Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-128
807 A nemzetgyűlés 128. ülése 1.947. láttuk volna szavunkat. Ebben a hallgatásban — ez ma már nyilvánvaló — az a kétszínű hintapolitika jutott kifejezésre, amelynek egyetlen következménye az, hogy <a\ki folytatja, két szék között leesik a földre. Magyarországnak igenis f hallatnia kell szavát olyan nemzetközi kérdésekben is. amelyekben ellentétek vannak a nagyhatalmak között, de amelyek Magyarország vitális érdekeit érintik. Nem a mi dolgunk beavatkozni — teszem — a palesztinai kérdés körüli vitákba, vagy a távolkeleti ellentétekbe, (Kovács László (pk): Vagy a spanyol vitába.) de pel" daul^ azzal kapcsolatban, hogy mi lesz Németországgal, mi lesz a dunai hajózással, okunk, érdekünk és jogunk állást foglalni saját magyar érdekeink alapján. (Dénes István (pk): Halljuk! Halljuk! — Slachta Margit (pk): Es a határkérdésben?!) Miután pedig ezekben a kérdésekben érdekeink párhuzamosak szomszédaink érdekeivel, okunk van rá, tehát jogunk is van rá, hogy szomszédainkkal összehangoljuk és közös nevezőre hozzuk álláspontunkat, még ha ez egyik vagy másik nagyhatalom állás'pontjávai nem is egyezik. És van még egy fenntartásom a Filó képviselőtársam által hangoztatott igazsággal, hogy tudniillik ne avatkozzunk a nagyhatalmak ellentéteibe — szemben. Helyes, ne avatkozzunk bele. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne neveljük népünket, társadalmunkat a világpolitika haladó, demokratikus és reakciós agresszív erőinek felismerésére és megkülönböztetésére. Elvégre éppen ránk. kis nemzetre, nem lehet közömbös, hogy a világpolitikában milyen erők kerekednek felül. Azok-e, „amelyek támogatják a demokratikus fejlődést, őrködnek a béke felett, tiszteletben tartják a kis nemzetek függetlenségét vagy pedig azok, amelyek az imperialista terjeszkedésnek, a népek belső ügyeibe való beavatkozásnak, a belső reakciós erők támogatásának politikáját folytatják. Magyarországnak nemcsak azért kell elsősorban a szovjet-magyar barátság és demokratikus szomszédainkkal való barátság külpolitikáját folytatni, mert nem Mexikóban élünk, hanem a Duna mellett, hanem azért is kell ezt a politikát folytatnia mert a Szovjetunió és a keleteurópai demokráciák jelentik ma a világpolitikában azt a tábort, amely a (békéért, a demokráciáért, a nemzetek függetlenségéért száll síkra minden agresszív gyarmatosítási törekvéssel szemben. Meg kell azonban jegyeznem t.Nemzetgyű;lés, hogy a béke és a szabadság nemzetközi erői felé való orientáció korántsem jelent egyoldalú keleti orientációt. HáLa Istennek, a békének és a szabadságnak nemcs-ak keleten vannak hívei, hanem van egyre erósodo tábora az egész földtekén, nyugaton is. (Pieiiíer Zoltán (pk): De nem jobb-e ezek után mégis a magyar orientációi Az is egy orientáció!) Ugy látszik, Pfeiffer képviselő úr szerint a. magyar orientáció azt jelenti, hogy tegyünk szemellenzőt magunkra, dugjuk a fjünket a homokba ós kapcsolódjunk ki a világból, ne folytassunk külpolitikát. Ezt akarja? (Pfeiffer Zoltán (pk): Nem, kérem! Nem!)' A szabadság erőii-e való támaszkodás (Farkas. Mihály (kp): Ez a magyar külpolitika!) az igazi magyar külpolitika. (Farkas Mihály (kp): Ez a magyar külpolitika! Ez a magyar külpolitika! — Nagy taps a kommunistapárt, valamint a szociáltiemokr at apárt és a parasztpárt oldalán.) Ehhez a koss-jthi külpolitikához kell évi június hó 11-én, szerdán. 808 hűnek maradnia a magyar demokrácia külpolitikájának. (Pfeiffer Zoiián (pk): Ez azuram! A 48-as demokráciái — JNagy Vince (msz) — Révai József felé, gúnyosan: Hallgassuk Kossuth köveiőjéü) T. Nemzetgyűlés! Ettől a kormánytól, amelynek programmját Dinnyés miniszterelnök úr kifejtette, mi kommunisták sokat várunk. Várjuk tőié a demokratikus egyértelműséget és egyenességet belső és külső politikáik ban. Várjuk tőle a koalíció belső őszhr tesi'géne.k. tehát a nemzeti egységnek, a szó igazi érteimében vett nemzeti egységnek megvalósítását, mert csak így lehet ez a kormány valóban a munka kormánya. Márpedig munka, tennivaló vár erre a kormányra éppen elég. A legelső és a legdöntőbb feladata, ennek a kormánynak: előkészíteni a hároméves terv megvalósítását és megindítani ezt a megvalósítást dátumra terminusra, augusztus. l"ével. Mindenki tudja, hogy népünk a hároméves tervvel kapcsolatban tele van várakozássá). te-n »i an munlíártl k ész optimizmussal. Túlzás nelikül lehet azt mondani, hogy ma az egész ország háromévesterv-párti és csak azután kisgazdapárti, kommunistapárti, szociáldemokrata vagy parasztpárti. Es jó, hogy ez így van. t. Nemzetgyűlés! -Legyen ez a terv az a közös plattform, amelyre mindannyian ráálju.nk és amelynek megvalósításán munkálkodva összeforrhat minden dolgozó magyar. A hároméves tervet immár a hírlapi közli -ek szerint az összes koalíciós pártok egyeztették és magukévá tették. Ebből az következik, hogy meg kell végre szűnnie a, vitának a hároméves tervvel kapcsolatban akörül, hogy mi előhbrevaló: a mezőgazdaság megsegítése-e f vagy ipari fejlődésünk támogatása. Mi tökéletesen egyetértünk azokkal, akik sürgetik — sokszor türelmetlenül sürgetik — a mezőgazdaság, a parasztság megsegítését. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Okunk iis van rá!) Hozzátenném — és azt hiszem, ebben sincs, nem lehet közöttünk nézeteltérés — hogy ezen a feladaton belül is elsőrendű feladat az újgazdák megsegítése. De mindany; nyiunknak látnunk kell, parasztnak és ipari munkásnak egyaránt, hogy az ipari termelés helyreállítása és fejlesztése is az ország értlekében, a nép érdekében, tehát a parasztság érdekében is. szükséges. Hadd jelentsem ki a hároméves tervvel kapcsoaMbaii én is azt, amit, mint valami mazsolát Filó iképviselőtársam kiszedett a kormányproffnammból, pedig volt ott egyéb mazsola is. amit sajnos nem szedett ki, hadd jelentsem ki én is: mi is szükségesnek tartjük a imagániiulajdon védelmét, ha az</ a nagy szót, amellyel annyit éltek vissza, a magántulajdon úgynevezett szentségét nem is halljuk szívesem. Igen, mi is szükségesnek tartjuk védeni a magántulajdont, ugyanúgy, mint Filó képviselőtársunk, de szerettük volna, ha ő ehhez a kijelentéséhez t hozzátette volna, hogy elsősorban a dolgozók magántulajdonának védelmét tartjuk szükségesnek, nem annak a magántulajdonnak védelmét, amely^ a dolgozók rovására, harácsolás útján kizsákmányolás út.ián jött létre. (Taps a kisgazdapárt, a kommunistapárt. n parasztpárt és a szociáldemokratapárt soraiban.) Ebben a szellemben üdvözöljük a miniszterelnök úr programatiikus 'kijelentéseit a bankok államosításáról és arról, hogy a leg"
