Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

4r):>> A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. meltek paprikát, ami rengeteg munkáskezet yojKlalkozhatott, mégsem tud a szövetkezet hitelhez jutni. Hiszen nagyon helye«, íhogy az UFOSz 20 milliós

1 hitelkeretet kapott és kiosztják ezt a hitelt, de kérdezem, nem lenne-e jogos ennek a két beváltó szövetkezetnek a megsegítése is* hogy a termelők tevékenységüket folytatni tudják, hogy a szövetkezetek fel tudjak vásárolni a szegedi és a kalocsai paprikát, amelyhői a múlt évben 50 vagont exportáltak, r-nnek a két «szövetkezetnek folytatnia kell munkáját, nehogy hátrány érjél a termelőket, ezen keresztül a nemzetei és az egysaeorfl tagjukat, tagszövetkezeteket. Ez a szövetkezet a nép, a kisemberek szövetkezete. Ezt a törvényjavaslatot tárgyalva nii igenis aggódunk azért, hogy mi lesz. a Hangyaszövetkezettel, mert mint beszédem elején mondottam, vannak olyan szövetkezetek, amelyek támogatása érdekében minden lehetőt el kell követni, ellenben vannak olyan szövetkezetek, amelyeket át kell reformálni, vagy megszüntetni, ha pedig vannak ál szövetkezeteik, t'zeket is a nemzet szolgálatába kell állítanunk. Nem közömbös, hogy szétszaggatjuk-e a Hangya-szövetkezetet, amely alulról kívánja felépíteni az ő szervezetét. Ez egy kiépített nagy szerv, több mint másfélezer tagszövetkezettel. Hiszen magam tanúja voltam annak« hogy ia legnehezebb időkben, amikor a stabilizáció bekövetkezett, a Hangya-szövetkezetek is pénz nélkül álltak. Algyőn történt meg, hogy a kisemberek annyira megbíztak a saját szövetkezetükben, hogy az a 4—5000-es lélekszámú község képes volt összehozni áruelőlegre 23.000 forintot, hogy a textil akcióban résztvehessen, hogy ezáltal a község lakossága a szükséges inenynyiségű ruházatihoz lehetőleg hozzájusson. A Hangya-szövetkezet a nép szövetkezete. (U(jy van! Úgy van! a szabadságpárt oldalán.) A. Hangya-szövetkezet a termelők, a parasztok szövetkezete. (Ügy van! Ügy van! a szabadságPárt oldalán.) Nem közömbös, hogy niii történik a Hangyával. Aggódva láttam, hogy amikor mi megalkottuk ezt a töirvényt, az egyik szakasz miatt kifogások, merültek fel a másik oldalról, visszaküldték. Aggódok emiatt, mert' 'Soha neimi volt annyi parasztképviselő ebben a parlamentben, mint a jelen napjainkban, ésíme, ezt a nagyon fontos, paraszti szempontból elsőrangú fontosságú kérdést nem teszik magukévá a paraszt képviselők, nem képesek *negvédeni a Hangya-szövetkezetet. Javaslom, hogy ebben a kérdésben döntsünk névszerinti szavazással, lássuk meg, hogy ki védi a parasztokat és ki nem védi. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Ezt nem leihet pártPolitikai célokra kihasználni. (Nagy Vince (msz): Népszavazást!) Nekünk kötelességünk a Hangyát minden tekintetben megvédeni, mert az a mi szövetkezetünk és azt mi akarjuk a kezünkben tartani. Wünseherék, Hamburgerek elmentek, nekünk kell a kezünkbe venni a Hangyát és nem türlheti a magyar parasztság, aogy pártpolitikai okokból kivegyék a parasztság kézéiből. Nekünk kötelességünk a Hangyát Bünden tekintetben megvédeni- (Vásáry Isttván (msz): Majd felel erre a nép annakidején!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Űgylátszik, fejlődik és érik lassan a gyümölcs. Miután mi elültettük a fákat, a gyümölcsszedők most szedni akarják a termést, fel akarják használni a másuk részére. (Ügy van! Ügy van! a szabadságPárt oldalán.) Ezt nem tűrhetjük. Mi azért Valóban áldoztunk, azt felépítjük, ahhoz mi évi április hó 10-én

t csütörtökön. 454 jogot formálunk, mert a Hangya a legjobb kezekben, éppen a maga tagjainak kezében, a parasztság kezében van. Ha demokratikusan akarjuk építeni az országot, akkor ezen az úton kell nekünk haladni. (Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Mi lesz a vezérigazgatókkal 1) Ez igenis a mi kötelességünk és mi tudtunk is megfelelő embereket odaállítani. Nem félünk mi attól. Itt nem szövetkezeti központ lesz. A ' papirikatermelők szövetkezeténél, az ottani^ országos központnál is paraszteimber áll az élen és gyönyörű eredményt ért el. Megválasztjuk mi az odavaló, hivatott eimibert. Nincs szükség ama, hogy egy központ dirigáljon az összes szövetkezetek felett. Mi nem szaggathatjuk ezét a Hangyát- (Kiss Ferenc (msz): Herékre nincs szükség!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A termelésnek, a fejlődésnek útja alultról indul el, tehát nem kockáztathatjuk ezt iaz eredményt. Akimkor itt névleg védjük a parasztokat, a munkásokat, a haladó értelmiséget, nem közömbös hogy mi lesz a Hangyaszövetkezet sorsa. Ennek a sorsa a magyar parasztság sorsa mind az értékesítésnél, imlind a fogyasztásnál. Hiszen, ha ïészlett'zni kíváinjuk ennek a szövetkezetnek munkáját, láthatjuk, milyen nagy teljesítményt végzett a múltban. Amikor végre. elérkeztünk oda, hogy a termelő osztály a kezébe veheti a saját szövetkezetét, nem tűrhetjük azt, hogy beolvasszuk az összes szövetkezeteket, a Hangyát is egy nagy központba. Teremtsünk rendet minden szövetkezetben és minden téren- Van arra idő, hogy ha később talán egyes szövetkezetek központosításának szüksége " merülne fel. ezt megtegyük, de a Hangya akkor is megáll a maga lábán, tud versenyezni a többivel, ne szedjük tehát széjjel. Mert fontolgatni fontolgatunk, mint

/

ahogyan ezt a javaslatot is visszaküldték újabb megfontolásra, de hogy a magyar nép, a magyar panasztság mit »fontol« mirólunk, akik iti dolgozunk, azt majd! a jövő mondja meg. Nékünk nem lehet elszakadnunk a népünktől, dolgozó fajtánktól, nekünk minden tekintetben meg kell védenünk az érdekeit szövetkezejti téren is. Itt az ideje most már; építsük ki és tartsuk meg ezt a szövetkezetet azok kezében, akiké ez a szövetkezet. A szövetkezeti élet mindem tekintetben, a termelés szempontjából, a szorgalom szempontjából egyaránt elsőrangú fontosságú, mert lüktető erőt ad a termelő" embernek, de csak akkor, ha a termelő ember nemcsak mint teherviselő, áldozatot vállaló vesz abban, részt, hanem azon a szövetkezeten keresztül valóban eredményt is ér el. Hogy milyen óriási eredményeket lehet ezen a téren elérni, arra példa a szegedi meg a kalocsai paprikaszövetkezetNe használjuk fel léhát ezt pártpolitikai célokra, mert a szegedi paprikabeváltó szövetkezet is azért ért el olyan nagy eredményt, mert onnan száműztük a politikát. Politikára a szövetkezetekben csak annyiban van szükség, amennyiben élesztőre a kenyérben, de ha a kenyérbe több élesztőt teszünk, az elrontja magát a kenyeret. Nagyon vigyázzunk tehát, hogy lehetőleg ne sok politikát vigyünk be a szövetkezetekbe, hanem inkább gazdasági poiitikávail foglalkozzunk ott, hogy minél több előnyt, miméi több eredményt juttathassunk a szövetkezeti tagoknak. Ez nemcsak a Hangya-szövetkezetre vonatkozik, hanem vonatkozik a paprikaszövetkezetre és a többi agrárszövetkezetre, értékesítő és fogyasztási 29*