Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-125

727 A nemzetgyűlés, 125. ülése 1947. évi április hó 18-án, pénteken. 728 nap« ügye már túlnőtt ennek a Háznaik kere­tein, »X Holnap« ügyével m,a már az egész viláer foglalkozik. (Zaj és ellentmondások a kommunistapárt oldalán. — Prieszol József (kp): Talán egy fél községeit említsünk! — Zaj.) Demokráciánk sürgős érdeke, hogy a sajtóV/iabadságot minél hamarabb helyreállít­suk* En csak a kézműiparosok sajtószabadsá­gáról akarok beszélni. (Zaj a kommunistapárt oldalán.) Az iparosság egy tekintélyes, na­gyobb rétegéről van szó. arról a rétegről, amely nem tagja a marxisba pártoknak. Ez a réteg ugyanis még ma sem kapott lapenge­délyt, (Prieszol József (kp): Nem kelllett volna magát kompromittálnia »A Holnap«pal! — Zaj a kommunistapárt é$ a szabadságpárt ol­dalán. — Az elnök csenget.) »A Holnap« kér­dése (Prieszol József (kp): A reakció kér­dése!) — mondotJtam már — nem tárgya fel­szólalásomnak. Más probléma az, amelyről most beszélni kívánok. (Zaj és ellentmondá­sok a kommunistapárt oldalán. — Prieszol Jó­zsef (kp) közbeszól.) Mint mondottam, a magyar kézműves iv>a­rosság háromízben fordult lapengedélyért a tájékoatiatásügyi miniszter úrhoz. (Prieszol József (kp) közbeszól) Elnök: Prieszol képviselő urat folytonos közbeszólásaiért .rendreutasítom! (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Éljen az elnök! — Egy hang a szabadságpárton: Nem fog rajta!) Felvinczi László (msz): A magyar kéz­müiparosság háromízben fordult a tájékozta­tásügyi minisztériumhoz és hároimíziben utasí­tották el lapengedély kérését ugyanakkor, amikor a kommunistapárti kisiparosok köny­nyen, a szociáldemokratapárti kisiparosok pe­dig kis várakozás utam meglehetősen nehezen, de végre megkapták. A tájékoztatásügyi mi­ni sztea- azonban továbbment. Az ipartestületek eddig kénytelenek voltak tagjaikkal szaklapok útján érintkezni. Mi van egy ilyen szaklap­ban 1 ? Egy ilyen szaklapban a tagokat értesí­tik azokról a dolgokról, amelyeknek # közlése kötelessége az ipartestületnek. Értesítik a kü­lönféle rendeletekről, hatósági rendelkezések­ről. A szaklapokban szakmai kérdéseket tár­gyalnak és elsősorban tagjaikhoz fordulnak. Az ipartestületek úgy oldották meg ezt a kér­dést> hogy körlevél forrnájában fordultaik itiag­jaikhoa. Ezt a körlevelet sokszorosították és úgy juttatták el a tagokhoz. Most érkezett meg a tájékoztatásügyi miniszter döntése, amely még ezt a formáját is megtiltja » /sajtószabadságnak (Stühmerné, Oberschall Ilma (msz): Törvényellenes!) és nem engedi meg a körlevelek szétküldését, (Hegymegi Kiss Pál (msz): Ha Zsilinszky ma élne. mit szólna ehhez"?!) Csak meg kell jegyeznem, hogy egyne­hány nagybudapesti ipartestületen^ a mészá­rosok, az építőmesterek, a droguisták ipart es­tületén kívül az iparosság csúcss'ztervezete is ilyen körlevelekkel érintkezett tagjaival. de az IPOK körleveleire is vonatkozik ez a be­tiltó rendelkezés. w . T- Nemzetgyűlés! (Szenner Jozset (Kg): Befejezem beszédemet! — Derültség.) Ha kép­viselőtársam nagyon siet, kívánok neki jo ebédet és elbúcsúzom. (Andrássy Daniel (kgj: Már többen vagyunk, akik szeretnénk hazamenni! — Derültség. — Hegymegi Kiss Pál (msz): Most emelték a fizetést! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Nem emelték!) 68 T. Nemzetgyűlési Az iparosiságot a súlyos közterhek is meglehetősen nehéz helyzet elé állítják» Olyan nagy adókat kell fizetnünk, amelyeknek megfizetésére mai leromlott álla­potában a kézművesipar képtelen. Nem be­szélek most aa egyenesadókról, nem beszélek azokról az adónemekről, amelyeket az adókö­zösségekbe tömörülve kell az iparosságnak fizetnie, csak két adónemet szeretnék szóvá­tennii, az egyik a közmunkaváitság, amely ikü­lönösen vidéken jelent súlyos terhet, ahol egészen minimális forgalmat bonyolít le a kézművesipar és amikor az első adóosiztályba sorozott kisiparos egyenesadója havonta 9 fo­rint, akkor a kö-amunkaváltsága 9-40 .forint, tehát eninél többet tesz ki. Hogyan jön ez létre? Úgy, hogy a vonatkozó rendelet értel­mében egy ilyen kis vidéki, segéd nélkül dol­gozó iparos- pontosan annyi közmunkaváltsá­got, négy napszámbérben megállapított köz­mű nlkaváltságot kénytelen fizetni, mint egy ügyvéd, mérnök, vagy orvos. (Törő József (kg): Mennyi közmunkaváltságot fizetnek a nagyvállalatok a munkások után?) Szeretnénk, ha ebben a kérdésben egy s7Jerencsésebb meg­oldással ezeket az egészen kis; valójába.™ nem is önálló iparűzőket, hanem munkavállalóként dolgozó kisiparosokat mentesítenék az ilyen nagy, négy napszámbérben megállapított köz­munkával tság alól. T. Nemzetgyűlés! Van azonban egy új adó­nem, a jövedelemtöbbletadó. A jövedelem­többletadó egészen újszerű adónem és tulaj­donképpen a magánkezdeményezés tökéletes letörésére vezet. Ez a rendelet, a 25001947. M. E. sz. rendelet, amely erről a jövedelem­többletadóról rendelkezik, minden üzem- és üzletfejlesztési lehetőséget kizár. Olyan kulcs­osai bir, hogy egyszerűen lehetetlenné teszi a» magánvállalkozást, a magántőkeképződést, a vállalatok fejlődését, kizár mindennemű in­v yesztálást építkezést, egyszóval mindazt, amit újjáépítés alatt értünk. A ha/vi ezer forinton felüli jövedelmek után az adó progresszíven emelkedik, úgyhogy például 3000 forinton felül elveszik a jövedelem 75%-át. Lehetetlen (hely­zet elé kerül az a kézművesiparos, akinek el­vesztek a munkaeszközei, akinek szüksége van airra, hogy beszerezzen .egynéhány ilyen szer­számot, esetleg egy kis esztergapadot, amely­nek beszerzése egymagában véve te rendkívül megerőltető volna, hát még úgy, ha azért, hogy egy esztergapadot megvásárolhasson, négynek az árát kell kiizzadnia, mert már három­nak az árát oda kell adni ennek az új csen­destársnak, az államnak. (Egy hang a szabad ságpárton: Nem is olyan csendes!) T. Nemzetgyűlés! Nagyon nehéz ez a probléma és ha ezt a jövedelemtöbbletadót a kormányzat változatlan formába^ fenn akarja tartani, akkor ezzel teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy a magyar kézművesipar megmaradr jon valamelyest is, hogy az kissé fejlődhessen, hogy a kis műhelyt csak valamivel is növel­hesse. (Törő József (kg): Ez az iparfejlesztés.) Nem lesz fejlődés és ha a kéziművesiparos nem tud fejlődni, visszafejlődésnek indul, mert nem képes felvenni a konkurrenciát ,a nála nagyobb párral. (Törő József (kg): Már adják vissza az ipane'ngedélyek tömegeit!) T. Ház! Ahányszor csak a kormányzat kép­viselői, az egyes 1 politikád pártok képviselői megnyilatkoznak, mindenkor az iparosság pártján vannak. Valóban szép és érdeme« be­szédeket hallottunk, de meg kell állapítanom ugyanakkor azt, hogy minden rendelkezés, kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom