Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

251 A nemzetgyűlés 137. illése Í947, (Vásáry József (msz): Soha nem voit ilyen rongyos, mint most!) Nem részesült pedig azért, mert a tőke számára, amely egyedül a gyors iés nagy profitot nézte, ez nem volt kifizetődő. Mi teljes mértékig tudatában va. gyünk annak, hogy a városi dolgozó nép életszínvonalának tartós felemelését, az ország gazdasági felemelésének szilárd alapokra helyezését is csak a mezőgazdaság elmaradt 'termelésének ég életmódjának alapvető megváltoztatásával, lehet megvalósítani. Az egész ország gazdasági megerősödése és ezzel a 'demokrácia szilárdsága megvalósíthatatlan a magyar parasztság gazdasági, kulturális és szociális felemelkedése nélkül. Mi ezt jól tudjuk és éppen ezért irányozituk ellő áz ország történetében e páratlan 'méretű mezőgazdasági beruházást. T. Nemzetgyűlés! A mezőgazdasági beruházások azonban nem függetlenek az ipari termeléstől' és az előirányzottnál magasabb mezőgazdasági beruházásnak már egyszerűen nem lenne meg az ipari fedezete. Iparunk nem lenne képes a mezőgazdaságot még több eszközzel, felszereléssel, vegyszerekkel) ^ elláitni. Ha az ipari beruházások amúgy is szűk keretek között tartott mértékét lejjebb' - szállítanánk, úgy nem lenne módunk az ország Önálló gazdasági alapjainak biztosítására, vagy ^ pe- . dig kényszerítve lennénk külföildi kölcsönre építeni tervünket. Ha pedig kényszer diktálná számunkra a külföldi kölcsönt, ez azt jelentené, hogy a külföld által diktált feltételiek ' mellett áruba kellene bocsátanunk országunkat, el kellene fogadnunk a kölcsönt olyan feltételek mellett, amilyeneket a külföldi reakció diktál nekünk. Ebből pedig mi nem kérünk, de nem kér a magyar nép sem, mely a múltban eléggé megtanulta már, hogy mit jelent az idegen érdekeknek váló kiszolgáltatottság, mit jelent a függetlenség elvesztése. ' T. Nemzetgyűlés! A magyar parasztság számára a legégetőbb kérdéis a mezőgazdasági beruházások mellett az agrárolló, a mezőgazdasági és ipari árak közt fennálló elviselhetetlen aránytalanság megszüntetése. (Háll-^ jukí a szabadságpárt oldalán.) Hogyan érthetjük ezt el? (Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) Ha a'drágaság kérdését, vonalát vizsgáljuk meg, akkor túl azon, hogy az Ár- és Anyaghivatal eddig nem a parasztság érdetkeit képviselte, túl azon, hogy a kettős vezetés lehetőséget nyújtott a, tőkések számára az árak túl hajtására, irhieg kell állapítani, hogy van a drágaságnak objektív forrása is, ez pedig az, hogy drága számunkra a külföldi nyersanyag, amellyel dolgozunk, mert rossz és korszerűilein termelésünk folytán a külföldi nyersanyaghoz kétszer annyi munkát kell adnunk, mind a mezőgazdaságbaji, mind az iparban, mini amennyibe az a külföldnek kerül. Ahhoz, hogy a drágaságot és a szegénységei felszámoljuk, -ahhoz, hogy az agrárollót megszüntessük és ahhoz, hogy hazánknak a külkereskedelmi ollóban megnyilvánuló, a külfölddel szemben egyenlőtlen helyzetét megszüntessük, az kell, hogy jobban és eredményesebben termeljünk. (Vásáry József (msz): Es leszállítsuk a típuscipő adóját 50 forintról 20 forintra! — Nógrádi Sándor (kp) : Ez csak beszed !) A hároméves tervben foglalt mezőgazdasági beruházások biztosítják a teirmelési korszerűségét mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, viszonylag alacsony beruházások évi július hó i-én, kedden. 2Ö2 mellett; ímeglévű lehetőségeink teljes kiliasanáláisa révén, az észszerűsítés, a racionalizálás révéin meg fogjuk tenni az első lépéseket termelésünk olyannyira esedékes korszerűsítése, világpiaci versenyképessége felé. (Vásáry József (msz) : Húsz év óta minden rendszer ezt miagyarázza!) A hároimiáves teirv során a jobb és korszerűbb (Nógrádi Sándor (kp): Mi't hasonlítod ösisze azt, ami alkkor volt, azzal, ami ma van

1

? — Vásáry József (msz): Huszonöt év óta mondják! Ugyanaz a lemez! —• Nógrádi Sándor (kp): Te csak arra emlékszel. Azt nem tudod, hogy mii van ima! — Vásáry József (msz): ígértek mindig mindent!) termelés terén olyan eredményekelti fogunk elérni, amelyek eddig ismeretlenek. (Nógrádi Sándor (kp): Mi. nem ígérünk. Ez demagógia!) T. Nemzetgyűlés! Az agrárolló megszüntetésének feltétele végső fokon, ha ezt a kérdést az ország egész gazdaságának perspektívájából szemléljük, az ipari és mezőgazdasági termelés közötti különbség csökkentése, ^egyrészt a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, másrészt az ipari termeilés racionalizálása által. Mindkét cél elérésének legbiztos

abb. záloga a demokratikus állami által irányított tervszerű gazdálkodás és így m agrárolló szűkítésének, a parasztság megsegítésének elengedhetetlen feltétele ugyanaz, mint az egész hároméves tervnek: a kulcspozíciók államosí-. tása és a hároméves terv kötelezővé tétele. Ehhez pedig olyan kormány szükséges, amely a tőkés befolyástól ane-nten munkáspárti és kisgazda részében egységesen és határozottan a nép érdekében és a nép javára kívánja megvalósítani a tervet. (Vásáry József (msz): Do eddig együtt voltak mindig s így is megértették egymást. Most sajátmagukat, kritizálják!) Befejezésül újra csak azltl kell aláhúznom, hogy a mi meggyőződésünk szerint a hároméves terv sikerének legdöntőbb feltétele demokráciánk politikai megerősítése, az őszintén demokratikus nemzeti egység megszilárdítása. Nagy Ferenc eltűnt a magvar politikai „életből, (Vásáry József (msz): Be sokat dicsőítették!) de távolról sem tűnt el vele együtt (Nógrádi Sándor (kp): Vásáry most r vele megy!) az úri politika minden támogatója, a nagy vagyonok minden mentegetője. Hogy mennyire nem tűnt el, azt mindennél világosabban megmutatja a Sulyok-párt ©» a, kizárt képviselők magatartása. (Dénes Isván (pk): Ne általánosítson, képviselő úr! — Egy hang a kommunistapárton: Te agrárszocialista vagy!) Azt hiszem nem felesleges innen is felhívni a magyar nép figyelmét arra, hogyha reakció, a tőkés politika szövetségesei még nem tűntek el a magyar politikai életből, nem tűnitek el a nemzetgyűlésből. (Piros László (kp): El fognak tűnni!) Nagy Ferenc bukásával- a terv első és közvetlen akadálya eltűnt a magyar politikai életből, de helyébe sorompóba lép a másik vonal : a Sulyok-párt és szövetségesei. Mi nem csodálkozunk a Sulyok-párt magatartásán. Mi előre tudtuk azt, hogy az a párt, amelynek vezérszónoka, Vásáry képviselő úr, népboloindításnak nevezte a stabilizációt, RZ ci párt, amelynek vezére, Sulyok Dezső képviselő úr 1939-ben a honvédelmi törvényt örömmel üdvözölte és szavazta meg, aki üdvözölte és

r megszavazta a fegyverkezési törvényt (Nagyiván János (msz) : Egész névsort tudnék mondani, ! akik a fegyverkezést még elő is segítették!) és felszólalá-