Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

445 A nemzetgyűlés 120. ülése Ï947. évi április hó 10-én, csütörtökön. 446 zekbe a magyar állani gazdasági erejével, köz­igazgatási erejével szembeni Ezt ajánljál (Nagy Vince (mez): Hagyja ott a> vagyonát a marxista vezetőknek?) A magyar parasztság elég sokat volt már ellenzékben mindenféle hatalommal szemben. (Taps a szabadságpárt és a t Pártonkívüliek soraiban.) Azt érezzük, hogy végre egyezer eiljött az ideje annak, amikor a ttoagyar parasztságnak az alkotmányos ténye­zőket és a gazdasági erőket maga mellett kell ereznie és tudnia 1 (Ugy van! Ügy van! Taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Azt, hogy mikor ée ho­gyan érvényesül a szövetkezetben a demokrá­cia, tudjuk jól és ezt az Altalános Fogyasz­tási Szövetkezet — a szociáldemokra f apárt tisztességére, becsületére és nemes gondolko­dására jellemzően — megmutatta az »egy em­ber és egy szavazat« elvének érvényesítésével. Ebben különbözött ez a szövetkezet az elmúlt időkben a Hangyáktól, ax OKH-któl ée minden egyéb államilag támogatott szövetkezettől. A demokrácia nem a jegyzett üzle 1 részek ará­nyában érvényesült ott, hanem az »egy ember« bányában. Lehetett bárkinek akárhány üzlet­része, szavazata és irányítása csak egy üzlet­rész után volt meg. Ez a demokratikus veze­*tes. A roch daléi becsületéé úttörők is ezt a célt tűzték ki maguk elé és az egész világ szövetkezeti mozgalma ez után az elv után 'aduit el. Ha vissza kell most térnem az elmúlt rend­szer szövetkezeti mozgalmának lényegére és tartalmára, meg kell mondanom, hogy az nem v olt demokratikus, (Egy Jiang a kisgazdapár ton: Ál szövetkezetek voltak!) nem nyújtotta a Parasztságnak azt, amit nyújtania kellett voVf, Felülről irányított szervezet volt, de ez érthető is. mert az elmúlt rendszer nem volt hajlandó eltűrni a parasztság demokratikus gazdasági erejét, (Dénes Tstván (pk): Ugy Van!), mert nagyon is tisztában volt azzal, «ogy ha a parasztság gazdasági vonalon demo­kratizálódik, akkor csak egyetlen lépes van hátra és. nem lehet elzárkózni a politikai demokratizálódás kívánalmaitól sem. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadágpárton.) Ezért voltak oíyan jelenségek a magyar szövetkezeti életben, amelyeknek köve kezte­pen mindegyik szövetkezet álszövetkezetnek tekinthető Hogy a Hangya ennek ellenére is gyökeret eresztett és ki tudott termelni maga fellett egy gazdasági erőt, az a magyar pa­ttaez'ság nagy áldozatkészségére mutat, (Ug~y van! Ugy van! a szabadságpárton.) Igen sok magyar paraszt filléreiből tevődtek össze azok la forintok, (Ugy van! Ugy van! a szabadság­Párton) amelyek egy rossz Hangya gazdálko­dás mellett is megmaradtak. (Ugy van! Ugy VQ n! a szabadságpárton.) Amennyire elitéltük és el is kell. nogy 1 tél je a magyar parasz'ság azt a vezetést, «mely a Hangyában inkább egy jó bankot lá­tott, amely csak a bankigazgatók részére on­tO'ta az osztalékot és a jövedelmet e a ma­gyar parasztság részére csak nagyon sovány lehetőségeket nyújtott, annál inkább kell most [elhívnom a t. Nemzetgyűlés figyelmet arra, hogy a, Wünscher-féle rendszert, a Wünscher­f ele elvet mi most nem sokszorozhatjuk meg­A magyar parasztság lázadozott, hogy a Hangya-szervezeteken keresztül nem tudta ér­vényesíteni béfolvását, mert fölötte terpeszke­dett egy olyan Hangya-központ, amelyben — tehát a Hangya csúesszervezetében és ezt is elhallgatta az igen t. képviselő úr — az állam­nak 33 százalékos részesedése volt és így bár-. mit határozott volna is a parasztság, ez a 33 százalék és az elmúlt rendszer gazdasági szel­leme megakadályozta azt, hogy itt a demo. krácia gazdasági vonalon ie érvényesüljön. (Ternay István (msz): Most majd nem az ál­lamnak, hanem a pártnak lesz részesedése!) Hogy mennyire nem volt előkészítve az a törvényjavaslat, amelyre igen t, képviselőtár­sam olyan büszkén hivatkozik, aizt mutatja az a tény is, hogy az első javaslat bizottsági tár­gyalása során még a miniszter úr eem vette észre, hogy mi történt. (Pászmory István (msz): Közben észrevette magát!) A miniszter úr is végigülte a bizottsági tárgyalásokat. Nem volt különösebb kifogása az ellen, hogy az úgynevezett MEMOSz-javaslat keresztül­megy. Két-három nap múlva ébredt rá, hogy mi történt és ez okozta, t. miniszter úr, hogy másodszor kerül ide ez a törvényjavaslat! (Rudas László (kp): Jobb későn, mint soha!) A miniszter úrnak kötelessége lett volna a kormányzatot nyomban figyelmeztetni! arra, hogy olyan jelentőségű változtatás történt a bizottságban, (Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: A képviselő úr nem mond igazat!) amely a munkáspártok felfogása szerint az egész szövetkezeti törvényt értelmetlenné teszi. (Ugy van! Ugy van! a sza­badságpárton. — Rónai Sándor kereskedelem, és szövetkezetügyi miniszter: A képvieelő úr nem mond igazat!) Pedig a miniszter úr a bakon ült. de — úgy látszik — szendergett. (Élénk derültség és taps a szabadságpárton és a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter: Nem mond igazat a képviselő úr!) Szendergett a miniszter úr! (Rónai Sán­dor kereskedelem- és szövetkezetügyi minisz­ter: Nem mond igazat!) Majd elmondom! A miniszter úr szépen végigasszisztálta a törvényjavaslat tárgyalását (Szirmai István (kp): Nem volt ott! — Rónai Sándor kereske­delem- és szöveikezetügyi miniszter: Nem vol­tam ott! Akkor kórházban feküdtem, vakbél­műtéten estem át!) Nem tehetek róla; tudomá­som szerint a miniszter a kórházban is felelős! (Taps a szabadságpárt oldalán és a pártonkí­vüli képviselők csoportjában. — Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter: Nem ültem végiig a bizottságot!) A minisztériuma ott volt, .méltóztatott volna olyan munkatársakat megválogatni, akik a gyengélkedő minisztert is értesítik. Ha pedig a miniszter úr egészségi állapota olyan lerom­lott volt, akkor ne vállalta volna arra az időre ezít a fontos, felclőségteljes feladatot! (Nagy Vince (msz): Ugy van! Halasztották volna el a javasat letárgyalását! — Pászdiory István (msz): Most azért sürgős! — Szirmai István (kp): Tiltakoztunk ellene a bizottsági ülésen! — Zaj.) Annyira elő volt készítve ez a törvény­javaslat, hogy első bizottsági tárgyalása so­rán minden szakaszát megváltoztatták. A hosszas pártközi ée szakértői tanácskozások után ez volt az a nagyezerűen előkészített ja­vaslat, amelyben minden vonatkozásban nem­csak szerkezeti, hanem még stiláris változtatá­sok is voltak. Ez nem baj. mert csak a tör­vényhozó szorgalmát, a törvényhozó felelős­séget jelenei az, ha egy javaslaton ennyi vál­toztatás, ennyi utánajárásnak a nyoma látható­Itt aizonbap mi történt? Keresztülment a tör­vényjavaslat, csak két vonatkozásban tett észrevételit a! köztársasági elnök úr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom