Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

27 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 28 döntve olyképpen/ (hogy a német imperializ mus, amely nekünk évszázadokon ált az elsőszámú ellenségünk volt. romokban hever és ha netán felemelné a fejét, mi nem fogunk érdektelenek maradni. (Helyeslés és taps a kommunistapárt oldalán.) Erről biztosíthatom a képviselő urat. T. Nemzetgyűlés! Àz ország reakciós külpolitikája és egy elveszített háború következtében a demokratikus Magyarország igen nehé? nemzetközi helyzetibe került. Magyarországnak alá kellett írnia egy rendkívül szigorú békét, amit aj demokratikus Magyarország külpolitikai szervei iiiem tudtak megakadályozni. Ennek ellenéiv meg kell mondanom, hogy demokratikus külpolitika aknák voltak eredményei is. Ha ezek nem voltak olyan nagyok, amilyeneket szeretnénk, ezért nem demokratikus külpolitikánk a felelő«. (Ugy van! a kommunisl

apart oldalán.) Itt rá akarok röviden mutatni arra, hogy akadnak ebben az országban, akik fiatal köz társaságunkat, fialtál demokráciánkat akarják felelőssé tenni azért, mert ilyen nehéz békeszerződést kellett aláírnunk. Engedjék meg, hogy ezt politikai manővernek minősítsem. (Kossa IMván (kp): Ugy is van! — Vásáry József (msz)í Majd kiviláglik az is!) Nem egy, szer hallottunk, ilyesmit itt a parlamentben is, nem egyszer voltunk a múltban, még a magyar politikai életben is páratlan, lelkiismeretlen és felelőtlen politikai manőverezésnek a tanúi. Igaz ugyan, hogy nem páratlan, mert huszonöt évvel ezelőtt, az első világháború után a reakciós körök ugyancsak nem riadtak vissza attól, hogy a tényekkel homlokegyenest ellentétben Károlyi Mihály kormányát, tegyék felelőssé az ország területe nagy részének elvesztéséért. (Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) Reakciós körök poliAikai manővere volt ez, azoké a köröké, amelyek a világháborúba való bekapcsol ód á sukkal, németbarátságuk kai — és ebhez még hozzátehetjük, hogy 1919 ben a magyai- népi uralom hátbatámadásával— nem is egyszeresen, ha nein többszörösen el ke rülhetetlenué tették Trianont. (Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) Ugyaniilyen lelkiismeretlen politikai manőver ma a demokratikus kormányzatot felelőssé tenni azért, amit elődei okoztak, akiknek politikájli ellen mi kommunisták huszonöt esztendőn keresztül minden áldozatot vállalva harcoltunk, lamikor ott voltunk a börtönökben és ha kellett, a bitófák, alatt. Ma bennünket és demokratikus rendünket akarják felelőssé tenni azért, amit elhárítani nem volt módunk b'am. Annak ellenére, hogy rendkívül nehéz külpolitikai helyzetben működött demokratikus kormányzatunk, értünk el eredményeket is. Az a jóviszony, amely különösen Jugoszláviával alakult ki, kétségtelenül bizonyítja, hogy helyes a politikánk, amely oda irányul, hogy •gyűlt haladjunk a du na völgyi népeikkel éfl bizonyítjn a/J is. hogy minél demokratikusabb egy ország rendje, annál inkább megtalálja a nemzetiségi kérdésnek, a népek együttműködésének helyes módjait. (Úgy van! a kommu nistapárt oldalán.) Példa erre a jugoszláv népköztársaságnak magyar nemzeti kisebbségével szembein tanúsított magatartása. A maigy r du na völgyi kérdésekkel és Magyarország du/nüvölffyi szerepével kapcsolatos állásfoglalása yal egyaránt bebizonyítotiRu hogy Jugoszlávia éppen azért, mert következetesen a népi demokráciát valósi lot ta meg, Magyarországnak őszinte, igaz barátja. (Helyeslés és taps a kommunistapárt oldalán.) Románia részéről ugyancsak elkönyvelhetünk pozitív jelenségeket pozitív eredményekelt. Elsősorban azt, hogy lehetővé tették, hogy a Magyar Népi Szövetség a magyar tömegeket politikailag megszervezze ós a magyar ifiömegek érdekeiért síkraszállhasson. Azt kell íMinel-nünk, a irónián kormányzat' megtalálja a módját annak, hogy oi magyair népi tömegeket gazidia.ságilaig is támogassa,, gazdasági ér vényesülésükelt is lehetővé tegye. Egészen biztos, hogy eddigi külpolitikánk legszomorúbb szakasza a demokratikus Magyarország viszonya Csehszlovákiához. A Csehszlovákiában lefolyó maigyarüldöztetések ellem a magyar demokrácia ési pártom nem egy izben fii legnagyobb eréllyel felemelte tiltakozó szavát. Nekünk az a véleményünk, hogy nem használ a demokráciának — seni a magyar, sem a csehszlovák demokráciáinak — a. maigyarok üldöztetése Szlovákiában. Nekünk az a véleményünk, hogy ez nemcsak "a, magyar demokráciánialk, hanem a nemzetközi demokráciának, az európai demokráciának és különösen a dunavölgyi népeknek is közös ügye. Anni.uk ellenére, hogy Csehszlovákiában a magyar nemzeti kisebbséget nagy sérelmek érték, mi nem szűnünk meg remélni, hogy ezi a kérdés békés, demokratikus elintézést fog nyerni, és mi minden erőnbkel azon vagyunk, hogy ezt \i békés demokratikus elintézésit elősegítsük. . T. Nemzeí(gyűlés! A nem'zteti szellemű külpolitika, egy olyan külpolitika, "aimely a szomiszédos népekkel szoros baráti együttműködésben lakar haladni, miagy nemzeti tradíciókra tekinthet vislsza,. Ezzel a külpolitikánkkal mi tukitjdonképpen a régi nemzeti hagyományok szerves folytatását teremtjük meg, mint ahogy belpolitikai téren is egész demokratikus rendünk a kossuthi hagyományok szerves továbbfolytatása. Rákóczi moztglalma idején barátságban volt Nagy Péterrel. A Rákóczi-mozgalom előtt is már tény, hogy Magyarország mindilg akkor volt erős és naigy, amikor megtalálta a barátságos viszonyt a, szomszédos szláv népekkel. Rutén parasztok részvétele Rákóczi szabadságharcában, a _ kossnthi dunavölgyi koncepció, Károlyi Mihály nemzetiségi politikája mind: azit bizonyítják, Siogy mminnkban nemzetünk legjobbjai, egy haladó es «nemzeti irány képviselői mindig ezen a külpolitikai vonalon haladtok, ennek alapjait fektették le. Mai külpolitikánk szerves továbbfolytatása a kossuthi koncepciónak. Hiszen a magyar nemzet előtt, ha nemzeti külpolitikát akur folytatni, nincs más út. mint folytatni azt, amit nagy elődök ezen a téren alkottak. Ahhoz, hogy a magyar külpolitikának meglegyen az igazi, megfelelő átütő ereje, egészen bizonyos, hogy szükség van 'arra. hogy a magyar külpolitika kellő képviseletben részesüljön. Egészen nyilvánvaló, hogy több eredményt tudtunk volna elérni>

w ha külpolitikai apparátusunkat jobban átszőnék a deimokrutikus elemek, ha külpolitikai apparátusunkat sikerült volna jobban megtisztítani a horthysta bürokráciától. Annak a nézetnek helytelenségét, hogy a horthystai bürokrácia belenőhet, a demokráciába, különösen a külügyminis/f énium és külpolitikUS képviseletünk összetétele bizonyítja. IIa aa angol munkáspárt külpolitikai bizottsága indokoltnak tartotta, hogy felvesse a kérdést arra vonatkozóan, hogy ae