Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

^29. T A nemzetgyűlés llí. ülése 1947. a demokratikus köztársaságot mind külföldi, mind belföldi gyalázói ellen. Kérem, tessék elfogadni à törvényjavas­latot. (Nagy taps a szociáldemokratapárton és a kommunistapárton") Elnök: Nagy Vince képviselő úr félre­értett szavainak helyreigazítása címén kért szót. (Egy hang a szociáldemokratapártról: Mosakodni akar! — Nagy Vince (msz): Nem mosakodni akarok!) A képviselő úrnak a szót megadtam. Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! Kiss Roland államtitkár úr igazán nobilis hangon (Juhász István (szd): Túlságosan nobilis han­. gon!) — ahogyan alkar ják, nálam ez őszinte el­ismerés — nagyon nobilis hangon utasította vissza az én közbeszólásomat és az abban fog­r lalt és kiélezetten magyarázott gondolától. [Egy hang a kommunistapárton: Nem muszáj kiélezni!) A visszautasítás formája, mint em­lítem, igazán nobilis volt és rávali nemcsak az o egyéniségére, hanem — mint volt szíve« hangoztatni — a múltban történt forradalmi együttmunkálkodásunkra is. Érdemben tehát nem is az ő visszautasítását akarom most itt bírálatom tárgyává tenni, hanem azt, hogy a közbeszólásokban olyan éles, tendenciózus és az én beszédemnek meg nem felelő gondolatot imputáltak nekem a közbeszóló képviselő urak, hogy ezért helyreigazító felszólalásra icertem engedélyt. , t . Azt mondta az egyik képviselő úr — ha 3ol gondolom^ Juhász képviselőtársaim és Urbán képviselő úr is —, 'hogy én felszólalá­sommal^ és avval a közbeszóilásommal, hogy »egy kicsi szabadság. az van«, tehát nincsen teljes szabadság, én a külföldieknek, a kül­földi bűnösöknek, a magyar demokratikus köztársaság ellen külföldön áskálódóknak mintegy üzenetet küldök, hogy itt nincs elég «szabadság, ne jöjjenek haza. (Zaj. — Ügy van! Ugy van! a kommunista párton. — Egy hang a szociáldemokrata pártról: Vonja vissza!) Ezért szólalok fel: az én gondolataimat és fel­szólalásaámiat csak ón interpretálhatom. (Jus­tus Pál (szd): Akkor tessék világosan beszélni! — Juhász István (szd): Azt mondta, hogy nincs szabadság!) Hogy Juhász képviselő úr mit akar izenni a külföldnek, azt ő mondhatja meg. Én nem szándékoztam semmit izenni, de ha már provokálnak, innen, felelős helyről a magam gondolatát megmondom, (Dávid János (szd): Felelőtlenül!) és akárhogyan próbálnak beleheccelni más álláspontba, csak a magáimét fosom elmondaná a következőkben. (Egy iïàng a\ kommunista pártról: Elég szomorú!) -En igenis üzenek innen. •. (Stühmerné Ober­schall Ilma (msz! közbeszól. - Egy li'hia a szabadságpárton: Ne zavarják a szónokot! — Az elnök csenget.) Hölgyeknek mindig van szabadságuk. (Justus Pál (szd): Ez a pártfe­gyelem?!) Én innen felelős lfelyről, annak a Szabad­ságpártnak soraiból, amely nyilt színen, alkot­mányos úton a parlamentben és ai parlamenten kívül felelős beszédekben küzd a kormány ellen, (Zaj a szociáldemokrata és a kommunis­ta párton. — Egy hang a kommunista pártról: Arról lehet beszélni! Szegeden is láttuk!) hogy az általa és valamennyiünk álla! óhajtott de­mokratikus köztársaságot minél inkább kiépít­sük, minél szilárdabbá tegyük azzal, hogy megtisztítjuk a salaktól, politikai, erkölcsi, jogi vonalon, mindenütt. (Justus Pál (szd): Nagyon helyes! — Zaj.) En köztársasági vol-' tani, amikor ennek .a parlamentnek a többsége NEMZETGYŰLÉS] XAH.ó Vir. évi március hó 21-én, pénteken. 130 még nem is álmodott arról, hogy köztársaság lesz» (Egy hang a. kommunista pártról: Az nem jelent semmit, hogy mi volt! Az a fon­tos, hogy mi van! — Közbeszólás a szociálde­mokrata pártról: Bégen volt!) Most iis ezt akarom és nem vagyok hajlandó semmiféle köztársaságellenes elgondolást — akár föld alattit, akár föld felettit — támogatni- (Egy hang a kommunista pártról: De néha elszólja magát!) Azért üzenem, N mint ennek ( al pártnak egyik tagja, a külföldön élő magyarok felé s következőket — elsősorban beszélek a bűnösök felé, akik a magyar köztársaság ellen áskálód­nak —, hogy bennünk ne gondoljanak valaha is támogatókra. (Helyeslés és taps a szabadság­párton.), mert mi az alkotmányos köztársaság­nak és a demokratikus államrendnek leszünk mindig hívei és támogatói, még akkor is, ha a kormányzat esetleg több hibába is süllyed, Akkor sem a rendszer ellen, hanem a kinövé­sek ellen fogunk harcolni. (Taps a szabadság­párton.) Azután üzenem annak a sokezer esetleg katonád mundérban innen ártatlanul kihurcolt magyar embernek, polgárembereknek, (Közbe­szólás a-szabadságpártról: Leventéknek!) azok­nak a munkásoknak, parasztoknak, kispolgá­roknak, fiatal leventéknek, akiket akaratuk el leimre innen a bitang nyilas uralom elhurcolt, s akik akarnak hazajönni: minden gondolko­zás nélkül minden eszközt ragadjanak meg, hogy mielőbb jöjjenek haza, (Taps a szabadság­párton.) vegyenek részt ennek az országnak újjáépítő, tcrmelő munkájában. Ne nézzék azt, hogy itt áz ellenzék szemére hány a kormány­nak bizonyos helytelenségeket; mert ebben az országban kell nekik élniök, itt kell velünk együtt szeuvedniök azt, hogy egy németbérenc nyilas uralom a háboniba sodort bennünket és ilyen módon a pusztulás «zélére jutottunk. Ezt az országot mi az ő segítségükkel akar; juk újjáépíteni és nem akarjuk elriasztani őket ilyen törvényekkel. (Mozgás a szociálde­mokratapárton.) Mi nem védjük azt a maroknyi társaságot, a külföldre szorult diplomatákat, reakciós po­litikusokat, akik nem találjak meg a maguk érvényesülését. Soha ezeket védeni nem fog­juk. Ezek vagy jöjjenek haza, s álljanak a bíróság elé, vagy vonják Je magatartásuknak következményeit és tényleg csináljanak kük földön, amit akarnak. De az ártatlan magyar embereknek üzenem: jöjjenek haza, ne néz­zék azt, hogy itt meg zavaros állapotok van­nak. Erre vonatkozott, hogy nem látok teljes szabadságot. Ezt az alkotmányos kritikai ál­láspontomat fenntartom: teljes szabadságot még nem látok, de -ÍV. nem ok arra, hogy a be­csi) let es magyar emberek haza ne jöjjenek, s azon ne dolgozzanak, hogy teljes szabadság le­gyen. (Spitálszky Károly (szd): Nem sikerült félreértett szavait megmagyarázni!) Elnök: Nagy Vince képviselő urat ismé­telten rendreutasítom. (Felkiállások a szabad­ságpárton: Miért 1 — Nagy Vince (msz): Tudo­másul veszem!) Nem vagyok köteles megindo­kolni. (Nagy Vince (msz): Mi ketten tudjuk! — Derültség.) Nagy Vince képviselő urat is­mételten, harmadszor is rendreutasítom és ja­vaslatot teszeJk a mentelmi bizottsághoz való utasítására. Méltóztatnak tudomásul venni? (Felkiáltások a kommunista- és a szociáldemo­kraiapárton: Igen! — Élénk felkiáltások a 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom