Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

919 A nemzetgyűlés 131. ülése 1947. évi június hó 19-én, csütör ökön. 920 védelme volt. (Pászthory István (msz): Erről nem írnak!) Kérdem a miniszterelnök urat: miért kell olyan nagy felkészültség ahhoz, •hogy a reakció testvérét, ia korrupciót kiirtsák, amikor köztudott dolog, hogy a pénzügymi nisztériumban az elnöki osztály vezetőjenek legálisan 14.000 forint jövedelme lehet? (Ré­vész Ferenc (szd): Többet keres, mint Sulyok! Még Sulyoknál is nagyobb a fizetése! — Ternay István (msz): Mennyi vagyondézsmát tud fi zetni?! — Lévay Zoltán (msz): A Szikra vezér­igazgatója a dupláját keresi! — Zaj és közbe­szólások a szabadságpárt oldalán.) Emiatt még nem lett volna semmi baj sem. (Zaj és közbeszólás a szabadságpárt oldalán.) Amit most mondok, az szól a szakszerve­zeteknek Í3: tudomásom szerint működik ; a Szakszervezeti Tanács, amely védi a dolgozók érdekeit. Elvégre az a dolgozók érdeke, hogy a becsületes munkájáért járó fizetésen felül senki állami pénzből ne részesedjék. De úgy látszik, még ezen felül is tett zsebre valamit, azért lódították ki a pénzügyminisztériumból. (Hajdú Ernőné (szd): Akkor még nincs hiba!) Nines hiba. Hiba csak ott van s hogy nem in­dítottak ellene eljárást, mert leplezte a Do­hányjövedék körüli manipulációt. Ott sem tör­tént hiba. mert Babanyec eltávozott, csak azt a bizonyos utat járta, az összeesküvők útját. Nem a börtönbe távozott, ahová kellett volna, hanem Kanadába. (Lévay Zoltán (msz): Cso­mó dollárral!) Tette pedig ezt a koalíciós kor­mányzat segítségével, mert ő nem szökött nem menekült, hanem elegánsan. útlevéllel távozott. (Parragi György (pk): Salvus con­ductus-szal! — Derültség — Pászthory Ist­ván (msz): Mit szólnak ehhez? — Zaj. — Ternay István (msz): Halljuk csak Babanye­cet!) , , De talán a továbbiakban is kitérhetnénk erre a kérdésre. Miután a miniszteri osztályfő­nök és a dohányjövedék vezetője azt éreztek, hogy a koalíció őket nem védi meg, elkezdték mondani, hogy mi minden üzletben.^ mi min­den intim relációban vettek részt a pénzügymi­nisztérium egyéb urai is. Csak a kisgazdapárti Vasady-Kovácsot távolították el a helyéről, mondiaítták le, {i másik kél koalíciós párt ál­lamtitkára ott maradt. (Zaj a szabadságpárt oldalán.) Ha van felelősség, ha van politikai felelősség — ne beszéljünk büntetőjogi felelős­ségről — nem kell-e ezt éreztetni azokkal szem­ben, akiknek ellenőrzése mellett, akiknek irá­nyításával a magyar közpénzekből, a magyar dolgozók filléreiből ilyen urak itt a regi rend­szert fel tudják támasztani. Nem lehet hará­csoló basákat tűrni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Pfeiffer Zoltán (pk): Tisztelettel kérem beszeditlöni meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mélw >tóztatnake a képviselő úr beszédidejének nie« hosszabbításához hozzájárulni? (Igen.) A nem­zetgyűlés a képviselő úrnak a meghosszabbí­tást megad'ta. Pfeiffer Zoltán (pk): T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úrnak nagyon meg kell fújnia a harci riadót és fel keif sorakoztatnia az or­szág összes erőit, amikor a reakció testvérének. a korrupciónak a kiirtásáról vau saó. Ha nem hallgatja nwg azt, amit suttognak, — pedig kötelessége lenne azt is meghallgatni — leg­alább azt hallgass,., meg és azt vegye tudomá­sul a kormányzat, amiről már mindenki han­gosan beszél. Bármennyire kísérje egy rend­szert a néptömegek bizalma, nem lehet az tar­tós, ha az erkölcsi elvekkel ennyire szembe tud helyezkedni, néha ügyefogyottságból, nemtörő­döm3égből vagy pártérdekből. Ha szükséges volt a régi Esterházyakat eltávolítani a, ma­gyar közéletből, ha szükséges volt eltávolítani őket abból a pozícióból, amelyben a magyar nép életét irányíthatták, mennyivel inkább szükséges az új Esterházyak kifüstölése. (Par­ragi György (pk): Pártkapitalisták!) Nem kell itt címeket adni, hiszen mindenki beszél erről. Vas Zoltán hat vagy nyolc héttel ezelőtt egé­szen ijesztő és komiorihangú nyilatkozatában közölte azt, hogy a tervgazdálkodás mellett egy olyan ijesztő korrupció nő fel, amelyet elvi­selni nem lehet. Ha ennyire tudják iái gazda­sági élet faktorai, hogy hol kell keresni a kor­rupciót, mi az oka annak, hogy még senki sem került oda, ahová való, — kinek a barátságát, kinek a támogatását élvezik ezek? (Futó Dezső (pk): Ne feszegessük! — Lévay Zoltán: Te­gyék közzé a svájci letétesek jegyzékét!) Beszéljünk itt a duskálókról, beszéljünk arról, hogy éli itt a feketézők siserhatdk. Ve­gyünk példát Angliáról, ahol nincs narancs a csemegés üzletek kirakataiban, ahol drága pén­zen sem lehet kaviárt venni. (Stühmerné Ober schall Ilma (msz): Havi két tojás a fejadag!) Angliában — akár külföldi, akár belföldi veni­défif jön — a munkáspárti fogadáson inincsenek lukullusi 'latornak, nincsenek kaviárhegyek, nincsenek italütegek, de az angol munikás­gy érmeknek és m in (Jen angol gyermeknek mindennap megvan a hárolm deci narancslévé és a négy deci tejadagja. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szabadságpártiak és a pártonkivülick oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Erről vegyünk példát, ha üldözzük a korrupciót, ha a kirakatban, a népgyűlési hangulatokban haltásos. és meg­nyugtató kijelentések hangzanak el. Az a párt, amelynek kezében van a gazdasági rendőrség. (Lévay Zoltán (msz): Es minden!) amely any­nyirtai éberen figyeli , a magyar közéletet, hogy szegény ellenzéki fiatal nőtlen képvisel «tár­saim telefonon még randavut se,m tudnak le­bonyolítani (Élénk derültség.) Péter Gáboir 85 asszisztálása nélkül (Altalános derültség. — Taps a pártonkívüli képviselők csoportjában és a szabadságpárton), ha tehát ilyen kiváló és kiterjedt szervezete van, miért nemcsípi nya­kon a demokrácia ellemségeit? Miért kell plar kátozni? Miért kell a Szabad Népnek külön cikksorozatot indítania? Ki kell adni a paran­csot, hogy az élősdi eket operáljuk le a demo­krácia testéről. (Kováts László (pk): Gyöke­restül!) Megnyugtató lett volna a miniszter­elnök úr kijelentése, ha az ilyen plátói meg­nyilatkozás mellett, hogy a reakciónak iker­testvére a korrupció, mindjárt azokat az, ak­ciókat is közölte volna, amelyeket meg kivan indítani s amelyeket megindítani nemcsak a miniszterelnöknek kötelessége, hanem az ösz­szes koalíciós pártoknak és minden képviselő­nek is. aki tagja ennek a nemzetgyűlésnek. (Pászthory István (msz): Ugy vau! — Taps a szabadságpárton és a pártonkívüli képvise' lök csoportjában. — Koválís László (pk): Min­denki lopik egyet, kettőt, hármat!) A miniszterelnök- úr gazdasági ismeretei — úgylátszik — még nem mozognak azon a szántén, amely az ügyek irányításához meg­kívántatik, bár a miniszterelnök úr foglalko­zott gazdasági kérdésekkel, mert tudomásom szerint 1939-től 1944-ig, katonai szolgálatát kivéve, az ácsi cukorgyárnál fontos gazdasági pozícióit töltött be. A miniszterelnök úr azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom