Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

521 A nemzetgyűlés 121. ülése I9í7. évi április hó 11-én, pénteken. 522 az embereik mindig, mindenre találnak mentsé

set. ,. __ . De továbbmegyek. Azt mondja Moor Gyula (olvassa): »A fasizmusnak a célját szolgálja a diktatúra, az egész államhatalomnak egyetlen személy kezében való összpontosítása.« Igen t. Nemzetgyűlés! A diktátorok most hatan vagy négyen vannak, — akiket már megénekelt az előttem felszólalt képvi-* selő úr — de ezek között itt az első diktátor a kommnnistapárt. amely eddig még mindent keresztülvitt ebben a nemzetgyűlésben, amit akart és keresztülviszi a szándékait most is. (Némethy Jenő (msz): Ehhez csak gratulálhatunk!) Kérdezem tehát: nálunk van-e a hatalom' mi rendelkezünk-e itt diktátorként? Nem önök rendelkeznek diktátorként és nem önök élnek ezzel a diktátori hatalommal, amikor a miniszterük mondta meg, hogy a hatalmat pedig — demokrácia ide, demokrácia oda — #

a kezükből soha többé, ki nem adják? (Dávid János (szd): így van! — Ternay István „(msz) gúnyosan: Dávid János, Dávid János!) örá is rátérek majd, az antiszemitára. (Derültség a szabadságpárton. — Milassin Kornél (msz) Dávid János felé: Maga zsidózott itt pár héttel ezelőtt! Az első eset volt, hogy zsidózott valaki itt a nemzetgyűlésen és az ön volt — Török Júlia (szd): Csak nem úgy. ahogyan önök értik! — Ternay István (msz): Jobb lett volna hallgatni Dávid Jánosnak! — Egy hang a szabadságpárton: Dávid, a kis (íóüát! — Némethy Jenő (msz): Ne bántsátok! — Ternay István (msz): Ne nyissa ki többet a száját* ez a legokosabb!) Megyek tovább a fasizmus taglalásában Moór Gyula felfogása alapján. (Olvassa)-. »E célt szolgálja a totalitás, a korlátnélküli államhatalom, az állami beavatkozásnak az emberi életviszonyok egészére kiterjesztése, a mindent magábaszívó, az emberi szabadsagokat elnyelő állami uralom teljessége.« Uraim, ne szégyeljék, amit csinálnak! Legailabb őszinteség legyen önökben! Hát nem ezt akarnak önök? Nem azért verik a padot? Nem ezért csapkodnak és nem attól félnek, hogy ez a, szerencsétlen magyar nép a nehany okosnak nem akar engedelmeskedni? Nem attól felnek, hogy a magyar nép nem helyesli, hogy az egy okost most négv okos helyettesíti és ra semmi szükség nincs? (Milassin Kornél (msz): Ez a hivatalos programm!) Ez a programingük, uraim, ne tagadják meg, legalább nyilvánosan a zászlójukat ne hagyják cserben. (Prieszol József (kp): Maga nyilvánosan dicsérte a ta uár urat- éppen ezért az írásért!) , De megnyugtatóim önöket, igen t. Nemzetgyűlés, nem olyan szörnyű veszedelem ez. ö

nök megbocsátanak mindazoknak a baranykáknak — ezt is valamelyik képviselőtársam mondotta itt — (Rudas László (kp): bot birkáknak is!) amelyek idegen területeken legelésznek de az üdvözítő pásztor aklába betérnek. (Némethy Jenő (msz): és Ternay István (msz): Az Árpád-sávosok! - Némethy Jenő (msz): Második Árpád megállapította! —1eruay István (msz): Szakasits mondta] Oiiok elfelejtenek mindent, de azért higynek el, nem rossz, ha az ember emlékszik a regi nagyokról. (Némethy Jenő (msz): Szakasits mondta : az Árpád-sávosok! - Milassin Kornél (msz): Ö csak tudja! Mégsem zartak ki a partból •S/nkasi'U ÁrpádotT)*

0 „,, , „ . à ,. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Eu mindig a na gyokat nézem. (Rudas László (kp): Az igaz! — Ternay István (msz): Most Dávid Jánost!) Mindig a uagyjainkat nézem, (Némethy Jenő (msz): Akármilyen törpék is!) mert higyjék el, én állatokkal is foglalkoztam és azt a jó példabeszédet tartom, hogy a feje az első egy bizonyos állatnak. Ezért nézem a nagyokat. (Ternay István (msz): Ne személyeskedjünk!) Nem személyeskedem, de viszont személytelenül nem lehet elmondani azt, amit egyesek csinálnak. (Némethy Jenő (msz): Halljuk mit csináltak?) Itt vau többek között a baloldal egyik gyámola, Veres Péter újjáépítési miniszter úr. (Ternay István (msz) gúnyosan: Ah. Ah!) Kijelentem, ha ezeket én rám, Vásáry Józsefre, vagy Hegymegi Kiss Pálra, Nagy Vincére, Sulyok Dezsőre, vagy egy névtelen úgynevezett fasiszta képviselőre tudnák ráolvasni, nem szeretnénk veres Péter helyében lenni. (Ternay István (msz): Rn így sem, szeretnék a helyében lenni!) Veres Péternek — tessék majd megfigyelni — vannak 'munkái. Ezeket a munkákat ugyan nem most írta. (Náuási László (pp): Legalább olyan, mint Ternay, aki szintén író!) de ezeket nem dobták tűzbe. Veres Péter az ellenforradalom hívének is vallotta magát. (Mozgás a szabadságpárton. — Ternay István (msz): Nem mintha >nem tudnók, do meglepetés! -•- Derültség. — Némethy Jenő (msz): Csak nem az Egyedül y agyunk? — Döbrentei Károlyné (kp): Jó színész! — Ternay István (msz): Ki? — Döbrentei Károlyné (kp): ön! — Ternay István (msz): Köszönöm! — Prieszol József (kp): De rossz politikus! — Derültség. •- Ternay István (msz): Lehet, majd kiderül! — Milassin Kornél (msz) a szónokhoz: Megöl a kíváncsiság, siess már!) Elnök: Felhívom a képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. (Derültség. — Ta<ps a parasztpárton és a szociáldemokratar)árto>h — Ternay István (msz): A paraszt párton egyhangú taps. — Némethy Jenő (msz): Ennek tapsolhatnak is!) Vásáry József (msz): A »Számadás« című könyv JS48. oldalán azt mondja Veres Péter: »Hittem az ellenforradalmi rend megszilárdulásában«. Hát mi vagyunk a fasiszták, akik ellenforradalmat akarunkj Ö már megelőzött bennünket: amit mi nem akarunk csinálni, ő csinálta és ezt le is írta, tessék megnórani. (Egy hana a

1 kommunistapártról: Olvassa tovább!) De továbbmegyek. Veres Péter hirdette az akkeri idők eszméit. Azt mondja (olvassa): »Fanyarul, keoVtelenül é<s talán gyanakodva figyellek, hogy a rideg és kemény osztályhang, amely csak az Osztálvérzésben melegedett fel, most már néha-néha felmelegszik és magyarán mondva, most már én is magyarkodom.« (Közbekiáltás a kisgazdapárton: Hát ez mi? — Ternay István (msz): »Magyarkodom!« — Egy hang a kisgazdapártról: Kéjgáz!) Tessék csak várni! ( Milassin Kornél (msz): Ki kell keresni a sok közül! — Egy hang a szociáldi'mokratapárton: Jó téma! — Török Júlia (szd): Dehogy, rosszul jelölték ki neki!) Igen t. Nemzetgyűlés! Azt mondja Veres Péter »Szocializmus és nacionalizmus« című munkájának 109. oldalán (olvassa): »Egy oTyaoi állapotra gondolok amelyben a nemzeti közösségi eszme és a fajtestvérség gondolata« (Ternay István (msz): Ejha!) »nem politikai programm, hanem élő valóság«. (Ternay István (msz): Dávid János «Mársiai!) Tgen t NemJ