Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

*8Ö À nemzetgyűlés 119. ülése 1947. is azzal a nagy példányszámmal, de pontosan ugyanazzal a célkitűzéssel melyik lapok íród­nak, nem képezheti vita tárgyát. Magamról tudom, hogy az egyik napilapunk olvasásakor lépten-nyomon az összetartás, a Pesti Újság, a Magyarság stílusát, sőt kifejezésformáját is vélem felfedezni. A rosszemlékű Társadal­mumkról nem-is merek szólni, tiniért hiszen hajdan csak egy ilyen szennylapunk volt. T. Nemzetgyűlés! Hogyan lehet ihat mégis a veszélyeket elhárítani és a bajokon segíteni? Ez a kérdés! A fokozott cenzúra, vaigy csak a mai közvetett és kisméretű cenzúra, helyeseb­ben tanácsadás fenntartása a sajtószabadságot alapjában veszélyeztetné. Ha, nincs független, magánkezekben levő sajtó, a politikai szabad­ságjogokat, a parlamentarizmust megőrizni nemi lehet, mert a mindenkori kormányok vagy a koalíciós pártok ,ai maguk érdekében fogják a sajtót irányítani. (Zaj és ellentmon­dások a kommunistapárt oldalán.) A sajtószabadság a gondolatszabadságnak, általában a közszabadságoknak egyik nélkü­lözhetetlen része. A sajtó államosítása csak totális diktatúrában képzelhető el, és ez morá­lisan helytelenítendő. De ezzel a közvetlen célt, egy konmiányrendiszer támogatását isem leli p t végleg elérni. (Vá&áry József (msz): Kolos­váry Borosának a barátai voltak! így árulják el, »hogy nyilasok voltaik! — Zaj és ellentmon­dások a kommunist arpárt oldalán. — Vásáry József (msz): Igen. Kolosváry-Boresától ta­nultaik, a szellemi vezérüktől! Ne szegy el j ék beismerni. — Zaj.)* 1 A közvélemény félrevezetése előbb vagy utóbb téves útra teireli az egész politikát, ami-, nek a rendezer, sőt az ország bukására kellene vezetnie. Ezt máir láttuk egyszer. De a mai helyzet isem megnyugtató. Egy­részt sok az anyagi jellegű visszaélés a sisijtó­ban. Egyes lapok erőszakos eszközökkel sze­reznek maguknaik pénzt, más lapok előfizető­ket. Több lap zsaroló tendenciájú támadásokat intéz különböző egyének és vállalatok ellen. (Drózdy Oyőző (msz): Lásd »Igaz Szó«! Ma áll­talában csuk a pártok égisze alatt jelenhetnek meg lapok, ami a pántok javáma felparcellázza az ország közvéleményét é3 megakadályozza az igazán független bírálat kimondását és le­hetetlenné tesz minden egészséges váltógazdia­ságot. Különösen hibáztatandó* hogy olyan rér szén is kiadnak szenzációba jhászó boulevard* jellegű lapokat, ahol korábban az ilyen jellegű újságokat, élesen támadták, aimánek következ­teben a régebbi lapok már nem is jelenhetnek meg, T. Nemzetgyűlés! Felhívom a kormány és a t. Nemzetgyűlés figyeilmét arra, Ihogy Fran­ciaországban éppen a közelmúltban szüntették meg a páirtlapokat, kimondva, hogy akinek pénze van s megkapja a kormány illetékes szervének hozzá járulását, lapot indítlhat. Ügy tudom, hogy Franciaországban a legnagyobb Párt a kommünistapárt* ám úgy látszik, őík mások, mint a mi kommunistáink. (Némethy Jenő (msz): Azok közt nincs Arpádsávos! 4 * — laj.) Bár az újságírók jövedelme a mai viszo­nyokhoz képest tisztességes, nem mindenütt vették szolgálatba a legnívósabb embereket, hanem sok esetben a politikai befolyás döntött a, felvételeknél. Napjainkban is sok felületes­ségre, tudatlanságra vailó cikk jelenik meg a lapokban. Ha mindez így van, akkor keresnünk kell a lehetőséget a sajtó hibáinak kigyomlá­NT5V^TGYflM5SI N.VPT/O Vtl. évi április hó 9~én, szerdán. 386 lására, a sajtószabadság megsértése nélkül. Itt vannak a régi sajtótörvényeknek ma is érvé­nyes rendelkezései, amelyek közül egyeseket csak be kellene tartani, de más, a korálbbi tör­vényekben nem lévő rendelkezésekre is szük­ség van. A sajtópereket záros határidőn belül le kellene tárgyalni, hogy egyes újságok alap­talanul a büntetlenség védelme alatt ne rágal­mazhassanak és támadhassanak. (Élénk helyes­lés és taps a szabadságpárt és CL pártonkívüliek soraiban.) Szigorúan ragaszkodni kellene a helyre­igazítási nyilatkozatok közlésének kötelezett­ségéhez. Egyes újságok ma teljesen figyelmen kívül hagyják ezt a rendelkezést. S végül — mint már az előbb is említettem, — szabaddá kellene Magyarországon is tenni a lapindítást minden a törvényes kellékekkel rendelkező egyén . és csoport részére, hogy a kormányzó pártokon kívül álló egyének nézetei is egyenlő feltételek mellett nyilvánosságra kerülhesse? nek. (Némefhy Jenő (msz): Akkor demokrácia lenne! — Nagy Vince (msz): Még az enge­délyezett lapot sem engedik kiszedni! Még u kormány és a három nagyhatalom engedélye ellenére sem! Fütyülnek a nagyhatalmakra!) T. Nemzetgyűlés! A Sajtószövetségnek szi; gorúan őrködni kellene tagjainak erkölcsi integritásán és vizsgálatot kellene indítania olyan esetekben, amikor felmerül valamelyik újságíró ellen a gyanú, hogy megvesztegették, vagy amikor valamelyik újságíró életszín­vonala nem íelel meg törvényes jövedelmének. Független szellemi kitűnőségekből vizsgabizott­ságot kellene alakítani, amely a vizsga ered­ménye alapján döntene a felvételről és a vég legesítésről. A gyakornokok- és fiatal újság­írók részére továbbképző kurzusokat kellene rendezni, nem pártalapon. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! A sajtó, a pártok és a pártonkívüliek legjava kitűnőségeiből függet­len bizottságot kellene alkotni, amely megbélye­gezné azokat a lapokat, amelyek célzatosan, egyoldalú beállítottsággal közlik a híreket és egyoldalú kommentárral félrevezetik a közön­séget, zavarják vele a köznyugalmat és sértik az ország külső érdekeit. A lapelkobzás és a betiltás jogát el kellenejyenni á belügyminisz­tertől és erre a testületre kellene rábízni azzal, hogy a kormány kívánságára haladéktalanul esetenkint üljön össze és a betiltás ügyében határozzon. Csupán érdekességként említem meg, hogy a kommunista belügyminiszter még egyetlen egy esetben sem tiltott be marxista lapot, annál sikeresebben működik a polgári lapok betiltása körül. T. Nemzetgyűlés! Meg kellene tiltani, hogy a lapok vagy munkatársaik bárhonnain aján­dékot, pausálét, stb- vegyenek fel, nem poli­tikai bűnöse 1 ekmény miatt .jogerősen elítélt egyén ne lehessen az Ujságírószövetség tagja. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) Ha egy lap mégis elfogad pénzt, akár közület­től, akár magánosoktól, kötelezni kell rá, hogy ezt a lapban közölje. (Oláh Mihály (kp): A karaván halad 1 !) # . T. Nemzetgyűlés- óriási baja sajtópoliti­kánknak, hogy az egyáltalán nincsen. Főleg fájdalmas ez külpolitikai szempontból. Nem lehet az, hogy a külügyi sajtóosztály nem alimentálja a külügyminisztérium politikai osztályát megfelelő hírekkel. Sokszor nem tudja, hogy egyes kérdésekben mi a külügyi hivatal poMtikai osztályának, s a külügy­miniszternek az álláspontja. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom