Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-121
505 A nemzet gyűlés 121. ülése 1947. évi április hé) 11-én, pénteken. 506 Ez így nem mehet, ez aem parlameaitarizínms, ez egy enyhe és finom diktatúra. (Pászthory István (msz): Nem is finom. — Mónus Mesne (szd): Nem lehet többé szabad préda 'em a demokrácia, sem a parlamentarizmus. -~ Zaj. — Milassiu Kornél (msz): A bizottságokban ugyainiez a helyzet. — Rudas László (kp): Nem tudja a képviselő úr, hogv mi a d'ktattúra!) Ismerem azt a formát, hogy pártKÖzi értekezletekéi megbeszélnek dolgokat (Mónus Illésné (szd): Bizottságok is vannak!), de a legfontosabb dolog az, hogy mielőtt összeülnek a pártvezérek, mielőtt összedugják a fejüket, hogy megtanácskozza na k valamit... (Kárpáti Antal (szd): Előzőleg meg kellene önt is hívni?) Ahogyan mondja, képviselőtársam. Igaza van. Mindenkit meg kellene hívni. Mit gondol, ön nem a nép képviselője? ön is •az. a. másik is az. (Mónus Illésné (szd): Mi azokat képviseljük, akik megválasztottak bennünket.) A helyes eljárás az volna, hogy az ( 'gyes. pártok tagjai, képviselői vitassanak meg egy-egy kérdést előzőleg, azután kerüljön Pártközi konferenciára, nem megfordítva. (Somogyi Miklós (kp): A Dénes-pártban esetig nem így van!) T. képviselőtársain, én csak ''gyet látok, amit eldöntőnek hatan a pártközi értekezleten, az jön ide és itt mindenkinek hallgatnia kell és meg kell szavaznia. Ez nem Parlament. (Müassin Kornél (msz) A hat nagy eldönti és a többiek elfogadják!) T. Nemzetgyűlés! fen nagyon szeretném és szeretné a magyar nép ist azt. ha ez a.kor; niány és- ez a nemzetgyűlés a középeuropai államszövetség, a szomszédos népekkel való megegyezés kérdésében is lelépne már egyszer a sóvárgások hídjáról a megvalósítás stádiumába. Két esztendő óta olvassuk, bogy alakul egy jugoszláv-mugyar egyeisáilet, ahol a szeK lenti vezérek jelennek meg, elmondanak «egy : Pár szép beszédet, eltávoznak és uiáua semmi nem történik, megalakul a magyar roman társaság, megalakul a magyar-szovjet társaság, a magyar-csehszlovák társaság. Ha visszatek.inltek az elmúlt huszonöt esztendőre, pomo. San ugyanezt látom. Megalakultak egyesítetek, ahol ragyogó beszédeket mondtak, azután elmentek és ,nem 'történt semmi. T. Nemzetgyűlés! Szeretném, ha /i kormány' és a demokratikus pártok a sóvárgások útjáról lelépnének már a megvalósítás útjára, Kérdomi iTiétreis-vszftr és ismetelten, mi akamegegys.__. — , . ( mlya van annak, hogy Romániával megcsináljuk a vámuniót? Mi akadálya van ennek, amikor ein.nek az államnak a miniszterelnöke maga ajánlotta fel háromszor? Mi akadálya van annak, hogy Jugoszláviával megcsináljuk, amikor kölcsönös a megbecsülés, a tisztelet egymás iránt? És így lolytatnat"áni tovább. Miért nem csinálnak meg J<m rájöttem arra, hogy nincs meg a kormányban az alkotó képesség, nincs meg a kemény, szilárd akarat és hit. hogy megvalósítson egy dolgot, megfogja és eliindítsa a kibontakozás útján. T. Nemzetgyűlés! Ha én vagyok Magyarország miniszterelnöke, (Kárpáti Antal (szd): Szerencsére nem az! — Hódy György (msz): § s ak a maguk szerencséje, de aem a népé!) Romániával mar régen megvalósítottuk volna a vámuniót Minden feltétele megvan, hogy az első Lépést megtegyük az államszövetségek leié. Én azit hiszem, hogy sem a Szovjetunió, sem Anglia» sem az amerikai nagyhatalom Klem állna útjába ennek. De le kell tárgyalni) a dolgokat, el kell indulni az úton. Akaraterő kell a dolgok megvalósításához. T. Nemzetgyűlés! Végül rátérek ia magyar nép, utolsó sérelmére, amely az adózással kapcsolatos. Mónus Illésné képviselőtársam ebben a parlamentben megtartott költségvetési beszédében azt mondotta, hogy adózásunkat a közvetett adók antiszíociális rendszeréről át kell vezetni az egyenes adózásra. Szaibó Árpád t. képviselőtársam költségvetési beszédébon azt mondotta, a parasztság rettenetes adóterhek alatt nyög, ráfizeit a termelésre. Megállapította a szoeiájdemokratapárt illusztris képviselője, megállapították a kommunistapárt rérészről, íhogy adórendszerünk becstelen, erkölcstelen, igazságtalan, népnyúzó, munkásnyúzó és parasztnyúzó. Megint felteszem a kérdést, miért sóvárognak a pártok egy új igazságos adórendszer után, ha nem akarják megvalósítani'? Miért csak sóvárognak, miért nem ülnek le ia tisztelt demokratikus pártvezérek, hogy megvalósítsák az új, demokratikus, igazságos adórendszert'? Két év óta vagyunk együtt. E^től az adórendszertől függ az igazságos'jövedelemmegoszlás kérdése, mert h;i én a becstelein és* igazságtalan, népnyúzó adókkal elrablóm a munkásság keresetének nagy részét minden nap és minden órában, ezzel meggátolom az igazságos jövedolommegoszlás lehetőségét, akármennyi munkabért fizetek is a munkásságnak. Hát feltettem magamban a kérdést, mi az oka annak, hogy mint megbabonázott eimlberek, egy helyben topognak itt a kormányférfiak és egy lépést nem tudnak előre tenni a problémák megoldása tekintetében. Megmondom, mi az oka: nincs meg bennük az alkotóképesség, nem ők azok a férfiak, akik hivatottak erre. A konununistnpárln ik, a szíK'iáldeniokratapártnak. ;i kisgazdapártnak és a többi pártoknak ki kell választ a ni ok szokat az egyszerű emhereko-t. akik ezt hajlandók és meg is akarják valósítani. Ne csak beszéd, ne es ik hangoztatás legyen állandóan ez, hanem olyan követelmény, amelyet komolyan akarnak végre a megvalósítás stádiumaiba juttatni. (Nagyiván János (msz): De ezeket kidobják, kirúgják!) Itt van a védvámrendszerünk kérdése. Nemi akaróim, felolvasni __a Magyar Kommunista Párt programjait, amely a véd vámokat becstelen rablásnak nevezi, ami a nagytőkét arra képesíti, hogy kirabolja a dolgozók és parasztok életét, de ugyanezek a véd vám ok Vannak i'tt, ametelyeket gróf Bethlen István és ,, nagytőke csinált meg az 1924. évi VII. te.-ben. Hogy van az, hogy nem ilyen nagyjelentőségű kérdésekben tudtunk demokmti kus, alkotásokkal jönni, de ebben a nagy kérdésben, amelytől függ a termelés, függ a munkásság jóléte, élete, l'iigg a parasztság élete, ott tartunk, ahol tartottunk «, nagytőke uralmának idejében? Hát vagy a programunkban van, hogy a védvámrendszeri meg kell szüntetni, szabaddá kell, tenni habárainkat, hogy jöjjön be, aminek jönnie kell ebbe a hazába és menjen ki, aminek ki kell metnnie; vagy pedig meg kell mondani, Ihogy nem álljuk a régi programot, mert most mi lettünk az urak, mi lettünk a kapitalisták, tenait most igenis, fenn akarjuk tartani a védváimrendszert. (Közbeszólás d szabcédstágpárton; Alz utóbbi az igaz!) Kétféle kártyával játszani nem leheit: aniíg ellenzéken vagyok, addig a védvámrendszert támadni és a szabadkereskedelem mellett hadakozni, de mihelyt hatalomra
