Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

517 A üemzet gyűlés 121. üleée 1947 ragaszkodásának csökkenését kell látni. Nem mi csökkentjük ezt a bizalmat, hanem az a politika csökkenti, amelyet a kisgazdapárt vezetősége az őket megbízó tömegek ellenére, ellenszenvére» akarata ellenére és megbotránkozására folytat. Hogy miért folytatják, azLők tudják, mi a bizalmas megbeszéléseiken nem veszünk részt, amelyeket a válságosdi játszása kor folytatnak. Ha azonban itt igazi demokrácia és igazi szabadság van, akkor ez a lealkudozás, ez a kizárás nem menne. T)e tovább megyek. Nem én kértem, de véletlenül a kezembe juttattak az egyik kisgazdapárti vármegyei szervezettől egy nyomtatványt, amelyben a többi közt ezek vannak (olvassa): »Aggodalommal tölt el az a tény, hogy a párt országos központjának vezetősége. a baloldali blokk állandó koncentrikus támadásának hatása alatt folyton csak déferai, erőit szétforgácsolja és rést enged ütni. Törvénybe iktattuk ugyan az egyéni szabadságot, ez azonban csupán a marxisták számára élő valóság, a többség számára puszta álom. A haza fogalma lomtárba került, mert a világ minden nációja lehet nemzeties, csupán számunkra jelent ez egyet a fasizmussal, a reakció zavaros fogalmával.« (Mozgás a kisgazdapárton.) Végezetül még ezt olvasom fel. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán. — Ol vassá): »Amennyiben ez sürgősen nem történne meg, úgy feltétlenül egyénileg kell az országos központi vezetőség tagjainak a felelősséget vállalni, mert amikor kiadták azt a rendelkezésüket, hogy önállóságukat feladva, kötelesek fenntartás nélkül elfogadni anyagilag és szellemileg egy központ irányítását, ez nagyon hasonlít a gyűlölt náci-rendszer alatt bekövetkezett gleichschaltoláshoz, amely ellen a kisgazdapárt abban az időben éles harcot i folytatott.« (Czövek Jenő (kg): Ott voltál te is és akkor te is szószátyárkodtál! — Taps a kommunista- és szociáldemokratapárt oldalán.) Nagyon csodálkozom és kénytelen vagyok elmondani a közbeszóló képviselő úrnak, hogy a Naplóban egyszersmindenkorra le legyen szegezve: annakidején, amikor a választások előtt álltunk, a Semmel weissutcában az akkori vezetőség jelenlétében azit mondtam- — ez azokban az időkben volt, amelyek a budapesti és az országos választás közt lefolytak — jegyezze meg a párt vezetősége, hogy nem a kisgazda Párt érdeme a pesti győzelem, ez annak a bizalomnak az előlegezése» amelyet a nemzet a kisgazdapártnak adott, ment bízik abban, hogy ígéreteit meg is valósítja. (Czövek Jenő, (kg): Te is ott voltál!) Azt mondtam, hogy amenynyiben ez!t meg fogjuk tagadni» akkor a magyar nép joggal és okkal fog elfordulni tőlünk. Igen t. képviselőtársam, ha van önben igazságérzet, el kell ismernie ezt. mert ez megtörtént a Semmelweissutcában. Ez volt az ok, amiérit kizártak bennünket, mert nem voltunk hajlandók a gleichschaltolashoz hozzájárulni. A szemembe ig megmondltá az egyik államtitkár, hogy nem lehet ilyen magyar módon viselkedni, nem mutathatunk a kommunistákkai szemben gerincet. Annakidején majd az államtitkár nevét is megmondom, remélem, nem fogja letagadni az illető, hogy eaf mondta. Ezért kellett, igen t. Nemzetgyűlés, bennünket kizárni. Akkor azit hitték» hogy... (Czövek Jenő (kg): Jóska, itie miüdig a miniszteri szék Után másztál! — Taps a kommunista- és a szoévi április ))<) 11 én, pénteken. 518 ciáldemokratapárt oldalán. — Uűdy György (msz): Legalább dolgpzott érte!) Igen t. Nemzetgyűlés! Nagyon nagy kár, hogy a képviselő úr közbeszól, mert mindig alkalmat ad nekem egyet-másnak az elmondására. Az előbb is adott egy nagyszerű alkalmat. Tessék megjegyezni» én Gömbös Gyulával harcban álltam, nem az egyéni becsület miatti, hanem a nemzet érdekében. A családom érdekét is föláldoztam. El akartak árverezni. Mindent elkövettek ellenem. Megnyertem a pert. Utána 1936 februárjában — élő tanukat fogok majd állítani — Gömbös Gyula kén,Jiogy menjek a kormányába. En azt. mondtam» hogy nem megyek és nem is mentem. Tévedni méltóztatik, mert nálam a becsület nem a miniszteri bársonyszékkel egyenértékű. Nincs olyan hatalom" Magyarországon, amelynek én a be csületemet odaadnám és nagyon rossz utat tetszett választani, amikor engem ezzel méltóztatott aposztrofálni. (Taps a szabadságpárt oldalán. — Czövek Jenő (kg): Nem akarlak itt megcáfolni» de megcáfolhatnálak!- r- Török Júlia (szd): Halljuk a cáfolatot!) Azzal nem jöhetett elő természetesen a mitt iszterelnök úr. hogy bennünket azért zártak ki. mart kellemetlenek voltunk a többségnek. Méltóztassék Czövek képviselőtársamnak el-' olvasni a miniszterelnök úrnak akkori beszédét, ő abban egészen nyíltan megmondja» hogy minket ki kellett! zárni, mert a pártvezetöség kívánta, de mi tudjuk azt, hogy nenn a párt vezetősége kívánta, hanem csak így lehetett a kisgazdapárt koalíciókéjjes a kommunistapárttal szemben. Akkor úgy látszik, ném gondoltak arra» hogy mi lesz a jövőben'; a koalíciós pártok azt mondták, hogy ki kell mindenkit zárni és akit kizártak, •az reakciós lelt. Akkor még nem gondolták, hogy a reakció fogalma nem lesz elegendő/ mert a reakció fogalmát tisztázták. Azt mondták, hogy az a reakciós, aki megbontja a koalíciós pártok egységét. Csak nem gondolják, hogy mi olyan hatalom vagyunk» hogy eat a szent: szövetséget meg fogjuk tuvlni majd bontani? Es mit ad Isten? Látjuk, hogyan és mint bontogatják a koalíciót. Nem akarok semmi másít mondani, csak hivatkozom a minieeterelnök úr beszédére, aki pénteken azt mondta: »Úgy látom, olyan tiszta "a helyzet, hogy nem szükséges a választás.« Erre Rákosi Mátyás helyettes miniszterelnök rácáfol Sümegen, vagy nem tudom hol (Milassin Kornél (msz): Sümegen!) és beszél a választásról. Csak szép koalícióképesség» amikor a miniszterelnök és a helyettese a nyilvánosság előtt hajbakapnak egy mással. Nem mi biztattuk fel Nagy Ferencet arra. hogy a választás ellen beszéljen és egészen biztos, hogy Rákosi -Mátyás eem az én véleményemet kérte ki, hogy ezt a beszédet elmondja. (Hódy György (msz): Minden héten dezavuálják a miniszterelnököt! — Egy hány a kommunislapártról: Rákosinak nincs haja! — Némethy Jenő (msz): Mind a kettő kopaszhogyan kaphatnának hajba?) Hát akkor parókát tesznek és úgy kapkodnak egymás fejéhez. (Szintén György (kg): Ez nem sikerült!) Igen k Nemzetgyűlés! Amikor azután kiderült, hogy a reakció megállapított fogalmát nem lehet ránkhúzni, sőt más derült ki, — én elhiszem- egész biztosan BS urak képzett politikusok — az, ahogy Bán miniszer úr és több képviselő is megmondta, hogy a hatalmat pedig semmi körülmények között a kezükből ki nem adják, ha egyszer megszerezték. 33*