Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-122

535 À nemzetgyűlés Í22. ülése 1947 bizottságba Pongráez Tibor, a társadalompDlitikai bizottságba Hegedűs András, az összeférhetetlenségi bizottságba Andrássy Dániel és Vaszkó Mihály, a házszabályreviziós bizottságba pedig Csala István képviselőket ajánlják megválasztani. Méltóztatnak a pártoknak ezt a javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzet gyűlés Pásztói- Imre képviselő urat jegyzővé és a felsor dt képviselő urakat bizottsági tagokul közfelkiáltással megválasztotta. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik az 1!MI> 47. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya lása. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül | Hegyesi János jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! H (dijuk! a szabadságpárton.) Szorgalmas hallgatója és résztvevője voltam a költségvetési vitának és örömmel állapíthatom meg, hogy az úgynevezett oldalozó közbeszólásoktól és néhány pártközi felolvasástól elte kintve. ez a költségvetési vita nívó tekintetében felülhaladta a niiiltheli költségvetési vitákat — ezt mint régi parlamenti tag mondom — és meg kellelt állapítanom, hogy mind a kormányzatot támogató pártok, mind az ellen zék becsülettel teljesítették kötelességüket és idehozták mindazokat a problémákat, amelyek nek megoldása a demokratikus állami berendezkedés szempontjából fontos. Sajnálattal hallottam azonban, amikor a miniszterelnök úr ezzel a költségvetési vitával foglalkozván az ellenzék felé azt a fenyegetést intézte, hogy szükség esetén radikálisabb eszközökkel fog eljárni azzal az ellenzékkid szem ben, amely ha a költségvetési vita során teljesíteti munkáját ;i sajtó útján nyilvánosságra hozná, pártszempontokból sem volna ellene kifogás. Még nagyobb sajnálattal láttam, hogy az egyik vezető párt illusztris vezére, Rákosi Mátyás sümegi beszédében az ellenzéket fasisztáknak minősítette, sőt a rádióban tartott beszédéhen is ehhez hasonló megállapítást tett, ámbár itt bizonyos tekintetben már enyhítést lehet megállapítani, amennyiben Ítéletébe {i »legális«: szót .is beleillesztette. (Nagy Vince íinsz): Legális fasiszták vagyunk! Xa, ezt is megtudtuk!) Nekünk nincs rádiónk» nekünk nincs sa.i tónk. ennélfogva csak egyetlenegy helyünk v:ui ma: a magyar törvényhozás terme, (Nagy Vince (msz): ügy van!) ahol beesü'ettel tiltakozhatunk ez VIlen a vád ellen. Becsülettel, mert ebben a demokráciáért, a polgári demokráciáért vívott küzdelemben úgyszólván valamennyiünknek sok-sok részünk volt és teljesítettük annakidején is a magunk becsületes kötelességét és teljesítjük a jövőben is. (Ternay István (msz): Börtönben is ültünk!-) Bocsásson meg tehát a t Nemzetgyűlés, ha most, egy kissé foglalkozom ezzel a fasiszta váddal, bizonyos tekintetekben rámutatok programmnnkra és az egész nemzet társadalmának feladatává teszem, állapítsa meg, hogy ebben a programmban mi a, fasizmus. (Ügy van.' ügy von! a szabadság'párton.) De ezen túlmenően foglalkozom az ezt a programmot követő személyekkel, a szabadságpárt tagjainak múltjával és jelenévid s a demokrácia érdekében esetleg kifejtett működésével. Ezért szólalok mos) .fel, mert ezt tartom évi április hó 15-én, kedden. 536 • legfontosabb kötelességünknek. Mert amikor itt kialakul a demokratikus államrend és amikor ennek a demokratikus államrendnek meg kell legyen a szükségelt ellenzéke is, amely elveihez híven becsületbeli kötelességét teljesíti, nem lehet »vogelfrei«-ként állítani oda embereket • és fasisztáknak mondani őket. (Élénk helyeslés, nagy taps a szabadságpárton.) Szerettem volna, ha ez a beszéd itt a parlamentben hangzott volna el, hogy vita tárgya lehetett volna, mert ha ellenezzük az egyik pártot vagy valamelyik embert és rögtön rámondjak, hogy reakciós és fasiszta, akkor ezzel a módszerrel demokratikus rendszerit megvalósítani nem lehet. (Ternay István (msz): Nagyon könnyű ilyeneket belekiáltani a rádióba! — Némethy Jenő (msz): Mert ott nem lehet visszafelelni!) 1922-ben, amikor a kurzus teljes diadalra jutott, én voltam az, akinek a szocialistákkal együttműködő Polgárok és Munkások Szövetsége megbízásából feladatom lett volna, hogy a polgári társadalmat és a falu népét az 1922-es választásokra, egy küzdelemre összeszedjem és a jelölteket kiállítsam. .Megkerelstem Nagyatádi Szabó Istvánt is, és felelősségre vontam, hogy miért nincs ő is ezen az oldalon a magyar nép mellett Nagyatádi Szabó István azt mondotta erre: nem leíhe'tek ezen az ohla Ion, mert a polgári gondolat vezére átment marxista alapra, ezt pedig népünk nem fogadja el, másfelől nem lehetek ezen az alapon, mert azok a kisgazdák, akiket a hátam mögött behoztak, neun követnének engem, legnagyobbrészt miűkisgazdák azok, akiket a reakció a parlamentbe behozott. Az 1922-es választásokon nehéz küzdelem ben Rassay Károly és társai segítségével tör . tük át a frontot. Csupán 13 ellenzéki képvisel;) jutott be a parl&mentbe, és 1924-ben jutottunk abba a helyzetbe, hogy összeszedtük magunkat és felállhattam ott, azon a helyen, ahol Gaáil Gaszton ült itt a parlamentben, és előterjeszthettem a demokratikus szövetség programmját. i Ea a programim nekünk ma ás fontos, mert ez ,

a Programm kezdettől fogva a szabad ságpárt'

Programm ja. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárt oldalán.) Azért én most ezt a programmot tisztelettel felolvasom. Mindaz, amit felolvasok, megtalálható a nemzetgyűlés 1924. október 23-án, csütörtökön tartott 324. ülésének naplójában. A következőket mondottam akkor (olvassa): »A nemzetgyűlés demokratikus ellenzékének erkölcsi kötelessége, hogy az uralmon lévő reakcióval szembeszállva a demokrácia alapfeltételeinek megvalósítását országunkban is biztosítsa. (Úgy van! a bal- és a szélsőbalóldalon.)... Az elllenzék nagyon jól tudja, hogy ezt a célját csak úgy érlheti el, ha a kormányra nézve (Midig kedvező széttagoltságát megszünteti és az egyes kisebb' kérdésekben mutat kozó elvi ellentéteket félretéve összefog.« Tisztelettel fétlolvasom a naplóból ennek a demokratikus szövetségnek progratmmját (olvassa): »Általános, egyenlő, titkos, községenkinti és a nőkre is kiterjedő választójog törvénybeiktatása, (Élénk helyeslés és taps a hal- és a szélsőbaloldalon.) a választás szabadságanak és tisztaságának intézményes biztosításával. (Kiénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal»1 dalon és a balközépen.)« (Helyeslés a szabad-