Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-118

.'.m À nemzetgyűlés UH. ülése 1947. évi március, hó 2Û-èn, szombaion. :i5o vény kezéét; hogy a törvénykezésben a legegyszerübb^ ember is meglássa az igazságot, bizalma és szeretete növekedjék az igazságszolgáltatás felé. Fokozottabban fog és kíván törekedni a. bírói függetlenség biztosítására abban a vonatkozásban is. t. Nemzetgyűlés, hogy a bírói tevékenységei kevesebb kritika és gáncs érhesse, mint ahogy érte a múltban. (Taps.) Előkészület alatt áll a munka törvénykönyve, amely a munka magánjogi és közigazgatás jogi szabályainak egységes rendezését fogja tartalmazni. Előkészületi alatt áll a sajtójog általános reformja és előkészület alatt áll a becsület védelmének hatályosabb biztosítása is. (Helyeslés.) A belügyi kormányzat előtt; szintén nagy feladatok állanak még. A közigazgatás és a közrendészet általános színvonalának emelésén túl, őrködik a belügyi kormányzat a demokrácia rendje és biztonsága felelik Ezt a feladatot, t. Nemzetgyűlés, csak azok kicsinyük le. akiknek érdekük, hogy a demokrácia fejlődését nyugtalanság vagy reakciós kísérletek zavarlak. (Igaz! Úgy van! a szöciáldemokratapárt oldalán. — Taps.) A demokratikus berendezkedés erősítésére erősíteni kell külön az auto* • uómiálkat is. Nagy feladatot jelent a belügyi kormányzat számára a közigazgatás reformja es a mind sürgetőbben esedékes önkormányzati választások szabályozásának kérdése. (Elénk helyeslés és taps a kisgazda- s a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Két év óta esedékes! — Hegymegi Kiss Pál (msz): Az ígéret szép szó . . .!!) Nagyon komoly a svábok kitelepítésemé teladata is. (Ügy van! Ügy van! a komniu nistapárton.) ha a nagyhatalmi megállapodások ennek folytatására módot nyújtanak, mert hiszen zörgetően jelentkeznek azok a magyarok,, akiknek hajlékot és földet kell adnunfe J

tt, a demokratikus ország területén. Ujabb feladatot jelent a belügyi kormányzat szájára, hogy a hazahozatal ügyét is magáévá tette és a magyar-csehszlovák lakosságcsere lebonyolításának rendészeti igazgatását is vállalta. Kevés szó esett eddig és a múltban a tájékoztatási kormányzat feladatairól. Pedig ezeket a feladatokat nem szabad lekics .nyelni. A szűkös papírtermelés mellett a papírellátás biztosítása rendkívül nagy gondot jelent, akárcsak a közellátásügyi miniszter úrnak a szűk ternies mellett az élelmiszerek előteremtése. A külső és a belső tájékoztatás szintén rendkívül n

^gy feladat: egyrészt helyesen tájékoztatni a külföldet arról, ami Magyarországon történik, (Nagy Vince (msz): Jó volna!) — hogy ne fordulhassanak elő azután olyan sajtókommentáJások a magyar belső kérdésekről, amilyenekkel különösen az utóbbi hetekben találkoztunk, "— másrészt helyesen tájékoztatni a belföldi magyar közvéleményt is a külföldi eseményekből, hogy a magyar közvélemény minden külföldi eseményt megfelelő mértékkel tudjon a 3ö vőben mérni. Nagyon fontos feladata a tájékoztatási kormányzatnak az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészítése. (Taps. — Nagy Vince (msz) gúnyosan: Ünnepelni fogják a sajtószabadságot!) Ebből a célból a tájékoztatásügyi miniszter úr a minisztertanács hozzájárulásával életrehívja és kiegészíti az ellenállás éveiben megalakult Történelmi Emlékbizottságot, s ennek, valamint az egész magyar kormányzatnak s a magyar gazdasági és szellemi életnek a segítségével fogja előkészíteni azt a nagy ünnepet, amely dokumentálni fogja, hogy már száz esztendővel ezelőtt tudott a magyar nép áldozatosan küzdeni a maga szabadságáért. T. Nemzetgyűlés! Természetes, hogy ezeknek a terveknek kivitelezésénél óriási feladat vár a pénzügyi kormányzatra. Neki kell vigyáznia arra, hogy a tervek kivitelezéséhez szükséges pénz meglegyen, de neki kell alkalmaznia a korlátozásokat is, hogy az egyik szükséges területről a másik területre ne kerül hessen a szűkös magyar pénz. Egyébként a pénzügyi kormányzat a nagyjövedelműek fokozottabb megadóztatásával (Lelkes taps. — Vásáry József (msz): Eddig kellett volna,megcsinálni!) a kisemberek terheinek csökkentésére törekszik. Meg kell állapítani, hogy kifejlődött a demokráciában is a nagyjövedelműek rétege (Mozgás a szabadságpárton.) és igazán kívánatos, hogy a pénzügyi kormányzat helyesen, megfelelően megtalálja őket, hogy a magyar demokrácia javára olyan terheket rójon rájuk, amelyekkel a maguk jövedelme mellett a demokrácia pénzügyi helyzetét elősegíthetik. (Helyeslés és taps.) T. Nemzetgyűlés! Hitelellátásunk n^hez, mert hiszen pénzünk mennyiségé^ az áruk mennyiségéhez kellett szabnunk. Ezért bizony, a termelés minden oldalán panaszok hangzanak el a hitelek elégtelensége miatt. Meg kell azonban állapítani, hogy ha ebben az esztendőben jó termésünk lesz és ha ipari termelésünk is fokozott mértékben emelkedhetik, ez a termelési emelkedés több pénzt és nagyobb hitellehetőségeket is biztosít és itt kerülhet sor a magyar mezőgazdaság, a magyar parasztság sérelmének orvoslására, mert valóban cl «.kell ismerni, hogy a magyar mezőgazdaság feladatainak mértékéhez kénest bizonv, nem részesült a múltban megfelelő hitelellátásban. Jüav van' Ügy van! a kisgazda- és a parasztparton.) Szerepe van ebben a tekintetben a külföldi kölcsönöknek is. A hároméves terv meghatározza, hogy a magunk erejéből mire vagyunk képesek. A magunk erejéből a három ev alatt el tudjulk érni közel békebeli szinvonalunkat 6s azon túl az emelkedés már_a múltbeli állapottal szemben is javulást fog mutatni. De ha ennek tempóját fokozni kívánjuk, ha gazdasági életünk termelő területeinek hitelellátását előbb és nagyobb mértékben akarjuk biztosítani akkor igenis szükségünk van külföldi hitelre és ha ezek a hitelek nem jelentkeznek olyan politikai feltételeikkel, amelyeket a magyar demokrácia el nem fogadhat, örömmel vesszük igénybe a magyar dolgozó társadalom helyzetének megjavítására. (Helyeslés és

r taps.) T Nemzetgyűlés! A tervek felsoroasanak ebben a komplexumában külügyi kapcsolatainknak csak gazdasági vonatkozásairól szolok röviden, és ez egyaránt érinti a külügyi és a kereskedelmi tárca kérdését -"^Gazdaságpolitikai kapcsolataink kiépítésévei kapcsolatban két hatalomról kell elsősorban megemléikeznem. Az első helyen szerepel a Szovjetunió;, mint az a hatalom, amellyel Magyarországnak a legszorosabb gazdasági kapcsolatokat kell fenntartania. A szovjetoroszmagyar gazdasági kapcsolatoknak elsősorban a Szovjetunióval fennálló 200 millió dolláros jóvátételi kötelezettségünk adja meg az alapját, amelynek maradéktalan teljesítése a kor-