Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

47 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947 got kell fenntartania. (Ügy van! Ügy van!) Ez természetesen nem leihet csupán szólam, ennek vannak politikai következményei is. Adódhatnak helyzetek, amikor ennek tettekben is meg kell nyilvánulnia. Ezt egyszerűen úgy fogalmazhatnám meg, — és ezt leszögezem — hogy ea egyszersmind annyit is jelent: Magyarország csirájában hárít el minden olyan igyekezetet vagy törekvést, akár belülről, akár kívülről .jön, amely ai Szovjetunió biztonságát veszélyezteti. (Élénk helyeslés és taps minden oldalon.) Ennek ellenéhen cserébe csupán kettőt kérünk, éspedig azt, hogy a Szovjetunió támogasson bennünket a m'aga nagy hatalmával és erejével a magyar szabadság ós függetlenr ség megőrzéséiben (Elénk taps a Ház minden oldalán.) és kérjük azt, hogy viseltessék bizalommal a magyar demokratikus fejlődés iránt. Az új demokratikus Magyarország jelentkezésének első pillanatában, tehát még a Függetlenségi Front megalakulásakor Debrecenben ezt tűztük ki a magyar külpolitika fő irámiyelvének (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) és magam, aki Debrecen óta», mimt felélő« minisztor, kezemben tartom a külügyek vezetését, élihez a vonalhoz mindégig ragaszkodtam, azt hűségesen és állhatatosan képviseltem, és szeretném képviselni a jövőben is, ha ehhez a törvényhozás bizalmát és támogatását továbbra is meglkapom. (Taps.) T. Nemzetgyűlés! Fel kell hívnom a figyelmet egy körülményre, melyre ráfigyelni véleményem szerint belpolitikai okokból is nagyon fontos, ráfigyelni nemcsak az összeesküvőknek, hanem az igen t. Háznak. Ez pedig az, hogy számolnunk kell azzal, hogy a békeszerződés ratifikálásával, főleg pedig a nemze'.közi helyzet további tisztázásával az ország a kato^ nai megszállás alól belátihaito jdőn belül mentesül. Nekem szilárd meggyőződésem 'az; — és azt hiszem, hogy ezt a véleményemet a Ház minden egyes tagja oszlani fogja — n hogy a megszállás megszűnése csak jó és erősítő lm lássál lesz ennek a viszonynak megszilárdulására. (Taps a kisgazdapárton.) Amikor erről a kérdésről beszélünk, kiiPïességemnek tartom megállapítani, hogy bár egy katonai megszállás sohasem lehet öröm forrása egy ország számára, a szovjethadsereg, mini megszálló hatalom azokkal a jogokkal, aonelyékkel egyébként a fegyverszüneti egyezmény is felruházta, a lelhető leghumánusabban, Magyarország függetlenségének és szabadsága nak, a magyar demokráciának és a magyar nép akaratmegnyilvánulásának messzemenő figyelembevételével élt. , Elegendő itt esiak arra rámutatni, hogy a megszálló és ellenőrző szovjet katonai hatóságok támogatása nélkül nem lett volna lehetséges a szabad és független, demokraitikus Magyarország önáUtló állami/ beremdezíkedésénefk és a rombadöntött ország gazdasági újjáépítésének alapfeltételeit már olyan időben megteremteni, amikor más, hasonló sorsban lévő országok még igen messze álltak ennek a lehetőségétől. (Taps a kisgazda- és a szociáldemokrastapárt oldalán.) Ennek a támogatásnak köszönhetjük, hogy még a» hadműveletlek alatt, amikor az országban háború folyt, amikor a sajnos, nem kis mértékben félrevezetett magyar katonák is ellenállást í'cjiteftek ki. valósával fegyvertűzben és portyázó ellenséges repülőgépek alatt évi március hó 20-án, csütörtökön. 48 megalkottuk az első debreceni nemzet gyű lést és független kormányt tudtunk alakítani. T. Nemzetgyűlés! Ez azt eredményezte, amiről nem szabad elfeledkezni, hogy legalább diplomáciailag az uitotsó pillanatban szembe tudtunk szállani a hitleri fasizmussal, hadat tudtunk üzenni Németországnak legalább formailag, ami a béketárgyalásoknál döntő súlylyal esett latba. Ugyancsak a szovjet megszálló hatóság jóakaratú, a magyar függetlenséget ós szabadságot tisztelő és a magyar demokrácia érdekeit figyelembevevő magatartása (tette r lehetővé, hogy elsőnek tarthattuk meg Európában, a mindenki által elismerten szabad, tiszta és befolyásmentes választásokat, (Élénk taps a Ház minden oldalán.) és ezzel megadatott a lehetőség, hogy az új magyar köztársaságot a nemzetközileg is kivétel nélkül elismert demokratikus alapelveknek megfelelően alkothassuk meg. Nem szabad erről megfeledkezni ós azt hiszem nem is feledkezik meg erről senki józanul gondolkozó és hazáját szerető magyar ember, amikor arra kerül a sor, hogy a szovjethadsereg Magyarországot el fogja hagyni. A dolog természetéből kifolyólag azonban bármilyen mintaszerű és barátságos egy megszállás, a nemzeti szuverenitást korlátozó jellege van és természetesen előfordulnak súrlódások. De állíthatom és mindenki igazat fog adni, hogy ezek a súrlódások más megszállásokhoz viszonyítva, minimálisak voltak és mindenkor olyan barátsággal küszöböl tettek ki, hogy rossz emléket nem hagytak maguk után. Ezért tartom én könnyűnek a- széles néprétegek szempontjából is a szovjetbarát külpolitikát, mert a ímegszálláis megszűntével még csak tudatosabbá és erősebbé fog válni a magyar népben az a hála, amely bennünket a Szovjetunióval és a "Vörös Hadsereggel szemben a felszabadításért és a humánus, megértő, demokráciánkat Bb> gítő megszállásért elitölt és lekötelez. Ez a most már zavartalanul érvényesülni tudó hálaérzet lesz a legbiztosabb záloga annak, hogy az a külpolitikai elgondolás a Szovjetunió irányában, amely egy csomó realitáson, adottságon alapszik, a magyar nép legszélesebb rétegeiben is erős érzelmi visszhangra talál. ' T. Nemzetgyűlés! Természetes az, hogy a ; magyar külpolitika alappillére, a Szovjetunióval való barátság és a szomszédainkkal megteremtett vagy megteremtendő jóviszony, nem jelenti, de nem is jelentheti azt, hogy a távolabbi nagy nemzetektől és a többi kultúrnépektől elszigeteljük magunkat. Ezeknek a kapcsőlátóknak a felvételét és ápolását nem is veszi tőlünk rossznéven senki, és ez a külpolitikai irányunk jutott kifejezésre abban is, amikor a moszkvai kormánylátogatás után az Egyesült Államokban és az angol királyságban tettünk látogatást. Az Egyesült Államokhoz a demokratikus magyar köztársaságot egy nagyon szép történelmi hagyomány fíizi. amely- elevenen

1 él a • magyar nép lelkében. A szabad Amerika volt az, amelyik az első magyar köztársaságot elsőnek és egyedül ismerte el, és — ami a magyar nép tudatában kitörölhetetlen emlékként él — az első magyar köztársaság nagy hősét és elnökét, Kossuth Lajost a legnagyobb szabadsághősöket megillető tisztelettel' fogadta Amerika. (Taps a kisgazdapárton és a szabadságpárton.) Amellett meg kell említenünk azt is, hogy amikor a hosszú reakciós elnyomatás