Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
133 A nemzetgyűlés 114. ülése 1947. az elnök intézkedését ebben a tekintetben indokolni köteles. T. Nemzetgyűlés! Most haltároznunk kell a Reicher Endre képviselő íir által az általános vita során benyújtott halasztó természetű határozati javaslat felett. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Reicher Endre képviselő úr által benyújtott határozati javaslatot elfogadni? (Igen! — Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. .(Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Ház többsége a határozati javaslatot elvetette. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdi'st, méltóztatnak-e a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar áOampolgárságnklól való megfosztásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 ? (Igen! Nem!} Akik nem méltóztatnak elfogadni, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. — A szabadságpárt tagjai és a pártonkívüliek felállattuk. — En" hang a szabadságpárt oldaláról: Mindig mi állunk? — Egy hang a kommunistapárt oldaláról a szabadságpárt és a pártonkívüliek felé: Uj koalíció!) Megállapítom, hogy a Ház többsége a törvényjavaslatot elfogadta, ezért határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat rész!' tárgyalása. Kérem a jegyző urat, si/.íveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (feloiv> ssa a lörvény ja vaslat cim^t): Elnök: A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem v ku (Jármay Gyula (msz): Jelentkeztem!) Tessék a jegyző úrnál jelentkezni. (Jármay Gyula (msz): A jegyzőnél jelentkeztem!) Következik a törvényjavaslat 1. §-ának tárgyalása. (Jármay Gyula (msz): Tévedtem! Ehhez jelentkeztem!) Kérem' a jegyző urat, szíveskedj ék fe Lo 1 vasai ! Gyurkovits Károly jegyző (felolvass® az 1§-t) Elnök: Szólásra következik? (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Gyurkovits Károly jegyző: Jármay Gyula! Jármay Gyula (msz): T. Nemzet gyűlés! Ennek a kiis viharnak az elmultával az ügy érdemére visszatérve, mindenekelőtt engedtessek meg nekem, hogy jólesően emlékezzem meg arról a tárgyilagos hangról, amellyel Kiss Roland államtitkár úr az ellenzéki felszólalásokkal foglalkozott. Iskolapéldája volt ez annak, hogyan lehet komoly tárgyakról komoly Vitát folytatni, a politikai ellenfelet megbecsülni és anélkül válaszolni, hogy a/, ellenfelet, az ellenvéleményt nyilvánítót egyben bemocskoljuk. A javaslat általános vitájában elmondottam, azokat az aggodalmakat, amelyek • javaslat ellen Felmerülteik, és ezekre az aggodalmakra megnyugtatást sajnos még az államtitkár úr felvilágosításai révén seim kaptáin. Nevezetesen azt a szemléletet, hogy ez elsősorban politikai és nem jogi kénlés, magamévá tenni azért .nem tudom, mert szerény álláspontom szerint a kettő nem üti egymást, lehet valami politikai és jogi kérdés egyszerre. Es itt mindjárt Pongrác/ Tibor barátomnak, aki a javaslat mellett szólalt fel, egy költségvetési vita során elhangzott igen s ép idézetét vagyok bátor ismét felidézni, amidőn azt mondotta,, hogy jog nélkül nincs szabadság ós évi marcin* hó él-én, pénteken. 1-íl szabadság nélkül nincsen demokrácia. Ez anynyit is jelent, hogy a jog és. a demokrácia a mi felfogásunk szerint mindig együtt járó két 'fogalom. T. Nemzetgyűlés! Arra sem kaptam választ az igen t. államtitkár úrtól, hogy vájjon •mi kockázat van aibban, hogy in cpntumatiam lefolytatott eljárások eredményeként meghozott mépbírói ítéletek alapulvételével történjék az állampolgárságtól való megfosztás. Itt nem tudok egészen egyetérteni Keicher Endre igen t. barátommal, aki azt mondja, hogy az 1946: VII. te. alapján nem lehet in contumatiam eljárást lefolytatali azért, mert a népbírósági törvénybe foglalt utaló jogszabály olyan jogszabályra utal, amely mal már nincsen hatályban. A lényeg az, hogy egy eljárási szabályra történik utalaß, arra, bogy a terhelt távollétében is lefolytatható az eljárás; és ha 'helyes is volna a jogegyhég «szempontjából ezt a kérdést egy újabb jogszabállyal tisztázni, az én jogi álláspontom szerint a jelen helyzetben is lefolytatható az 1946:VIL te. szerinti eljárás a terhelt távollétében is. Gyorsított eljárásokat lehetne ezekben az ügyekben bevezetni és •az a fokozott ailkotmánybiztosíték, amely a jogerős' néphírósági ítélethez fűződik, elég rövid időn belül elérhető volna az általam javasolt megoldás mellett is. Én tehát tisztelet tel előterjesztek egy módosító indítványt, amelyet lehet, hogy a többség el fog vetni, aimely azonban — mint már voltam bátor hangsúlyoznia— a törvényjavaslat által intoncionáit cél elérésére ugyanannyira alkalmas, mint a bizottsági szöveg. Az 1. § általam indítványozott új szövege így (hangzik (olvasna): »1. §. (1) A minisztérium megfosztja magyar állampolgárságától azt a külföldön tartózkodó személyt, aki ellen a bíróság a demokratikus áll.nnrend és köztársa ság büntetőjogi védelméről rendelkező 1946: VIL törvénycikkben meghatározott valamely bűntett miatt bűnösségét megállapító jogerős ítéletet hozott«. Megtartom ebben az indítványozott szövegben a (2) bekezdésben azt a bizottsági szövegben írt szabályt, hogy a nyomozás elrendelése bizonyos jelentőséggel bir, amennyiben azt mondom, hogy (olvassa): »A nyomozás rendelésévé] egyidejűleg &j tetfbéütet a minisztérium felhívja arra, hogy az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény Terhével hatvan nai-, pon belül a felhívást követően térjen vissza Magyarország területére és itt a magyar (hatóságnál jelentkezzék. Amennyiben a terhelt a megszabott határidőn belül hazautazási szándékának bejelentése mellett az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál jelentkezik, ez a'határidő indokolt esetben egyízben meghoszszabbítható«. — Ezzel kiküszöbölhetőik volnának azok a nehézségek, amelyek ai jelenleg külföldön t&rtózkodé magyar honosok hazautazása körül közismerten és vétlenül felmerülhetnek. Ezután következnék a továbbiakban az eredeti szö\Vg (olvassa): »(3) A terheli réséére a felhívást a tartózkodóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság útján kell kézbesíteni« ... stb. Tisztelettel kérem módosító indítványom el fogad ásat. Elnök: A címhez több feliratkozott szónok nincs*. Következik a határozathozatal. Felteszem u kérdést, méltóztat nak-e az 1. §-t a bizottság szövegezésében, szemben
