Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
139 f A nemzetgyűlés llí. ülésq 1917. belül 22 millió forintra rúgnak. Mindenesetre hatalmas tételek ezek,-de dicséretére váljék a pénzügyi kormányzatnak, hogy úgy a személyi, mint a dologi kiadásoknál a legmeszszebbmenően érvényesítette a takarélkosság elvét. A személyzeti létszám az 1937/38. évi 13.318 fővel szemben nem csak az átmeneti leg visszacsatolt területek arányában történt létszámemelkedés lebontásával kevesbedett, hanem ez. nkívül további 1357 fővel csökkent. Gondot kell azonban fordítanunk arra, hogy az a létszám, amely a pénzügyigazgatás zavartalan ós nyugodt menetéhez szükséges, rendelkezésre álljon. A másik követélmény a szakszerűség, mert ennek hiánya az egész gazdaságpolitikára végzetesen megbosszulhatja magát. Örömmel kell leszögezni, hogy pénzügy igazgatásuníkl újra tanúságot tesz arról, hogy átérzi azt a hivatást, amely a nemzet újjáépítése terén reá vár, és mind jobban telítődik azzal a felelősség- és kötelessógérzettel, amelyet tőle a magyar demokrácia joggal elvár. T. Nemzetgyűlés! Irreálisan a költségvetés szemére lehetne vetni, hogy a feladatokat vagy csak részben oldja meg, vagy a feladafxrk nagy részét kihagyja az állami feladatkörből. Ezzel szemben a valóság az, hogy az állam el nient erőfeszítésének végső határáig', hogy a pénzügyi politikán belül buzdíióan hasson a gazdasági élet síkjaira. (Némethy Jenő (msz): Ezt nem látjuk!) Célt tévesztett volna a pénzügyi politika, amely mellőzi a gazdasági politikát. Legyünk tisztában azzal, hogy csak a nagyon szervesen átgondolt ós tervszerű gazdaságpolitika mentheti meg ennotk az országnak gazdasági, pénzügyi ós kulturális egyensúlyát. Éppen ezért a pénzügyi kormányzatnak éberen kell l'elfigyelnie arra, hogy az ország gazdasági eredményességi mérlegét minél hathatósahhan alátámassza, Csak az a pénzügyi politika lehet áldásthozó, amely minél nagyobb haíályosággal és mórtékben felszínre tudja, hozni a magyar nemzetnek — hála Istennek — elég nagy tartalékokban levő gazdasági, pénzügyi ós kulturális termelő erőit. T. Nemzetgyűlés! A korszerű gazdaságpolitikának egyik alappillére a hitel. Nyugodtan elmondhatjuk talán azt is, hogy ma a hitelpo- ' litika korát éljük. Legnagyobb súllyal beül tehát e probléma felé néznünk, mert ennek jó vagy rossz megoldásától függhet egész gazdiasági jövőnk. Természetesen e téren is szakítanunk Ikell a megcsökönyösödött konzervatizmus politikájával. Akkor fogunk célt érni, ha nem vetünk gátat a józan és okos egyéni kezdeményezésnek. Ennek hiányát a múltban is nagyon éreztük, ós meg fogjuk nyerni a küzdelmet, ha logikus összhangba tudjuk hozni az egyéni kezdeményezést és a kollektív gondolatot. . Igazi társadalmat csata ezen az alapon lehet felépíteni, ós akkor fogjuk tudni elérni azt a magasabb célt, hogy átiküzdve átmeneti szenvedéseinket, az egész magyar dolgozó társa-, dalom részére megteremtsük az emberi értéken alapuló -magasabb gazdasági, pénzügyi és kulturális életszínvonalat és jólétet. Ezeknek a gondolatoknak jegyében a pénzügyminisztériumnak 1946/47. évre előirányzott költségvetését a t. Neinzetgyíílésndk el fogailásra ajánlom. (Lelkes taps.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? évi március hó 21-én, pénteken. 140 Futó József jegyző: Vásáry István! Vásáry István (msz): T. Nemzetgyűlés! A mólyen t» előadó úr nagyon értékes társadalompolitikai-, gazdasági- és gazdaságpolitikai fejtegetésekkel kezdte előadását. Az ő számára ez lehetséges, mert beszédideje nincs korlátolva, nekünk azonban akiknek a beszédideje határok közé van szorítva, nem igen víiu lehetőségünk ilyen terrénumokra elmenni. Egyet azonban nagy helyesléssel akceptálok a magam részéről is — mert mündig azt hirdetó'in, niióta a közéletben részt veszek — azt, hogy a pénzügyi politika, az adóztatás elsősorban nem azt kellett volna, hogy szolgálja, hogy az államkasszát bevételekké] töltse meg, hanem azt a hivatást kellett volna betöltenie mára déklalanul, hogy az állam az adóztatás révén nyúljon bele a jövedelemeloszlás kérdésének szabályozásába, ós az adóztatás révén biztosítsa, azoknak a feszítőerőknek a kiküszöbölését, amelyek a társadalomban, a társadalom gazdasági és politikai életében a jövedelemeloszlás aránytalansága és igazságtalansága következtében jelentkeznek. T. Nemzetgyűlés! Egvetértek a, mélyen t. előadó, úrral abban a tekintetben is, hogy a pénzügyi tárca az. amelyik a takarékosság követelményeit sokkal nagyobb mérgekben valósította meg, mint más tárcák, sokkal jobban mérlegelte a,z ország gazdasági ereiét» gazdasági helyzetét, sokkal őszintébben vete'.t- számot a lehetőségekkel. Ezt mutatja az, hogy a pénzügyi tárca egyike annak a két tárcának« amelynek személyi létszáma kisebb, mint az utolsó békeévben, 1938-ban volt Kiadási tételeinek többi részénél is megállapítható a takarékosságra való törekvés, de meg kell mondanom azt is, hogy egy vonalon, mégpedig a gépkocsik használatánál felháborítóan magaq kiadásokkal dolgozik a múlthoz képest. A pénzügyi tárca költségvetésénél kell újból hivatkoznom arra, hogy ez a most beterjesztett költségvetés nem ad nekünk teljes és hű képet az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Nem ad teljes és hü képet arról, hogy a mii fennálló törvényes rendelkezések mellett milyen terhek hárulnak az államháztartásra, milyen kötelezettségek nyomják azt a gazdasági életet, amelynek eredménye a múlthoz képest hivatalos megállapítások szerint is bizony még mindig igen alacsony nívón áll. Hogy egyébre ne utaljak, halvány fogalma nincs ma a törvényhozásnak arról, hogy miiven terhek hárulnak az országra az államosítási javaslatok elfogadásának következményeként, hogy milyen terhek hárulnak rá a bányák, az energiatelepek államosítása nyomán. Semmit sem tudunk immár két esztendő lefolyása után rol, hogy a földbirtokreforni törvényben megállapított é« vállalt kötelezettségek milyen terhet jelenterek az állam számára. T. Nemzekgyííh's! Ha mi komolyan vettük az államformáról szóló törvényben tett ama megállapítást, hogy a magántulajdont biztosi tani kívánjuk a törvények 'keretein belül; ha komolyan vettük az államosításra vonatkozó törvények ama szakaszait, amelyek mindenütt kártalanítási kötelezettséget állapítanak meg; ha komolyan vettük aJ földrefonntörvény ama rendel kezj-'eit, amiolyek az igénybevett földí'kéit és felszerelésekért kártalanítást állapítanak tiM'g: akkor két esztendő utam mégis legalább valamelyes fogalmunknak kellem; lenni airról, hogy ezek a kötelezettségek milye'n terhet jelentenek, 'hogy gondolkozhassunk
