Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-125

701 A nemzetgyűlés 12.). alèse 1047. azt is, milyen szomorú, hogy a magyar kato- Î Hkusság körülbeilü] 5 millió főnyi tömegének akaratát nem teljesíti a kormányzat, akkor, i-niiikor több ujságengedély iránti kérelme niég a mai napig sem intéződött el. Kérem bát a tájékoztatásügyi miniszter urat, aki eu nek a könyvnek a megjelenését engedélyezte, hogy az egyházak részéről beadott lapengedély kéréseket^ vizsgálja meg és a katolikus egyház részére legalább egy napilap-engedélyt niiiiéli'lőbb adjon meg, különösen akkor, amikor itt látom különféle új újságok, amilyen például legi'ijabban a »Politika« megjelenése, engedélyezve. vannak. (Milassin Kornél <msz): A Politikát ne bántsd, Katona Jenőnek a lapja. — Révész Mihály (szd): Az csak eléggé katolikus!) Az idő előrehaladott voltára, tekintettel befejezem beszédemet. Azt szeretném, ha fel-' szólalásom elsősorban a demokráciát, másodsorban pediír a magyar parasztságot szolgálta volna. (Andics Erzsébet (kp): Egyáltalában «em sikrriil:!) Nagyon sajnálom, hogy képviselőtársam is ilyen véleménnyel volt felszólalásomról és nem tudom eléggé megérteni, hogy miért volt ez. (Mozgás a kommunistapárton.) A magyar parasztság és az egész nemzet jogosan békét akar és békét kíván, de ha azt látja, hogy e kérésben nincs -meg ez a békés harmónia és egyetértés, akkor jogosan fél attól, hogy a közeli napokat vagy heteket ismét olyan politikai bonyodalom fogja eltölteni, mint amilyennek kitörése a magyar népben, de elsősorban a maigyar parasztságban ismét óriási bizalmatlanságot keltene- (Zaj a parasztpárt on.) A felhatalmazási törvényjavaslatnál sok miniszter személye iránti nagy bizalmiam arra késztetne, hogy azt elfogadjam, azonban a kormány tagjainak többségével szemben bizalmatlan vagyok, éppen ezért a felhatalmazási javaslatot nem fogadom el. (Rudas László (kp): Akkor részben kellett volna elfogadnia!^ Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Kovács Imre! Kovács Imre (pk): T. Nemzetgyűlés: (Halljuk! Halljuk!) A költségvetést, akkor még a Nemzeti Parasztpárt tagjaként, megszavaztam. Mindjárt előre kell bocsátanom, hogy nem a kötelező koalíciós felelősségből, vagy a pártközi megállapodás érteiméiben szavaztam meg, miért véleményem szerint a költségvetést a nemzetgyűlés nem a kormánynak. hanem az országnak, a népnek,szavazza meg. (ügy van! Ugy van! a kisgazdapárton.) A megajánlásnál is ez a szempont vezet, ami azonban nem zárja ki, hogy végig ne vegyem a demokráciánk fejlődésében jelentkező rendellenességeketKritikám akkor is, most is jószándékú, építő- Akik itt ülünk, a nemzet megválasztott képviselői vágyniuk. Felelősségünk (kollektív és igen nagy. Rajtunk áll, hogy mi lesz ebből a demokráciából, illetve, milyen lesz a demokrácia Magyarországon. A demokrácia nemcsak a koalíció problémája, banem valamenynyiünké. Ez a nemzet mindig igen magas, igen drága tandíjat fizet a politika iskolájában. Vigyázzunk, hogy ezúttal ismétlésre ne kényszerüljünk. Demokrácia és parlament egymást nevelik. Mi a parlamentáris demokrácia hivei vagyunk, a parlamentet a szuverenitás lrgimagasabbivndfi formájának tekintjük. Eper/ április lió 18-án, pénteken. 7()2 pen ezért minden kérdésben állást akarunk foglalni és kell is állást foglalnunk. A most folyó megajánlási vitánál a felszólalásokról az egyik lap a napokban azt írta, hogy »tűrhetetlen obstrukció«. Sajnálatos módon annak a pártnak a lapja írta ezt, amelyik háromnegyed évszázadon keresztül harcolt a szólásszabadságért és a két háború közötti nehéz két évtizedben, keményen verekedett a parlamentáris demokráciáért. (Jármay Gyula (msz): Az akkor volt!) Nem szóeséplés ;az, t. Nemzetgyűlés, ami itt 'folyik, mert egyrészt demokratikus hagyományainkhoz vagyunk hűek, amikor képviselői jogunkkal élünk, azután meg praktikusabb is itt benn tisztázni a félreértéseket, szellemi fegyverekkel megvívni harcunkat, ha harcolni kéli, érvekkel meggyőzni egymást, mintsem az utcán megütközni. A parlamenti munka lebecsülése tipikusan fasiszta magatartás. (Helyeslés a szabadságpárt oldalán') Jól emlékszem, hogy a nyilasok mindig ócsárolták a parlamentet, kifogásolták a sok beszédet, a beszéd helyett tetteket követeltek,^ ami alatt azt értették, amit azután később véghezvittek. Nem obstrukciós szándékból beszélek itt. Ugy látom mindenki leteszi a névjegyét, ez nekem is kötelességem. Amióta kiléptem a parasztpártból, hallgattam, most úgy érzem, el kell mondanom véleményemet a magyar politika alakulásáról. (Halljuk! Halljuk!) Bemutatkoznom azt hiszem felesleges. Remélem, tőlem nem kéri számon a szélsőin loblal, hogy iaz elmúlt években hol voltam és mit csináltam, mint ahogy eddig minden ellenzéki pártonkívüli képviselőtől megkérdezte. Talán csak egyet legyen szabad megjegyeznem, hogy ezekben a napokban, amikor annyi jubileumot ülünk, én is szerényen jubilálok: tíz évvel ezelőtt jelent meg a »Néma forradalom« című könyvem. (Taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek sorajj^an.) amelyik megnyitotta a földreformért vívott írói harcot és rá néhány hónapra már el is ítélt a feudális Magyarország részrehajló bírósága a nagybirtokos osztály elleni izgatásért. Előtte cikkeim, tanulmányaim] kövezték demokratikus pályám íitját. Tizenöt éve harcolok a demokráciáéi 1, a belépőjegyet idejében megváltottam, jogom win arra, hogy 'kritizáljam, ka nem olyan, amilyennek elképzeltem, amilyennek szeretném. De távlatom is van. Néhánybónapos hallgátasom és visszahúzódásom nem azt jelentette, hogy a politikai életből kikapcsolódtam. Figyeltem, szemlélődtem, távlatot kaptam, az eseményekhez. Talán nem lesz érdektelen, ha a pillanatnyi válságszünetben nyugodtan, fegyelmezetten megbeszéljük a helyzetet, a soro" zatos válságok mélyebb okait is. T. Nemzetgyűlés! Én soha nem szóltam közbe, bárki beszélt, mindenkit csendben, nyugodtcin meghallgattam; úgy érzem, ezt én is kélhetem, mert véleményem szerint nem egymást túlkiabálni, egymást fenyegetni, egymás felé öklöket .rázni küldött bennünket a mun/et ;i parlamentbe, hanem érdekeit képviselni legjobb tudásunk, képességünk és lelkiismeretünk szerint. (Sulyok Dezső (msz): Ugy van! Helyes!) És itt kell szólnom arról a sajnálatos jelenségről, amely politikánkban újabban tapasztalható: a stílus és a hang eldurvulásáról. Ahogy csendben figyelem a parlamenti munkát, a viharokat, a közbeszólásokat. t1 személyitskeilő. gyalázkodó, donnneiáh), fenyegető uteai hangot, sokszor elszomorodom, fájdalma-