegűnek kellll tekinteni minden olyan politikai, kialtomalL vaigy katonai színezetű szervezettet, (pártot, ceoipoiritolt) amely­nek — az 1946. évi VII. törvénycikkben meghar tározott eseteken kívül é® tekintet nélkül a szer­vezet (párt, csioporfb) elnevezésre — célja a) a fasizmusnak vagy a nemzeti iszocialíslíia rendszernek Magyarországon újból való ha to­lómra, juttatása, b) a népképviseleti elven alapuló s az álta­Hainos. egyenlő és titkos választójog és a több­ségi elv érvényesülésével működő pairlamentá­riis rendszer megszüntetése. c) az a) pontban megjelölt elnevezések mellőzésével ugyan, de paranesuraloni létesd­ítése, d) a: szabadi páirtalakulások és a szabad br rálát megszüntetése mellett egyetlen politikai párt unalmának (egypártrendszeír) előkészítése és megváló sáthása» % §./ F'asisztiaöellegűnek kell- tekinteni az 1. §-ban megíhatározott eseteken kívül aizt a .szervezetet (pártofc, csoportot) iis>, meíly az ál­lampolgári szabadság' vagy jogegyenlőség mellőzésével a) valamely nép. nemzetiség, vagy faj fel­sőbbrendűségét hirdeti más népekkel, nemzeti­ségekkel, vagy fajokkal szemben, b) bár alakilag-alkotmányos módon szor­galmazott célok elérése érdekében talg'jiaiifti, vagy azok egy részét felfegyveirzi. vagy azokat fegyverben tartja,« (Vásáry József (msz): Lásd R-gárdát! — Justus Pál (szd): Az S;gárdáról beszél?) 17 »vagy anélkül W, céljai elérése érde­kében« (Justus Pál (szd): Kár volt közbe­szólni!) »az állampolgárok egly része ellen kényszereszközöket alkaltmaz, viaigy ilyeneket kilátásba helyez, tŐlfüfc esküfc vagy fogadal­mat vesz,« - * c) az 1946. évi I. te. bevezetőjében felso­rolt szabadságjogokat az állampolgárok bár­melyikével vagy egész csoportjával — külö­nösen a parasztsággal vagy az ipari munkás­sággal — szemben .egyéb módion kétségbevonja és e szabadságjogok elkobzását közvetlenül Vagy közvetve szorgalmazza. 3. §. Aki az 1—2. §§-ban megjelölt szerveze­tet (pártot, csoportot) alapít, vezet, vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti, bün­tettet követ el és 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha pedig közhivatalnok követi el, a büntetés életfogytig tartó fegyház. Bűntett miatt 3 évig terjedhető börtön­nel büntetendő az is, aki az 1—2. §§-ban meg­határozott szervezetben (pártban, csoportban) tevékenyen résztvesz, vagy annak tevékenysé­gét előmozdítja. 4. §. (1) Vétséget követ el ós 1 évig terjed­hető fogházzal büntetendő, aki az 1—21 §§-ban meghatározott valamely cselekményről, szer­vezet (párt, csoport^ alapításáról vagy tevé­kenységéről hitelt érdemlő tudomást szerez es erről a hatóságnak mihelyt lehetséges;* fel­jelentést nem tesz. • (2) Az előbbi bekezdés alanián nem büntet­hető a tette® vagy részes hozzátartozója (B'tk. 5. $. Nem büntethető az 1—2. §§-ban meg­határozott szervezet (párt, csopoirt) tagja, vagy résztvevője, ha a szervezetből (pártból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom