Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-123

6°9 A nemzetgyűlés 123. ülése 1947. elhurcolták a nyilasok, Kiss igazgató gáintén sza^zianus, a Kiseelli-utcában, vagy pedig a vidékiek közül Halász Pál, akit maguk a zsidók hívtak meg a szegedi gettóba a deportálásuk előtti napon és kérték, hogy kereszteljék meg őket, hogy lelki erősítést kapjanak. Hal ász Pál, a szegedi fogadalmi templom ' plébánosa több káplánnal együtt bement és folytatta a keresztelést azoknál, akik a keresztségét fel óhajtották venni, a nyilasok azonban nem várták meg. amíg az összesekkel készen lesz, keresztelés közben szállították őket ki a deportáló vonatokra. Nem lehet nem gondolnunk Jánosi páterre, aki a Szent Kereszt keretében fejtett ki óriási munkát, és páter Railére, akire majd még ki fogok térni, amikor a szerzetesházak mentési akciójáról beszélek. Összefoglalva ezeket, megállapíthatjuk, hogy 55 katolikus pap került a nyilasok fogházába és fegyházába és közöttük a komáromi Csillag-erődben volt Perr Viktor képviselőtársunk. T. Nemzetgyűlés! Nemcsak a papok, hanem a világiak is, és pedig magánosok, privát családok, nagyon sokat dolgoztak. A magara munkatársai közül felemlítem például Steffanits Istvánnét, aki mind városbeli lakásán, mind zugligeti nyaralójában egymásután adott szállást a menekülteknek — nem egyszer, hanem folyamatosan egymásután mintegy húszan élvezték az ő vendégszeretetét — meg kell említenem továbbá Ttndnay Árpndnét. Orünfr Tivadnrnét, Stadler Fridát, Hudomel Hildát. Jnsth Bélát, az »Eszelősök« és »Hajnali kettő« íróiát. Egyáltalában a mentésnek ez^ a része, a magánemberek családok mentési akciója vidéken és Budapesten, teljesen feldolgozatlan anyag, ezt majd még fel kell dolgoznunk. Nem is sejtik a be nem avatottak, hány család rejtegetett üldözötteket. Akkor termesze es«n a legnagyobb óvatossággal kellett dolgozni, mert hiszen nemcsak a menekítőt. hanem a menekítetteket is halálveszedelemnek dobták volna oda, ha az illetékesek erről tudomást szereztek volna. \ ,•'.'.. . , . ...... De a honvédelmi minisztériumban is. különösen nagybaconi Nagy Vilmos minisztersége idején történtek mentési akciók. így például a végrehajtást végző egyik honvédelmi minisztériumi osztálynak, névszerint ThewrewkPallaghy miniszteri osztálytanácsosnak sikerült a miniszter rendelkezése értelmében azokat a munkaszolgálatosokat leszereltetni, akik mentességi levelekkel rendelkeztek, azon a címen, hogy idegen állampolgárok. A kormány természetesen az ilyen nagyarányú mentési akciókról tudott, hiszen lehetetlen volt nem tudnia róluk és éppen ebből láthatjuk, hogy •milyen szorongatott állapotban volt kívülről, a németek oldaláról ée belülről, az országban rendetlenkedő nyilasok oldaláról, amikor ilyen kegyetlenül hajtotta végre ezdret a dolgokat. De akiben még élt a kereszténységnek egy kis csirája, az hol itt. hol ott mentett. Meg olyan esetet is tudok, hogy Endre László hoz fordultak egy alkalommal valakinek az érdekében, aki azt felelte, hogy o maga nem tehet az illető érdekében semmit, de hozzam küldötte. , ,.,.,,,, Amikor a világiak mentési akciójáról szolok, akkor lehetetlen meg nem emlékeznem a Keresztény Női Tábor tagjairól, akik rendületlenül, minden január 6&n megtartó tak évnyitójukat éa az aktuális, problémákkal fogN'KMZETÜYÜLtSI NAPLÓ VU. évi április hó 16-án, sxerdán. G10 laikoztak. Abban, az idő$ea a faji őrület el éá •a fajgyűlölettel foglalkoztak és az ellen nyilatkoztak. A Katolikus Nőszövetség lapjában megjelentette dr. Balanyi György piarista atya a tanulmányát, amelynek ez volt a címe: »Miért nem lehetünk nyilasok mi katolikus magyarok t« A Keresztény Női Tábor ezt átvette és a Lélek Szavában leközölte, amely lap nagy nyilvánosságnak örvendett. Ennek következtében a nyilasok kezébe jutott. Már az első cikk megjelenése után -felhívták a nyilasok a szerkesztőséget — mivel oda volt írva, hogy »folytatása következik« — hogy ne folytassák ezt a cikksorozatot. A Lélek Szava természetesen folytatólagosan hozta a tanulmányt, mire Íróját, dr. Balanyit bíróság elé állították. Amikor a zsidóságot meg akarták fosztani földbirtokaitól, ngég a törpebirtokosokat is, akkor a Keresztérry Női Tábor a fennálló tilalom ellenére gyűlést tartott s kiáltványt intézett a képviselőház és a felsőház tagjaihoz, hogy faji alapon senki meg nem fosztható birtokából; egyesegyedül az a mérvadó, hogy a köz érdekében gazdálkodik-e vagy nem. Ezt a kiáltványt le fogom tenni a Ház asztalára. Emiatt szintén bűnvádi eljárás indult. De amikor már minden a ferjetetején állott, akkor adatta elő a Női Tábor 1944 január 6-án, a Barlang moziban XII. Pius pápának 1941. évi karácsonyi szózatát, amelyben »zintén a faji gyulaiét, az emberirtás és az emberüldözés ellen nyilatkozik; ezt feldolgozva, dramatizálva, nagy kórus közreműködésével, amely a közönséget körülfogta és a Pastor Angelicus című film egyes részleteivel és diapozitívekkel illusztrálva adatta elő. Ebből országos mozgalmat akart csinálni és már meg is történtek az előkészületek Szabadkán, Sopronban, Kassán, Szegeden és Miskolcon, amikor a belügyminiszter ezt is leállította. Miután a németek bejövetele után a Lélek Szavának megjelennie már nem lehetett, a Női Tábor kiadta 1944 pünkösdjén a Pünkösdi Tüzet a Lélek Szava helyett, mégpedig- úgy, hogy a csillagos házak házfelügyelőihez vitték el ezt a lapot a Női Tábor tagjai, meg maguk az üldözöttek is, mert annak tartalma már abból a szempontból volt összeállítva, hogy gyakorlatban hogyan kell a tízparancsolatot és a keresztény morált érvényesíteni. A lap utolsó közleménye, amelyet Kürty Miklós írt »Végállomás! Leszállani!« címmel, különösen appellál a lelkiismeretekhez, figyelmeztetve az emberekot arra a felelősségre, -amely az élet lezárta után az Úristen részéről vár reánk és számonkéri, hogy életünkben mit cselekedtünk- Ajánlom ennek tartalmát is a nemzetgyűlés figyelmébe, ezt is le fogom tenni a Ház asztalára. Délután az I. számú bizottsági ülésteremben meg lesz található, úgy ez, mint -a Lélek Szavának említett száma is. amelyekben tehát megjelent az. hogy »Miért nem lehetünk nyilasok mi katolikus magyarok?« s azonkívül egy másik folytatólagos közlemény: »Az ég is kimondta a hadiállapotot«, amelyben nyiltan a faji üldözéssel és a többi pogánysági atrocitással száll szembe a Lélek Szava. (Milassin Kornél (msz): Még a pártok inspek* ciósai sincsenek az ülésteremben! — Egy hang a kommunístapárt oldalán: Elég kár!) Anyagomnak még nem jutottam a végére, de már nem akarom türelmüket tovább igénybevenni és ezért mindazt, ami még csupa konkrétum alakjában, mint anyag itt Összegyűjtve áll. a legközelebbi alkalommal fogom öloadni. 39