Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

A nemzetgyűlés 121. ülése 1917. évi április hó 11-én, pénteken, Kéthly Anna és Kossa István elnöklete alatt. Tárgyai: „uiai Blnöki előterjesztések 4SI Az #46/47. évi állami költségvetésről szóló tórvényjava lat (Iromány: 164. és 169. szám.) folytatólagos tárgvalása. Felszólaltak : Csak István (fcg) 481 Dénes István (tik) 486 Vásáry József (nász) 612 Koszéi- Nándor (kg) személves naegtámadtatás visszautasítása címén szólalt fel 61/0 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 680 A kormihiy részéről jelen volt : Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, (Az ülés délelőtt 10 óra 25 perckor kezdődött.) (Az elnöki székei Kéthly Anna foglalja el) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyi­tom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Károly, az egyéb jegyzői teendők ellá­tására pedig Gyurkovits Károly jegyző ur.it kérem fel. Napirend szerint következük az 1946—47. évi állami költségvetésről szóló törvényjavas­lat folytatólagos tárgyalása. 'Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közül! , • Gyurkovits Károly jegyző: Csala. István! Csala István (kg): T. Nemzetgyűlés! Ha mi, egyszerű parasztemberek áttanulmányozzuk a múlt rendszer idejében lefolyt költségvetési és egyéb parlamenti vitákat, azt a feltűnő je­lenséget tapasztaljuk, hogy a régi reindszer Urai milyen könnyen dobálóztak a százmil­liókkal, a százezrekkel, milyen nagyon értettek * nagy számokhoz. (Milassin Kornél (msz): Feltűnő nagyi az érdeklődés a nemzetgyűlésben! — Juhász István (szd): A szabadságpart egy taggal képvisellteti magát! - Milassin Kornél (msz): Soká alusznak az urak!) Az un Magyar ország vezetői könnyen dobálóztak a száz­millió pengőkkel, könnyen dobálták a magyar föld termékét «zázezer .tonnaszámra Német­országnak» könnyen dobálóztak a magyar csa­ládok kenyérkeiresőivel is, könnyen dobálták ők©t ágyútölteléknek idegein célokért. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VII. Velük szemben ott állott ;a dolgozó ma­gyar nép, különösen a tiSTnyai parasztság. Mi tanyai parasztok nem értettünk úgy a nagy számiokhoz, nem 'tudtulk érzékelni, memnyi lehet százmillió pengő, inkább tudtuk azt­hogy mennyi lehet egy pengő. Nem volt fo­galmunk arról, milyen nagy tétel lehet száz­ezer tonna búza, inkább tudtuk »at. hogy mennyi verejték kell egy mázs<i búza előállí­tásához. Nem tudtuk érzékelni, népünk nem tudta felfogni, milyen tömeg lehet, százezer ember, nem tudtuk, hány hadosztályt, hány zázlóaljat lehet abból kiállítani u Don-menti h:ilálkanyarban- A mi népünk inkább tudta azt, mennyi egy ember, de ez,t tudta még a legkisebb gyermek is és különösen tudják azok a gyermekek, akik még mindig hiába lesik, hiába várják haza hozzátartozóikat Voronyezs mellől. Ha az úri Magyarország vezetői úgy értettek volna a kis számokhoz is, mint a >n'>agy számokhoz, akkor talán nem vit­ték volna olyan vidáman, olyan derűs kedv vei háborúba ezt az országol és ma nem volna ennyi szomorú. ennyi borús ktdvu hadirokkantunk. hadiözvegyünk és h*di­ár vánk. A múlt rendszerben talán éppen azért nem kérdezték tőlünk, parasztoktól azt. hogy bír­jak-e még az adószolgáltatást, a termény­szolgáltatást, a katonaszoigáltatást, inert nem illettünk a nagy számokhoz. A demokráciá­nak kellett jönnie aihhoz, hogy a magyar pa­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom