Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-123

615 A nemzetgyűlés 123. ülése 1947. ségesebb fasizmusba torkolt. Engedjék meg, hogy a weimari demokrácia bukásáról néhány szót sTióljak. Helytelen beállítás az, hogy a weimari demokrácia bukását a túlságosan szabadra engedett jogok okozták. Nem. A wei­nitari demokrácia bukását éppen egy pártnak momopolisztikus törekvése, éppen egy pártnak az abszolút hatalomra vaíó törekvése, a párt­hadsereg felállítása, a pártközigazgatás felál­lítása okozta, mert természetszerűleg — és itt „ méltóztassék végignézni az egész történelmen — ennek ellenhatása jelentkezett azután a népben azok részéről, akik nem voltak hívei aninak a pártnak és ezzel természetes agitatív eszközt adtak ezeknek az elégedetlen tömegek­nek a kezébe. De okozta a weimari köztársaság bukását az is, hogy a német nép csordanép, nem lehet össze­hasonlítani a magyar néppel, amelyik tökélete­sen és teljesen Individ uaüsta. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) És itt követ el hibát mindenki, aki a magyar népet a németekkel egy kalap alá akarja venni, itt követték el a hibát Szálasiék és Sztójayék is, amikor a ma­gyar népet egy kalap alá vették a németekkel­A német csordanép, a mémetet vezetni kell, a német vezettetni akarta magát, örült annak, hogy megjelent Hitler őrmester vagy káplár. — nem tudom, milyen rangban volt akkor — aki vállalkozott a német nép vezetésére. A mi népünk azonban nem kívánja így vezettetni mm gát, a mi népünknek véleménye van és ak­kor érzi majd magát tökéletes demokráciábaoi, ha ennek a véleményének szabadon, minden befolyástól mentesen kifejezést is adhat. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szabadságpárt ás a pártonkívüliek soraiban. — Gyuska János (kp): A képviselő úr csak nem hiszi, hogy minden német örült Hitlernek!) En azt nem mondottam, hogy minden német örült; kivéte­lek természetesen vannak. (Nagy Vince (msz): Sajnos, csak kevés. Nyáj módjára mentek utána!) T. Nemzetgyűlés! A kormány kötelessége, hogy itt, ebben az országban olyan hangula­tot teremtsen, hogy a szélsőségek propagan­dájia ne találhasson talajra. Az elkeseredée, em elégedetlenség, minden szélsőség legkitűnőbb propagandája, (Ügy van! Ügy van! a szabad­ságpárt oldalán.) és engedje meg a t Nemzet­gyűlés, hogy itt leszögezzük, hogy a jobbol­dali és a baloldali szélsőség egyformán ellen­sége az igazi demokráciának. (Nagy Vince (msz): Ügy van! Ellene vagyunk!) T. Nemzetgyűlés! A weimari köztársa­ságot szidják állandóan. (Zaj. — Nagy Vince (msz): Van még jobbra tőlünk a parlamenten kívülálló... Reakció, az van!) Sajnos van. (Nagy Vince (msz): A reakció megvan, csak minket nem lehet összeboronálni vele! — Ru­das László (kp): Kizárják a szabadságpártból, ha ilyeneket mond! — Nagy Vince (msz): Nem! Ezt vallja a szabadságpárt!) Nem akarom a weimari köztársaságot védeni, .nem feladatom, de engedjék meg, hogy hivatkozzam arra, hogy a magyar rádió egyik márciusvégi adása sze­rint Molotov külügyminiszter úr a weimari de­mokrácia alkotmányának alapján akarja Né­metországot újjáépíteni. (Rudas László (kp): Persze, mert papíron nagyon szép dolog!) A papírt, az alkotmányt tartalommal kell meg­tölteni! (Rudas László (kp): Ugy van! Majd most!) A kormány feladata ós a mi feladatunk, hogy a magyar alkotmányt tartalommal tölt­sük meg. A köztársaságról szöló törvény beve­évi április hó 16-án, szerdán. 610 zetését is ennek a kormánynak és ennek a nem­zetgyűlésnek kekene tartalommal megtolttni. (Nagy Vince (msz): Ugy van! Az is egyelőre papiros!) i. Nemzetgyűlés! Amikor mérleget készí­tünk a felszabadulás óta eltelt két esztendőről, meg kell állapítanunk azt, hogy Magyarorszá­gon a kormányhatalmat tulajdonképpen a négy párt gyakorolja. Köztudomású dolog, hogy rendeletek nem születhetnek meg, törvény­javaslatok nem kerülhetnek a nemzetgyűlés elé, mielőtt azokat a »négy nagy« a pártközi konferencia át nem beszéli. Ahelyett tehát, hogy én most a kormány működését bírálnám, engedjék meg, hogy a dolog gyökeréig men­jek és a négy párt működéséről állítsak fel mérlegel. Előre hangsúlyozom, hogy ennek a mérlegnek mind a négy pártra, vonatkozólag vannak aktívái és vannak passzívái is. A legnagyobb párt a Független Kisgazda­párt. Aktívái közé tartozik az, hogy a válasz­tások előtt, amikor itt egy meglehetősen kaoti­kus, meglehetősen szédült állapot volt, amikor az emberek nem tudták, hogy hova, merre for­duljanak, amikor felébredtek egy hosszú al­vásból, merném talán úgy mondani, hogy egy hosszú tetszhalálból, akkor a polgári elemeket maga köré, pártjába tömörítette. Nem volt ez akkor az elején tudatos, de valahogy megérzés volt, hogy itt ebben az országban kétféle tömö­rülés alakul ki: egy marxista és egy úgyne­vezett polgári tömörülés. Nem szeretem ezt a két kifejezést egymással szembe állítani, de így forog közszájon, engedjék meg, hogy én is így használjam. A kisgazdapárt vezetősége a polgári elemet magábaszívta,,magához tömörí­tette és ezzel a nehezen mozgó magyar polgár­ságból egy kompakt, harcolni hajlandó tábort alakított. Aktívája az. hogy bizonyos fokig le­tompította a marxista eltolódást, mert hiszen, különösen az elején a munkáspártoknak — ezt sem szeretem így mondani, — mert szerintem a kisgazdapárt és a szabadságpárt js éppen annyira munkáspárt . . . (Prieszol József (kp) és mások a kommunistapártról: Ez már nagy merészség!) tudniillik nem kézimunkáspartról van szó • . . (Nagyiván János (msz). Prieszol József felé: Ha maga dolgozna annyit, mint a paraszt, másként állnánk! Maga nem kel fel félnégy órakor dolgozni, az biztos,! —Mozgás és zaj a kommuni stapárton és a szociáldemo­kratapárton. -— Prieszol József (kp): A ban­károk és igazgatók pártja! — Hódy György (msz) a kommunistapárt felé: Nagyszájúnk! Nagy Vince (msz): Hát a mi parasztiaépvise­lőink micsodák, ha nem munkások?!) Elnök: Hódy képviselő urat sértó közbeszó­lásáért rendreutasítom. Ternay Isván (msz): Nem azt mondtam, hogy a mi pártunk és a kisgazdapárt éppen annyira az ipari kézimunkásság pártja, mint a kommunistapárt vagy a szociáldemokrata; párt, mert hiszen a földmíves és az értelmiségi is munkása laz államnak és munkása a demo­lv ;ioi;in:;k. (Nagy Vince Iruszh Természete«;!) Ezért nem szeretem ezt a kifejezést így hasz­nálni. (Zaj a kommunistapárton. — Nagy Vince (msz): Nem lehet ezt a kifejezést kisa­játítani!) Azután nagy aktívája a kisgazdapártunk — most már ezzel talán ellentétbe kerülök minden eddigi felszólalóval — mondom, nagy érdeme a kisgazdapártnak az, hogy áldozatokat hozott a koalíció fenntartása érdekében. (Nagy Vince (msz): Ezt Parragi megmondta!) Mlïrt ha a koalíciót fenn kellett tartani- mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom