Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-121

A nemzetgyűlés 121. ülése 1917. évi április hó 11-én, pénteken, Kéthly Anna és Kossa István elnöklete alatt. Tárgyai: „uiai Blnöki előterjesztések 4SI Az #46/47. évi állami költségvetésről szóló tórvényjava lat (Iromány: 164. és 169. szám.) folytatólagos tárgvalása. Felszólaltak : Csak István (fcg) 481 Dénes István (tik) 486 Vásáry József (nász) 612 Koszéi- Nándor (kg) személves naegtámadtatás visszautasítása címén szólalt fel 61/0 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 680 A kormihiy részéről jelen volt : Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, (Az ülés délelőtt 10 óra 25 perckor kezdődött.) (Az elnöki székei Kéthly Anna foglalja el) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Károly, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Gyurkovits Károly jegyző ur.it kérem fel. Napirend szerint következük az 1946—47. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. 'Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül! , • Gyurkovits Károly jegyző: Csala. István! Csala István (kg): T. Nemzetgyűlés! Ha mi, egyszerű parasztemberek áttanulmányozzuk a múlt rendszer idejében lefolyt költségvetési és egyéb parlamenti vitákat, azt a feltűnő jelenséget tapasztaljuk, hogy a régi reindszer Urai milyen könnyen dobálóztak a százmilliókkal, a százezrekkel, milyen nagyon értettek * nagy számokhoz. (Milassin Kornél (msz): Feltűnő nagyi az érdeklődés a nemzetgyűlésben! — Juhász István (szd): A szabadságpart egy taggal képvisellteti magát! - Milassin Kornél (msz): Soká alusznak az urak!) Az un Magyar ország vezetői könnyen dobálóztak a százmillió pengőkkel, könnyen dobálták a magyar föld termékét «zázezer .tonnaszámra Németországnak» könnyen dobálóztak a magyar családok kenyérkeiresőivel is, könnyen dobálták ők©t ágyútölteléknek idegein célokért. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VII. Velük szemben ott állott ;a dolgozó magyar nép, különösen a tiSTnyai parasztság. Mi tanyai parasztok nem értettünk úgy a nagy számiokhoz, nem 'tudtulk érzékelni, memnyi lehet százmillió pengő, inkább tudtuk azthogy mennyi lehet egy pengő. Nem volt fogalmunk arról, milyen nagy tétel lehet százezer tonna búza, inkább tudtuk »at. hogy mennyi verejték kell egy mázs<i búza előállításához. Nem tudtuk érzékelni, népünk nem tudta felfogni, milyen tömeg lehet, százezer ember, nem tudtuk, hány hadosztályt, hány zázlóaljat lehet abból kiállítani u Don-menti h:ilálkanyarban- A mi népünk inkább tudta azt, mennyi egy ember, de ez,t tudta még a legkisebb gyermek is és különösen tudják azok a gyermekek, akik még mindig hiába lesik, hiába várják haza hozzátartozóikat Voronyezs mellől. Ha az úri Magyarország vezetői úgy értettek volna a kis számokhoz is, mint a >n'>agy számokhoz, akkor talán nem vitték volna olyan vidáman, olyan derűs kedv vei háborúba ezt az országol és ma nem volna ennyi szomorú. ennyi borús ktdvu hadirokkantunk. hadiözvegyünk és h*diár vánk. A múlt rendszerben talán éppen azért nem kérdezték tőlünk, parasztoktól azt. hogy bírjak-e még az adószolgáltatást, a terményszolgáltatást, a katonaszoigáltatást, inert nem illettünk a nagy számokhoz. A demokráciának kellett jönnie aihhoz, hogy a magyar pa31