Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-117
2í) ( .) A nemzetgyűlés 117. ülése 19A7. adó úrnak ehhez a javaslatához hozzájárulni? (Igen! — Nem! — Vásáry József (msz): Saját javaslatukat dezavuálják? — Az elnök csenget. — Vas Miklós (szd) Vásáry József f e lé: Nem nyugh-n!) Kérem azokat a képviselő uraikjait* akik hoizzájáruliuak, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. — Vásáry József (msz): Kérjülk & határozatképesség megállapítását!) Már ikeső. Kérem a jegyző urat, (Szíveskedjék megszánj álni « szavazókat. (Mónus IUésné. (szd) egyes ülve maradó kisgazdapárti képviselők fáé: Pártközi m,egálkipodás van!) Futó József jegyző (m e gszámXálván a szavazókat): 18! Elnök* Kérem 'azokat, akik nem fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Meglön érék.) Futó József jegyző (megszámlálván a szavazókat): 19! (Lelkes éljenzés és (ta.ps a szabadságpárt oldalán.) Elnök: Megállapítom, hogy a Ház nem határozatképes. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Ugy-e mondtuk! — Nagy Vince (misz): Ugye most már nemi 'határozatképesek! Az előbb késő volt, amikor kértük!) Az ülést felfüggesztem. (Szünelt délelőtt 10 óra 28 perctől 11 óra 43 percig.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Minthogy az előadó úr azt a javaslatot terjesztette a t. Nemzetgyűlés elé, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter urat új javaslat benyújtására, kérem a t, Nemzetgyűlést, méli ózta ti k-e az előadó úrnak ehhez a javaslatához hozzájárulni? (Igen! — Felkiáltások a SZOA hadságpárt és a pártonkívüliek oldalán: Nem!) Szíveskedjenek felállni azok, akik a javaslatot elfogadják. (Megtörténik.) Többség! Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az előadó úr javaslatát elfogadta és hozott határozatunk értelmében a mai napirendünkön szereplő tárgysorozat 1. pontjával végeztünk. (Ternay István (msz): Mi lesz az elfogadott javaslattal? — Zaj. — Felkiáltás a szociáldemo, kratapárton: Kérjen szót! —Az elnök csenget.) A képviselő urakat figyelmeztetem a házszabályok következő rendelkezésére: »Képviselő a határozatképesség megállapítását csak a kérdés feltevéséhez való hozzászólás címén kérheti. Hivatalból állapítja meg az elnök a határozatképesség hiányát akkor, ha a szavazatok megszámlálása után kiderül, hogy a Nemzetgyűlés tagjai nincsenek jelen határozóképes számban«. Ez teljesen világos. (Ugy van! Ugy van t _ Derültség és felkiáltások a szociáldemokrata- és a kommunistapárt soraiban: Kár volt szólni! — Nagy Vince (msz): Az elfogadott javaslatra értette! Mi lesz az elfogadott javaslattal? Félredobják a köztársasági elnök állal is elfogadott paragrafusokat? — Zaj a kommunistapárt oldalán.) Napirend szerint következik az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Reicher Endre! Reicher Endre (pk): T. Nemzetgyűlés! A fegyverszüneti egyezmény 15. pontja kötelességévé tette a magyar kormánynak, hogy feloszévi március hó 28-án, pén ekén. 300 lassa a hitlerbarát és fasiszta egyesületeket, valamint mindazokat a szervezeteket, amelyek a háború alatt az Egyesült Nemzetek ellen propagandát folytattak. Ennek a kötelezettségének a kormány elég gyorsan eleget is tett» amennyiben még Debrecenben az 529/1945L számú'rendelettel feloszlatott 25 egyesületet. Tudomásom szerint az elmúlt év közepéig, amikor névszerint megnevezett két egyesület feloszlatása ügyében megkeresés jött a magyar kormányhoz, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság további egyesületek feloszlatását nem kívánta. Ennek ellenére a belügyi kormányzat részéről valóságos irtóhadjárait indult meg az egyesületek ellen. (Felkiáltások a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán: A fasiszta egyesületek ellen!) A feloszlatás részben a fegyverszüneti egyezmény most említett szakasza alapján, részben az 1938:XVII. tc.-re való hivatkozással történt. Ez a törvény kimondja, hogy egyesület vagy bármilyen más szervezet csak úgy működhet, ha a belügyminiszter alapszabályait láttamozta; amennyiben az egyesület más rokonminisztérium hatáskörébe tartozik, akkor az illetékes miniszterrel egyetértésben. Tilos az az egyesület, aiüely nem az alapszabályok szerint működik és amelynek az alapszabályai nincsenek jóváhagyva. Az ilyen egyesületeket a belügyminiszter, esetleg a reszortminiszterrel egyetértően, feloszlathatja. Nem kétséges, hogy az egyesülési jog egyike a legfontosabb alkotmányjogoknak, mégis az egyesületi kérdés revízióját bizonyos tekintetben magam is helyesnek, szükségesnek és indokoltnak tartom, mert a múltban egész osomó olyan egyesület működött, amely az alapszabályok ellenére politizált, mégpedtig nem helyesen politizált. (Ugy van! a kisgazdapárt oldalán.) és működött egész csomó olyan egyesüllet, amelynek működését nem lehet közérdekűnek nyilvánítani. Amennyiben a feloszlatásnál a közérdek és egyedül csak a közérdek érvényesült volna, nem szólalnék most fel. Sajnos azonban nem mindig ezek a szempontok érvényesültek. Az elmúlt év nyarán megjelent a 7.330/1946. M. E. számú rendelet, amely valamennyi egye* sülét főfelügyeleti jogát a belügyminiszterre ruházta át. Ezzel a belügyminiszter korlátlan jogot nyert arra, hogy bármilyen egyesületet feloszlathasson. Nem kétséges, hogy a belügyminiszter úr maradéktalanul és alaposan élt is ezzel a jogával és válogatás nélkül oszlatta fel az egyesületek egész sorát. (Apró Antal (kp): Ez nem igaz!) Ezzel a rendelkezéssel tervszerű irtóhadjárat indult meg az egyesültek ellen, amelynök hátterében nagyon sok esetben poli" tika, de sajnos, sok esetben anyagi kérdések húzódtak meg. Feloszlattak egyesületeket anélkül, hogy a vezetőknek bármiféle jogot adtak volna arra, hogy az ellenük felhozott vádak ellen bármilyen tekintetben védekezhettek volna és a vadaik helyt nem állóságát ki tudták volna mutatni. (Slachta Margit (pk»: Ez így van! — Derültség a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán. — Slachta Margit (pk) : Még ha nagyobbat nevetnek akkor is így van! — Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: I. Schlaehta Margi/t! 31 — Zaj.). Ennek a pusztul.« hadjáratnak egyformán est*»áldozatul régi és nagy múltú, sok érdemet szerzett sportegyesületek, tudományos egyesületek, kulturális egyesületek, egyházi egyesületek. Mara-
