Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-113
73 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 74 képpen nem tegnap és tegnapelőtt óta politi zálunk nemzetközi vonatkozásokban és viszonylatokban. (Orbán László (kp): Főképpen nem Gömböstől tanultunk!) Kiépítettük a magunk módján és a magunk világszemléletének megfelelően nemzetiközi kapcsolatainkat, megvitattuk, megtárgyaltuk ia sokbt saidott és sokszor elátikozoít internacionális össze jöveteleinken ezeknek a problémáknak sorozatát, és ha van erő és van politikai tényező, amely a bajokat, *a nehézségeiket, a komplikációkat és a katasztrófakárt előrelátta, ezekkel szemben óvást «melt és> figyelmeztetett, akkor ez a nemzetközi szociáldemokrácia és annak különböző pártjai voltak. Igen! Mi szoctialisták lelkesedéssel vártak Wilson elnök partraszállását, és ma sem szégyeljük, hogy — ha úgy tetszik — a naiv reménykedők ós bizakodók táborába tanoztunk, mert a gondolat és az eszme, a 14 pontba foglalt gondolat, az annexió nélküli és hadikárnólás nélküli béke gondolata s a Nemzetek Szövetségének eszméje és gondolata magasabbrendű, etikusabb és értékesebb volt. mint az a gyakorlati politika, amely ehelyett következett. Mi tapsoltunk az eszmének ós a gondolatnak, és az eszme cserbenhagyóira hárítjuk a politikai felelősséget azért, mert egy valódi és hatalmi erővel megalapozott népszövetség helyett egy csonka népszövetség jött létre, amelyből sajnálatos és tragikus módon elsősorban az Egyesült Államok hiányzott és amelyből kirekesztették az Európa keletén támadt új hatalmas politikai tényezőt, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Unióját. Láttuk és éreztük, hogy baj lesz ekörül a béke körül, láttuk és éreztük, milyen gyökér telén, bizonytalan ez a melldöngető európai imper'ialis ta, kapitalista béke. azoknak a békéje, akik Szenegál csapatokat be tudtak vonultatni 1923-ban a demokratikus köztársasági Németország ipari contrumába. a Ruhividókre, de amikor a fasiszta Németország vezére 1935 ben osztentatíve széttépi a. versaiillcsi szerződést, meg se mukkannak, nincsen sza vük, nincs politikájuk, nincs célkitűzésük. Mi láttuk azt a hatalmi szervezetet, amely Európában kialakult, láttuk a szövetségeket és megállapodásokat, a hatalmas pénzekkel tömött Lengyelországot, láttuk a vergődő és olyan sajnálatos módon cserbenhagyott Csehszlovákiát, és láttuk azt is. hogv adott eset- ben a valamikor a katonai zsenialitás ólén haladt Franciaország egy döntő háborús mérkőzésbe belement úgy, hogy nem nagyon tudta, mi a tank és mi a repülőgép. Láttunk tragikus elcsúszásokat időrendben M»» H fasizmussal szembeni küzdelemnek egy fordulóját megnyerte a francia demokrácia a Front Populaire vezetése alatt Szociálpolitikád és népjólétet követelt, a gazdag Franci a országban nagyobb falat kenyeret, a dolgozó tömre;ek részére is. 40 órás munkahetet, szociálpolitikát, emberséget, a tőke profitjából e<ry nagyobb részt, a szomszédban azonban 60 órát) dolgoznak Hitler és Göring miinkásrahszoltfái, és nyíltan hirdetik, hogy az ágyú fontosabb, mint a vaj. Emlékezzünk arra az .ugyancsak tragikus helyzetre, amikor a be nem avatkozási bizottságban folyt a keserves küzdelem a Spanyolországban ténylegesen állandóa-n beavatkozó fasizmus és a segítő készségre kezét felemelő francia baloldalnak ilyen irányú ténykedéseit minduntalan lefogó konzervatív chamberlaini Anglia között. Tudjuk ée látjuk, hogy mi volt az út. És ha az előbb Kiiss képviselőtársam a* kereszténységről és a nacionalizmusról besziélt, mint kiemelkedő értékről és erényekről, amelyek, ha méltó helyüket visszaszerzik. akkor a világot kiememetik a ,.ie'en állapotából, hadd mondjam meg t. képviselőiárs°imnak, hogy súlyos reálpolitikai, tévedésben van, mert a nemzeti eszme tsoviniszta reakcióvá, gyűlölködéssé, elfogult uszítássá torzult és a háború lélektani előkészítésének egyik legfontosabb tényezőjévé vált, a kereszténység pedig mint hatalmi ténvező és poétikai faktor, sajnos, nem volt sehol, -mikor ivembe kellett volna szállni a háború előkészítésének tényeivel. (Ellentmondások ' szabadságpárton. — Pászthory István (ntf'z): Malga szembeszállt? — Juhász István (szd): Tgen, szemíbeszá'lt! — Vásáty József (msz): Ezt az el'enállást hagyják már abba. Nem sznvaztak Hitler ellen. — Zaj.) Szociáldemokraták véreztek óriási tömegeikben koncentrációs laborokban (Vásáry József (msz): Hagyják már ezt az ellenállást! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kertész Miklós (szd): A fasizmus Olaszországában csak (szocialistákat és kommunistákat üldöztek és gyilkoltak meg, keresztény demokraták^ és keresztény békepártiakat nem láttunk az üMözöttek oldalán. Németországunk Hitler idején való harcában láttunk a koncentrációs táborokban néhány bátor és harcos egyházi személyt, (Hegymegi Kiss Pál (msz): Nem is néhányan voltak!) de a koncentrációs táborok százezres tömegei szocialista és kom-muniista munkásokból kerülnek ki- (Ugy van! a szociáldemokratapárton.) A hitlerizmus ugyanis pontosan és jal tudta, hogy neki céljai eléréséhez a. szakszervezeteken és a munkáspártokon kell keresztülgázolnia. (Pás/tor Tamás (kg): Es az értelmiség vezetőin!) meri különben nem érheti el azt, amit maga elé 1 űzött. (Pászthory István (msz): Hitler is tagja volt a szakszervezetnek, mint festő«egéd! — Zöld Sándor (kp): A maga ideálja volt a festőlegény!) Az idő rövid és így sokmindent nem mondhatok el. amit ezzel kapcsolatban még el szerettem volna mondani, csak a-nnak a leszögezésére kívánok szorítkozni, hogy a szociáldeTPokratapárt méltóságán alulinak tartja, (Vas Miklós (szd): Olyan nagy butaságot mondott!) hogy a horogkeresztes uralom úgynevezett külügyminiszterének a ténykedésével való összehasonlításra még csak válaszoljon is. Amint kitehettük a lábunkat ebből az országból, drótsövényeken és megszállási zónákon át kiküldöttük egyik legszeretetteblb vezetőnket, Kéthly Annát Angliába, (Taps a szociáldemokratapárton és a kisgazdapárton.) aki öt hómiipon keresztül végezte a felvilágosítást, a tájékoztatás munkáját. Kint voltak barátaink az angol munkáspárti i.'s szakszervezeti kongresszusokon, és ott voltak a felszabadítod ország képviseletében a Franco-elleries demonstráción, megjelentek mindenütt, ahol a lasisian konszolidálódó Európa készülő új rendje jelentkezett és próbált megszólalni. A munka oroszlánrésze még hátra van esőbben a muníkában végezetül csak azt kívánom leszögezni, hogy a magyar szabadság — ami egyenlő a demokratikus haladással, egyenlő i
