Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-132
951 A nemzetgyűlés /•>-. ülése Í9A7. éppen olyan hallba távoli, legfelji'hh belső viharral ás indulattal nézhetnénk az eseményeket 6B aem foglal halnánk állást, nem kritizál hatnánk, ha tovább is ott maradtunk volna saját partunkban. (Ugy vaní Ü<DI vem!-—Taps a pártonkivüliek toraiban.) Nem elé«; azonban, mélyen t. N'emzotgyűlés, esak a negativ kritikát hangoztatni, nem elég folyton csak a koalícióhoz, való hűségünket hangoztatni. Valljuk he egészen őszintén, hogy a koalíció ós az egész magyar demokrácia egy hollponthoz érkezeti cl. (ügy ran! Úgy van! a párton ki rülicknéí középen.) Erről a holtpontról el kell mozdulni. (Úgy mu! a vártonkívülieknél.) Ez a holtpontról való eknozidulás foglalkoztatja végered méhyhen, úgylátszik, a szociáldemokraíapártoí. ami kor annyira követeli a választások mr'gtartását.. A unagunk részérői szívesen belemegyünk vh\)v a választásim < ; s ha ezek a választások valóban azok Lesznek, amiknek Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes úr mondja-, (Zaj.) — itthon is mondta — akkor nincs semmi okunk ezektől a választásoktól félni. Kérdezem azonban, hogy ezeknek a választásoknak a megtartása elmozdítaná e a holtpontról ezt a koaliciót? Én azt hiszem, hogy nem. Nem mozdítaná el, mégpedig azért, mert végered yl) 'a azt jelentené, hogy az ellenzék, a kisarazdapárl mondjuk, a nemzetgyűlés polgári része elég nagy tszámhan, sőt bizonyára többségben kerülne be az új nemzetgyűlésbe, — természetesen abban az esetben, ha szahad választások lesznek a szociáldeniokrntapán is megerősödve kerülne ki a választásból, a kom; munistapárt azonban változatlanul kisebbségi páii maradna. (Ügy run! ugy iïuait a párton* kívülieknél és a szabadságpárton. — Közbekiáltás (>• pártonkívülieknél: Még kisebb!). Ez viszont mit jelentene!? Azt, hogy fennmaradna a magyar politikának az a kettőssége, hogy «gyrészl hirdetjük kifelé a nagy demokráciát, megs/.ax azzuk a többségi parlamentáris elvet, befelé azonban végeredmény ben kisebbségi uralom van. befelé mégis esak az történik, amit a kotniimunislapárt kíván. (Közbekiáltás a koanniniistapárton: Amit a magyar nép kíván!) Es ez remlhen is van. ha a kominunistapárt a szociális fejlődés motorja akar lenni ebben az országban, aminthogy az. ha valóban nagyszabású terveket dolgoz ki önnek az országnak a gazdasági talpraállítá sara. De amidőn végeredményben nem gazda sági vonalon, hanem a politika, a demokrácia vonalán kívánja a maga kisebbségi szuggesz tióit és kisebbségi akaratai ráerőszakolni az országra, (Prieszol József (kp): Felháborító módon hazudik!) abban az esetben nem érthetünk egyet a kommunistapártnak ezzel a politikájával. Hivatkozom itt Renner volt, Kancellárra, a szomszéd Ausztria köztisateiert ben álló elnökére, államfőjére;, aki éppen a napokban nyilatkozott a tiszta demokrácia alapelveiről és megállapította, hogy a tiszta demokráciának alapelve az, hogy minden párt olyan arány ha n részesüljön a halálomból, mint amilyen arányban hírja a választók hi /almát. (Élénk taps a szabadságpárton és a párton ki viilieknéi. Közbekiáltás a szabadság* párton: Kommunista irányítás!) Sajnos. <ürgöuystílushau kell beszélnem. Rá kell mutatnom ennek a válságnak állítóla kirohhanási okára, a hankok államosítá sóira Ebben a kérdésben nem egészen osztom a szabadságpárt felfogását. A magam részéről bizonyos mértékig a logika vonalán állónak lar'aná.jn azt, hogy ha a feudalizmus hitbizo évi június hó 20-án, pénteken. 952 mányait ebben az országhan leromboltuk, akkor végeredményben a plutokráeia sem tart hatja meg moiiopolisztikus helyzetét, a plutokráeia hoz is hozzá kell nyúlni, fNémethy Jenő (misz): Mi nem védjük a p'lutokráciát!) a plutokráeia állami ellenőrzését is meg kell valósítani. Itt azonban egyre kel] vigyáznunk: hogy amikor szocializálunk, akkor ne szocializáljuk az embert is. ne kényszerítjük az embert arr&< hogy az államkapitalizmusnak vagy a pari kapitalizmusnak legyen a rabszolgája, amint a*pénzkapitnlizmusnak volt rabszolgája. (Élénk taps a párt önkin üdéknél.) Arra kell törekednünk, hogy végeredménybieiii a szocializálás '•* demokrácia és a gazdaságosság, a szakértelem elvei szerint valósuljon meg. (Közbekiáltás a szabadságpárton: Ilyen is van?) Angliában i s szocializálnak és Angliában- íme a konzer\ r mtiy párt nemrégen, néhány héttel ezelőtt adta ki a maga industrial Charter jéi. amelybed most már maga- is a szocializálásnak, habár csak az eddig törvénybeiktatott szocializálásnak állás pontjára helyezkedik. (Drózdy Győző (mez): De ott nem lesz a pártok zsákmánya. — Némethy Jenő' (msz): Nem neveznek ki kommunista ellenőröket, mint itt. ahogyan azt az újságban olvastam! Minden bankihoz koinmn nisták jöttek! Zaj.) Ehhez azonban, mélyen t. Nemzetgyűlési elsősorban is arra van szükség, hogy ne pártpolitikai elveik, pártpolitikai elfogultságok alapján szocializáljunk, hanem a demokrácia elvei alapján. (Élénk helyeslés és taps a párton kirüNektiél.) Ez a szocializálások lényege. Nein leimt figy szocializálni valamit, hogy abba esak kommunista vagy munkáspárti] vezetés kerüljön he és a másik pártnak végeredményben ellenőrzési, beavatkozási joga se legyen a szocializált üzemekben (Hegymegi Kiss Pál (msz): Miért nem emelt szót ;| kéviselő úr (iaal (iaston politikába melletti) Fejlődni is lehet, Hegymegi Kiss Pál (képviselőtársam és ha (íaal (iastön itt volna és maga átlátná az egész mai szociális komplexumot, talán másként ítélné meg és bizonyára ő is fejlődnék, mert a politikusnak éppen az ŰZ erénye, hogy folyton fejlődik. Mélyen i. tíemaetgyülés! Amint mondottam, az ellenzéknek az a szerepi', hogy részben a parlamenti demokrácia, részben a szabadság jogok, az emberiesség elveinek fenntartása melleit folytasson kíméletlen, bátor harcot. Ezt " harcot, azonban. ismétlem esak ill hen* és addig, amíg itt megtűrnek bennünket ezekhen a parlament] padsoroikhan. csak ezekből a parlamenti padsorokból iehet végigharcolni; (Ugy ran! a kisgazdapárton.) Nekünk igenis az u z elvünk: j'y suis, j'y reste, itt vagyunk és itt maradunk- mert a magyar nép bizalma minkéi ide küldött, nem pedig külföldre. A kormánnyá] szemben bizalnnatlán vagyok neki tehát a bizalmat nem szavazom meg. tTaps a pártonkívülieknél és a szapadságpár ton. A szónokol iidrözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Xyirjessy Sándor! Nyirjessy Sándor (pk): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) E hó 9-én, a kormány bemutatkozása előtti napon a kisgazdapárt képviselői értekezletén ai miniszterelnök úrhoz programmjának ismertetése után kérdéseket intéztem. Megpróbálom ezekét a hozzáintézett kérdéseket szószerinlti idézni. mivel ehhez a
