Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-128

815 A nemzetgyűlés 128. ülése 1947. tását elsődlegesen azért találóan súlyosan el­ítélendőnek, hogy vájjon mit szólnak azok a paraszti rétesek, amelyeknek .sor.')hói került ki, amelyek bíztak benne és vakon követték, amelyek jo«ya] hihették, hogy a körükből ki­került ember csak ta, demokráciát és az őszinte magyar érdekeket képviselheti. Igen nehéz, szinte beláthatatlan 'az a anunka* amelyet el kell majd végezni annak érdekében, hogy az így hitét vesztett paraszti rétegeket, amelyeket korábban az előző politikai rendszerek annyi­szor és ugy becsaptak, mint ahogyan a történe" lem folyamán már tapasztalhattuk, vissza itud­ják szerezni újra maguknak, azok újra hitelt adjanak nekik, érezhessék, hogy bízni lehet emberekben és hinni lehet embereknek, akik magukat demokratáknak, paraszti embereknek és őszinte magyar gondolkozású és érzésű egyé­neknek vallják. Mélyen t, Netmfcetgyűlés! A legutóbbi poli­tikai fejlemények bebizonyították tehát, hogy sem a volt miniszterelnök úr, sem a Ház volt elnöke, sem pedig a többiek nem a magyar nép, nem a magyar demokrácia őszinte kép­viselői voltak,—in Mit ahogyan feltüntették ma­gukat — hanem ellenkezőleg, a demokrácia el­lenségei lettek, azzal kerültek szembe. Mi na­gyon sajnáljuk, hogy a magyar demokrácia történetében ilyesmi előfordulhatott, de azt mondjuk, hogy az ország és a nép érdeke fe­le'te áll minden- egyéni érdeknek és szempont­nak s előttünk csak egy szempont van: a ma­gyar demokráciát, az újjáépülő Magyarorszá­got megerősíteni és lehetővé tenni, hogy az elindult építő munkát tovább folytatva, iaz ország minél előtt jusson el teljesebb, tökélete­sebb, őszintén dernokratiikus és megfelelő kultu­rális és gazdasági körülmények közé. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Hallunk vitatko­zásokat jobbra-balra arról, vájjon hiteltérdem­lők-e azok az iratok, amelyek ebben a kérdés­ben rendelkezésre állanak. Meg kell monda­nunk, hogy nemcsak a maefvarországi belső adatok támasztják »alá a politikai állásfoglalás ferdeségét és tévedését, hanemi elé« áttekinte­nünk a diplomáciai kar munkáját Washington ban, Parisban, Bernben vagy Ankarában, — tisz'elet a kivételeknek — g máris meggyőződ­hetünk arról, hogy ezek a kta.pcsollatok, ezek a vádak, illetőleg bizonyítékok, túl a magyar­országi vallomásokon tényleg fenn állnak, s;ij nos, igazak és számolni kell velük. Mindezek al a PJún végre tiszta helyzetet kell teremteni ebben a kérdésben é a én azt hiszem, bogy akik ebben a nemzetgyűlésben komolyan a népi szempontnk'iit képviselik, azoknak egyet kell velem érteniök abban, hogy ez a helyzet nem tartható fenn, Nem lehet, hogy az'egyik oldalon a dolgozó nép verejtékezve építse az ország minél elébb insson el teljesebb, szélyeztessék, hátráltassák ennek az egyébként is nehéz munkának miielőbbi elvégzését. Midőn tehát ezt a kérdést felvetjük, szeretnénk a nem­zetgyűlés imiinden egyes tagjához szólni és min­den egyes őszinte magyar ember lelkiismeretét megmozgatni: végre döbbenjen rá ai nemzet­gyűlés arra, hogy nem lehet ebben az ország­ban senkinek sem tovább folytatni azt az átkos politikát amelynek következtébe^ ez a halár­talan szenvedés zúdult az országra/amelynek a nyomai még itt vannak a szemünk előtt és «melynek jelenségei lépten-nvoim on kísérnek bennünket Amidiőn ezt leszögezzük, a szociál­demokra'apárt kinyilatkoztatja, hogy ezzel az utóbbi politikai válsággal kapcsolatban őszinte évi június hó 11-én, szerdán. 816 elismeréssel szól azokról a politikusokról és pártokról, akiknek és amelyeknek a válság fo­lyamán végzett gyors é, s határozott munkájával a válságot rövid időn belül sikerült megoldani s ezáltal az országot nagy bel- és külpolitikai problémáktól, kel lemet len ségektő'l és veszedel­mektől megkímélni. A leghatározottabban vissza kell utasíta­nom a külföldi sajtónak azt >az állítását, amely szerdát Magyarországon különböző terroriszti­kus és erőszakos cselekmények történtek volna a felszabadulás óta eltelt idő alaitt. Ezeknek a híreknek sugalmazói nyilván abból a körből származnak, amely ezeket a szomorú időket és állapotokat Magyarországra zúdította. Nem történt ebben az országban semülyen erőszakos­kodás, semilyen iterrorisztikus cselekmény, ha­nem tisztán csak annyi történt, hogy azokat az embereket, akikről.beigazolódott, hogy yalóban részesei voltak az összeesküvésnek, és akik ide­haza voltak és elérhetők voltak, méltó helyre juttatták. ' Mindig hirdettük és hirdetjük azt a felfogá­sunkat, hoigy nem szabad egy visszaélésnél és bűnnél azt tekinteni, hogy ki csinálja, hanem ha az törvénybe ütköző cselekmény, tekintet nélkül a személyekre, le kell sújtani minden­kire. Ez történt ebben az esetben is. Amit a külföldi s.ijto, nyilván bélföldi sugaltnazásra közölt, az merőben ellentétes a valósággal, hi­szen a nemzetgyűlés tagjai ugyanúgy tudják. mint én, - i.tt éltek az országban hogy ilyen jelenségek Magyarországon *iem történteké Lehel, hogy vannak emberek, akik szerették volnu, ha ilyen cselekmények történtek volna, mert ez azután jó alkalom lett volna kifelé az országot még jobban kompromittálni és még jobban befeketítem!, de örömünkre szolgál, hogy semmi szabálytalanság nem történt és a külföldi sajtó máris sorra vonja vissza ezeket a közléseket és rektifikálja a valóságos hely­zetnek megfelelően a politikai változásról szóló hireket. Csatlakozom előttem szólott Révai kép>­viselőtársam beszédéhez és megállapítom, hogy a válságot az alkotmányos élet keretén belül oldatták meg és semmi alkotmányellenes intéz­kedés vagy ténykedés ezzel kapcsolatban ^ az országban nem történt. Aki ezt másként állítja be, az tudatosan valótlant mond. Mélyen t. Nemzetgyűlés- A szociáldemo­k rakpartnak a 'szabadságjogok! kérdésében elfoglalt álláspontja közismert. Nem történtek tehát itt olyan jelenségek, mint amilyenekről iitt szó volt; ebben az országban a felszabadu­lás óta rend, nyugalom és fegyelem van. -A szociáldemkoratapárt teljes súlyával őrködni fog afelett, hogy minden törvénytisztelő ember számára a legteljesebb szabadságjogokat biz­tosítsák. A kormánynyilatkozattal kapcsolatban a szociáldemokrata párt régi felfogásának iga­zolásaként veszi tudomásul, hogy Magyar­ország minden demokratikus szoniszédállnmá­val, elsősorban az országunkat felszabadító és megértő, sok nehézségen átsegítő Szovjetunió­val a legjobb barátságban kíván élni s ugyan­akkor helyesli a nyugati demokráciákkal való baráti együttműködést is. Legyen Ma­gyarország minden külpolitikai megnyilatko­záea a béke és a legteljesebb baráti együtt­működés kifejezése a világ minden demokra­tikus népe felé. Országunk gazdasági és kulturális érdekei — de érzelmi szempontból k így van — kí­vánják, hogy a dunai államok együttműkö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom