Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-132

A nemzetgyűlés 1.12. ülése 1947. • kalmasak, amelyek az ország gazdasági életébéna rendkívül nagy edőnyj jelenthetnek. Természetesnek tartom, hogy a válság ide j»'n a -miniszterelnök úrnak nem volt alkalma a Duna --Tisza-csatorna kérdésével oly.an ala posan és l>ehatóan foglalkozni, mint azoknak, akiket ez a kérdés földrajzi szempontból és lakóhelyüknél fogva pártkülönbség nélkül érdekelt. Hivatkoznom kell arra, hogy n DunaTisza csatorna építési vonalának kijelölése tár gyában Takács Ferenc fö'ldmívelésügyi államtitkár úr az egyik városban ankétot hívott össze', ahol három vármegye érdekeltjei ültek össze és kérték a magyar kormányt, (tegye megfontolás tárgyává azokat a régi elgondolásokat, amelyekéi a Duna—-Tisza-csatorna meg építése tárgyában már előzőleg is, L905-ibén és az azt megelőző években lefektettek. A helyzet ugyanis az. hogy volt egy eredeti terv •— az .1910 es évek előtt — amely a ' csatornának Szolnok város mietlletti betorkolása mellett döntött, de ez csak olyan költséges és maga-, zsiliprendszerrel lett volna megoldható, hogy elálltak tőle és 1910-ben a második megoldás melleit döntöttek, amikor is a csatornaépítésnél az akkori földmívelésngyi kormányzati a gravitációs vezetési mellett foglalt állást. Gravitációs elméleten azt értjük, hogy természetes folyással, emelő zsiliprendszer nélkül lebet a DunaTisza-csatornát vezdtni és az ejtésnél, a lejtőn lejtőzsi'lipeket létesítenek, amely megoldás rendkívül alkalmas az ország mezőgazdaságának elektrifikálásár

;l is. Ha megnézzük a miniszterelnök úr által kijelölt úgynevezelt i'ijkéeskei vonalat, ahol a vizet emelőzsilipreiHlszerrel viszik fel bizonyos magasságig, akkor megfontolás tárgyává kell tennünk azt, hogy helyes-e az újkécskri vonal kijelölése. Igaz, hogy a természetes, a gravi tációs vezetés esetén 80 kilométeren körülbelül 18 méter mély bevágás szükséges, de ez non jelenti azt, hogy a magyar kormány ne csináljon kalkulációt a tekintetben, érdemes-e egy , kicsit többet adni és érdietmes-e természetes lo lyással megépíteni a Duna—Tisza-csatornat, mint ahogy a miniszterelnök úr által ismerteitett eredeti tervben elgondoltak. Ha gondolunk arra. hogy állandóan üzemben kel] tartani egy gépcsoportot, amellyel a csatorna vizet ke I táplálni és bizonyos felszínen tartani, togal raiunk lehet arról, hogy milyen nehezei-ékbe ütközik majd az öntözés és a csatornának vízzel való ellátása. Vegyük azonban figyelembe azt is. hogy a természetes íolyasu csatorna vizével elektromosimüveket lehetne , a csatorna partján megvalósítani. Ezt különösen lontosnak tartom, amikor mind a munkáspartok, mind általában a nemzetgyűlés összes képviselői kert-Magyarországról beszelnek hiszen elektrifikálás nélkül nem lehet öntozpberemlo zéseki'1 létesíteni. Nekünk tehát ennél a csatornánál és a Tisza szabályozásánál is gondolnunk kell arra, hogy mindertekfelett szükséges a mezőgazdaság részére olcsó elektromos áramot termelnünk. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Felhívom tehát a miniszterelnök úr figyelmét mindezckíre a szempontokra, mielőtt véglegesen kijelölnek a csatorna betorkollását. Hangsúlyoznom kell, hogy a Duna-Tisza-csatorna építésének munkálatait feltétlenül minél sürgősebben kezdjek meg, hogy a munkanélküliséget manuel pyor sabban csökkentsük az országban Különösen figyelmébe ajánlom a miniszterelnök úrnak a Takács államtitkár ur által évi június hó 20-án, péntekén. 058 összehívott ankéton elhangzottakat. Egyetértek a miniszter úrnak és a földmívelésügyi miniszteri ii ni nak azzal a véleményével, hogy a Tisza szakaszokra osztásával és a vízszint emelésével előállható magas vízszint nagyszerűen felhasználható az ország elektrifikálá sara. (Faragó László (szd): Mi volt a nőegyleti bálon, képviselő úr. azt tessék nekem egyszer elmesélni!) Rövid a beszédidőm, méltóztassék ménen geclni, hogy beszédeinél befejezzem. Ha valami kifogása van önnek ellenem, s eleget tud rólam, a feljelentést bármikor megteheti. (Mozivás.) Mélyen t. Nemzetgyűlési Kérem a kormányt, méltóztassék megibaillgatni a környező lakosság véleményét és különösen méltóztas" sék tanulmány tárgyává tenni az 1905-ös é1910"es terveket. A Duna—Tisza.-esaítorma megépítésével nemcsak a kubikosokon ós az új" gazdákon segítünk, hanem segítünk minden partmenti birtokoson és meg tudjuk valósítani a kert Magyarország gondolatát is. Legyen szabad méjr rátérnem a közellátási kérdéseikre is. A vagyondézsmával kapcsolatban ki kell jelentenem, a miniszterelnök úr programra já bau nein látom azt, hogy az aszályos és gyenge minőségű földeken gazdálkodó, de különösen a sokgyermekes földraívescsalá dok érdekei megfelelően biztosítva volnának. A vagyondézsmánál is azt láttuk, hogy kijelöltek egy kategóriát és nem nézték azt, hogy az a föld szikes-e. nem nézték, hogy annak a szikes földön gazdálkodó embernek nagy osa" iád ja van-e, vagy milyen körülmények között gazdálkodik, hanem egyszerűen ráhúztak egy sablont az egész mezőgazdaságra és így na gyón sokan ártatlanul szenvedtek a beszolgálta tásokkal kapcsolatban. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban is bizalmatlan vagyok mind a közellátási miniszter úrral, mind az újonnan megalakul t 11 m .yy a ^"kormánnyal szembenMélyen t. Nemzetgyűlés! Beszélhetnénk ínég itt a tőke államosításáról. Én úgy képzelem el a tőkét, hogy van termelő és van spekulatív tőke. (Faragó László (szd): Schaffendes és raffendes! Már Hitler la így mondta!) A termelő tőke nagyságát nem lehet meghatározni/azonban az elöltem felszólalt képviselő" társaim megállapításait magamévá téve, azt mondom, hogy igenis, a spekulatív tőkének közgazdasági életünkből való kiirtását fontosnak tartom. Beszédidőm végére jár. Pártállásomra való tekintettel a magyar kormány és a miniszterelnök úr elmondott programmját nem fogadom el, mivel bizalmatlan vagyok működésük" keli szemben. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Futó Dezső! Futó Dezső (pk): Mélyen t. Xemzetgyűlés! A| szabadj sajtó fkérdése csak ott' és abban az országban lehet probléma, aJliol a demokrácia még gyermekcipőben jár. Ez után a megállapítás után nyugodtan foglalkozhatom velemert éppen a miniszterelnöki bemutatkozó beszéd kapcsán feltételezem a miniszterelnök úrról, hogy a sajtószabadság kérdésével azért nem foglalkozott, illetve azért nem tért ki külön rá, mert legalább ezen a téren nem kívánta magát kompromittálni. Magyarországon jelenleg koalíciós sajtó" szabadság van. ami azt jelenti, hogy a komrmu-