Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-122

577 A nemzetgyűlés 122. ülése 1947, T. Ház! Ilyen körülmények között természetes, hogy ez a Pázmány Péter Tudományegyetem nem lehet alkalmasi tudósok munkájának eredményes folytatására. (Pászthory István (msz): Ügy van!) sem pedig megfelelő tudományos kiképzésre. De ez még csak a dolog egyik része volna. A másik része az. hogy egymásután hagyják el ezt az egyetemet a tudomány legértékesebb képviselői. Az egyik ebből, a másik abból az okból. T. Ház! Amikor olyan emberek mennek el á magyar Pázmány Péter Tudományegyetemről, mint Bakay Lajos, Herzog Ferenc. Zemplén Géza, Békési György, Tátrallyay Zoltán*

50 akkor meg kell értenünk, hogy ezt az egyetemet lecsúszottnak kell tekinteni, és hogy a külföld már nem ismeri el saját egyetemeivel egyenlő sorban állónak (Perr Viktor (kg): Sajnos!) és a Pázmány Péter Tudományegyetem okleveleit nem nosztrifikálja. (Pászthory István (msz): Ügy van! Szomorú dolog! — Perr Viktor (kg): Szégyen, gyalázat!) Ez — azit hiszem— szomorú képe a mi kulturális fölényünk jelentékeny csökkenésének. (Pászthory István (msz): Elpusztulásának!) Az embernek okvetlenül azt kell kérdeznie: hát mi olyan nagyon gazdagok vagyunk tudományos kiválóságokban, hogy egy Bakay Lajost, egy Zemplén Gézát, egy Békési Györgyöt és egy Herzog Ferencet nélkülözhetünk! (Pászthory István (msz): A tudomány helyetlt a politika fészkelődött be az egyetemekre!) Mi lesz ezekkel az emberekkel'? (Gyurkovits Károly (szd):)Ne álltak volna a nyilasok mellé! Nevetséges 'dolog! — Perr Viktor (kg): Gyurkovitsot nevezzük ki! — Pászthory István (msz): Ezek nem voltak nyilasok! — Gyurkovits Károly (szd): Tisztességes embereknek kelleitt volna lenniök. akkor nem lett volna baj! — Nagy Vince (msz): Hány tisztességes embert tettek ki már a hivatalából!) Az ember felteszi iá kérdést: mi lesz ezekkel a kiváló tudományos erőkkel. (Gyurkovits Károly (szd): Ezt őik gondolták volna meg. mielőtt Szálasi mellé áUltlak!) Erre Tompa Mihállyal fellelek: »Van, aki felkél, ós sírván megye

w uj hont keresni túl a tengeren.« Van ezek között olyan, aki egy északi államba megy» a másik Amerikába szerződött egy katolikus jezsuita egyetemre. (Perr Viktor (kg) : Ott elég demokrata!) Ezt azért hangsúlyozom, mert ma a katolikus keresztény társadalom a szó legszorosabb értelmében szegény és nyomorult De biztosítsa a magyar kármány a vallásszabadságot, a tanítás és tanulás szabadságát tartsa egészen tiszteletben, és adják át az egyetemet a katolikusoknak. Ha az olasz katolikusok büszkék az ő milánói egyetemükre es ha a svájciak az ő fribourgi kis egyetemükből olyan egyetemet teremtettek, amelynek az egész világon elismert híre van, akkor mi katolikusok és keresztények a legnagyobb sze

: génységünkben is mindent meg fogunk tudni adni a Pázmány Péter Tudományegyetemnek abból a célból, hDgy arra a magaslatra emelkedjék, amelyen korábban volt. (Gyurkovits Károly (szd): Nem nagyon dicsekedhetünk vele! — Némethy Jenő (msz): Miit- ert hozzá! Nem tudja elbírálni! — Pászthory István (msz):. Maga csak kívülről látta! — Gyurkovits Károly (szd): Kicsit sötét szellem volt ott az egyetemeken!- — Pászthory István (msz): Mit ért hozzá! — Peri- Viktor (kg): Eddig jó volt Nyugatnak és itt niost nem jó? — Pászthory István (msz) : Megbecsült volt az NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ Vir. . évi április hó 15-én, kedden. 578 'egész világonv csak ön előtt nem! — Gyurkovits Károly (szd): Nagyszerűen értették pofozni a zsidó magyarokat! Hatvanan rámenni egyre, ezt értették! — Pászthory István (msz): Azt nem az egyetem csinálta! — Perr Viktor (kg): Mi

1 köze ennek a tudományhoz! Azt nem tanították a tanárok! — Gyurkovits Károly (szd): Dehogynem! Ez is >'vallásszabadság« képviselő úr! — Zaj. — Az elnök csenget.) A vallásszabadság keretében még pár szo idevaló, mégpedig az, hogy hogyan lehet a vallásszabadságról szó akkor, amikor feloszlatják a vallású alapon alakult egyesületeket és legfőképpen az ifjúsági egyesületeket (Gyurkovits Károly (szd): Erre még nem volt precedens!) és elveszik ezeknek évtizedeken (keresztül gyűjtött vagyonát? Vájjon nem nyilvánvaló-e, hogy ennek célja a divide et impera elvérek érvényrejuttatása'? Történik pe- " dig ez azért, hogy lehetetlenné tegyék a katolikus erőnek és a katolikus közvéleménynek a kialakulását, (Birkás Imre (kp): Ne tessék ilyet mondani!) hogy ennek eredményeképpen tökéletesen úrrá legyenek a társadalom felett és a bizonyos baloldali világnézeti erőkkel szemben lehetetlenné tegyék egy keresztény világnézet eredményes fellépését. (Gyurkovits Károly (szd): Reakciós keresztény világnézet! -» Ternay István (msz): Nem azonos a keresztény világnézet a reakciós világnézettel! — Nagyiván János (msz) : Kereszténység nélkül nem lehet ebben az országban boldogulás! — — Ternay István (msz): Ez nem azonos, képviselő úr!) Amikor Magyarországon számos esetben betiltják a körmeneteket; amikor elkobozzák a püspökök és érsekek pásztorlevelét, amely ujján évszázadokon keresztül érintkeztek hiveikkel. amikor ha a ráldlióban megszólal egy kajtolükus pap és- beszél az állaniéletről, a vallásos«ágról és hazaí'iságról, egyszer csak jöm a kontiollőr, leállítja enneík hallgatását és helyette lvarádi Katalin búgó melódiáját kapjuk, akkor azt hiszem, ebben, az országban vallásszabadságról nem lebet beszélni! (Nagyiván János (msz): Annak van szabadsága, aki ezt csinálja! — Gyurkovits Károly (szd): Nem lehet a vallásszabadság örve alatt politizálni! — Stühmerné OberscíTall Ilma (msz): Ezt nem Gyurkoviits. úr állapítja meg!) A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy ő semilyen vonatkozásban nem korlátozza az egyházak működését, ő nem alkarja gyengíteni a hitet, nem akarja csorbítani az egyházak tekintélyét, nem akarja gyengíteni az állam polgára/nak az egyházak kötelékéhez való tartozását és különösképpen nem akarja az ifjúságot materialista irányba terelni. Az a meggyőződésem, hogy a; miniszterelnök úrnak ezek a kijelentései a gyakorlati életet nem fedik. T. Ház! Most még a fakultatív hitoktatás kérdésével kívánok foglalkozni. Mi ebben a tekintetben a jelenleg fennálló állapot? Az, hogy amiként a népoktatás az elemi iskolákban kötelező, épp olyan mértékben kötelező a hitoktatás is. Aki tehát elvégezte tizenkét éves korában a népiskolát, ha többet nem akar írni és olvasni vagy mindenáron el akarja felejteni azt, hogy tudott írni vagy olvasni, jogában áll neki ezt cselekedni és ha nem akar többet hittant tanulni és nem akarja többet elimádkozui a Miatyánkot, erre kétségtelenül joga van- (Nagyiván János (msz): De akarja!) Ilyen körülmények között, talmikor ezen a 37