Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-128

807 A nemzetgyűlés 128. ülése 1.947. láttuk volna szavunkat. Ebben a hallgatásban — ez ma már nyilvánvaló — az a kétszínű hintapolitika jutott kifejezésre, amelynek egyetlen következménye az, hogy <a\ki foly­tatja, két szék között leesik a földre. Magyarországnak igenis f hallatnia kell szavát olyan nemzetközi kérdésekben is. ame­lyekben ellentétek vannak a nagyhatalmak között, de amelyek Magyarország vitális érde­keit érintik. Nem a mi dolgunk beavatkozni — teszem — a palesztinai kérdés körüli vi­tákba, vagy a távolkeleti ellentétekbe, (Kovács László (pk): Vagy a spanyol vitába.) de pel" daul^ azzal kapcsolatban, hogy mi lesz Német­országgal, mi lesz a dunai hajózással, okunk, érdekünk és jogunk állást foglalni saját ma­gyar érdekeink alapján. (Dénes István (pk): Halljuk! Halljuk! — Slachta Margit (pk): Es a határkérdésben?!) Miután pedig ezekben a kérdésekben érdekeink párhuzamosak szom­szédaink érdekeivel, okunk van rá, tehát jo­gunk is van rá, hogy szomszédainkkal össze­hangoljuk és közös nevezőre hozzuk álláspon­tunkat, még ha ez egyik vagy másik nagyha­talom állás'pontjávai nem is egyezik. És van még egy fenntartásom a Filó kép­viselőtársam által hangoztatott igazsággal, hogy tudniillik ne avatkozzunk a nagyhatal­mak ellentéteibe — szemben. Helyes, ne avatkoz­zunk bele. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne neveljük népünket, társadalmunkat a világpolitika haladó, demokratikus és reakciós agresszív erőinek felismerésére és megkülön­böztetésére. Elvégre éppen ránk. kis nemzetre, nem lehet közömbös, hogy a világpolitikában milyen erők kerekednek felül. Azok-e, „ame­lyek támogatják a demokratikus fejlődést, őrködnek a béke felett, tiszteletben tartják a kis nemzetek függetlenségét vagy pedig azok, amelyek az imperialista terjeszkedésnek, a népek belső ügyeibe való beavatkozásnak, a belső reakciós erők támogatásának politiká­ját folytatják. Magyarországnak nemcsak azért kell első­sorban a szovjet-magyar barátság és demo­kratikus szomszédainkkal való barátság kül­politikáját folytatni, mert nem Mexikóban élünk, hanem a Duna mellett, hanem azért is kell ezt a politikát folytatnia mert a Szov­jetunió és a keleteurópai demokráciák jelentik ma a világpolitikában azt a tábort, amely a (békéért, a demokráciáért, a nemzetek függet­lenségéért száll síkra minden agresszív gyarmatosítási törekvéssel szemben. Meg kell azonban jegyeznem t.Nemzetgyű;­lés, hogy a béke és a szabadság nemzetközi erői felé való orientáció korántsem jelent egy­oldalú keleti orientációt. HáLa Istennek, a békének és a szabadságnak nemcs-ak keleten vannak hívei, hanem van egyre erósodo tá­bora az egész földtekén, nyugaton is. (Pieiiíer Zoltán (pk): De nem jobb-e ezek után mégis a magyar orientációi Az is egy orientáció!) Ugy látszik, Pfeiffer képviselő úr szerint a. magyar orientáció azt jelenti, hogy tegyünk szemellenzőt magunkra, dugjuk a fjünket a homokba ós kapcsolódjunk ki a világból, ne folytassunk külpolitikát. Ezt akarja? (Pfeif­fer Zoltán (pk): Nem, kérem! Nem!)' A sza­badság erőii-e való támaszkodás (Farkas. Mi­hály (kp): Ez a magyar külpolitika!) az igazi magyar külpolitika. (Farkas Mihály (kp): Ez a magyar külpolitika! Ez a magyar külpo­litika! — Nagy taps a kommunistapárt, vala­mint a szociáltiemokr at apárt és a parasztpárt oldalán.) Ehhez a koss-jthi külpolitikához kell évi június hó 11-én, szerdán. 808 hűnek maradnia a magyar demokrácia kül­politikájának. (Pfeiffer Zoiián (pk): Ez az­uram! A 48-as demokráciái — JNagy Vince (msz) — Révai József felé, gúnyosan: Hall­gassuk Kossuth köveiőjéü) T. Nemzetgyűlés! Ettől a kormánytól, amelynek programmját Dinnyés miniszterel­nök úr kifejtette, mi kommunisták sokat vá­runk. Várjuk tőié a demokratikus egyértel­műséget és egyenességet belső és külső poli­tikáik ban. Várjuk tőle a koalíció belső őszhr tesi'géne.k. tehát a nemzeti egységnek, a szó igazi érteimében vett nemzeti egységnek megvalósítását, mert csak így lehet ez a kor­mány valóban a munka kormánya. Márpedig munka, tennivaló vár erre a kormányra éppen elég. A legelső és a legdön­tőbb feladata, ennek a kormánynak: előkészí­teni a hároméves terv megvalósítását és meg­indítani ezt a megvalósítást dátumra termi­nusra, augusztus. l"ével. Mindenki tudja, hogy népünk a hároméves tervvel kapcsolatban tele van várakozássá). te-n »i an munlíártl k ész optimizmussal. Túlzás nelikül lehet azt mondani, hogy ma az egész ország háromévesterv-párti és csak azután kisgazdapárti, kommunistapárti, szociáldemo­krata vagy parasztpárti. Es jó, hogy ez így van. t. Nemzetgyűlés! -Legyen ez a terv az a közös plattform, amelyre mindannyian rá­álju.nk és amelynek megvalósításán munkál­kodva összeforrhat minden dolgozó magyar. A hároméves tervet immár a hírlapi köz­li -ek szerint az összes koalíciós pártok egyez­tették és magukévá tették. Ebből az követke­zik, hogy meg kell végre szűnnie a, vitának a hároméves tervvel kapcsolatban akörül, hogy mi előhbrevaló: a mezőgazdaság megse­gítése-e f vagy ipari fejlődésünk támogatása. Mi tökéletesen egyetértünk azokkal, akik sür­getik — sokszor türelmetlenül sürgetik — a mezőgazdaság, a parasztság megsegítését. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Okunk iis van rá!) Hozzátenném — és azt hiszem, ebben sincs, nem lehet közöttünk nézeteltérés — hogy ezen a feladaton belül is elsőrendű feladat az újgazdák megsegítése. De mindany; nyiunknak látnunk kell, parasztnak és ipari munkásnak egyaránt, hogy az ipari termelés helyreállítása és fejlesztése is az ország ér­tlekében, a nép érdekében, tehát a parasztság érdekében is. szükséges. Hadd jelentsem ki a hároméves tervvel kapcsoaMbaii én is azt, amit, mint valami mazsolát Filó iképviselőtársam kiszedett a kormányproffnammból, pedig volt ott egyéb mazsola is. amit sajnos nem szedett ki, hadd jelentsem ki én is: mi is szükségesnek tartjük a imagániiulajdon védelmét, ha az</ a nagy szót, amellyel annyit éltek vissza, a magán­tulajdon úgynevezett szentségét nem is hall­juk szívesem. Igen, mi is szükségesnek tartjuk védeni a magántulajdont, ugyanúgy, mint Filó képviselőtársunk, de szerettük volna, ha ő ehhez a kijelentéséhez t hozzátette volna, hogy elsősorban a dolgozók magántulajdoná­nak védelmét tartjuk szükségesnek, nem an­nak a magántulajdonnak védelmét, amely^ a dolgozók rovására, harácsolás útján kizsák­mányolás út.ián jött létre. (Taps a kisgazda­párt, a kommunistapárt. n parasztpárt és a szociáldemokratapárt soraiban.) Ebben a szellemben üdvözöljük a minisz­terelnök úr programatiikus 'kijelentéseit a bankok államosításáról és arról, hogy a leg"

Next

/
Oldalképek
Tartalom