Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-116

!81 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947. évi március hó 27-én, csütörtökön. 282 mazás, amit mond! — Justus Pál (szd): Ez parlamentáris volt! — Némethy Jenő, (msz): Amilyen a mosdó, olyan a törülköző! — Milas­sin Kornél (msz): Szégyelje magát! — Kossa István (kp) : Mag^ szégyelje magát, magának van miért szégyelnie magát, Milassin! Majd elmondjuk, hogy kicsoda maga Milassin! Maga szégyelje magát! — Vásáry József (msz): Majd elmondjuk, mi volt Hódmezővásárhelyen! Ma­guk szegyei jék magukat! — Justus Pál (szd):' Kitől kapták a 48 forintokat? Milyen alapból? — Zaj. — Az elnök csenget.) Kádár János (kp): T. Nemzetgyűlés! Nagy Ferenc miniszterelnök úr maga mondotta no­vember végén, hogy a reakció a Sulyok-park­ban van, (Ternay István (msz): De Saláta ak­kor még tagja volt a kisgazdapártnak!) és még most is az a baj — ami növeli a reakciós ve­szélyt — hogy kerülnek a kisgazdapártban nem is kis számban olyanok, akik rokonszen­veznek a sulyokistákkal. A legutóbbi hetekben lefolyt pártközi tárgyalások során maga Nagy Ferenc miniszterelnök úr tette azt a javasla­tot, hogy a demokratikus koalició pártjai Bgryüttesen lépjenek fel Sulyokék demagógiá­jával szemben. Mi ezt a javaslatot elfogadtuk. JJNemethy Jenő (msz): Ugy látszik, nagvon rogynak a párthívek! — Schiffer Pál (szd): Míg maga a szabadságpárton van, nincs baj M.minálunk! — Farkas Mihály (kp): Kitartás! Kitartás! —Zaj.) Ezzel a javaslattal és Nagy Ferenc minisz­terelnök úrinak hónapokkal ezelőtt tett kije­lentésével «zöge« ellentétben áll az, hogy a Ki» "Újság például tegnapi számában Súly nő­politikájával foglalkozó cikkének vastiagbetűs címéül azt «dta, hogy: helyeseljük Sulyoknak — nem tudom, .miféle — állítását — és a szö­vegben benne van az a meghatározás, hogy: mi Sulyok Dezsőt nem tartjuk éppen reakciós Közéleti férfiúnak. (Schiffer Pál (szd): Hanem dcstruktívnink!) Most az ,a kérdés, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök úr novemberi kijelen­tése helytálló-e, amely szerint a reakció ia .Su­lyok-pártban van, vagy pedig a Kis TTjság fegnap délutáni cikkírójának az állásfogla­lása 1 ? A nemzetgyűlésben gyaikrtfin — legutóbb ^agy Vince esetében — kisgazdapárti képvi­selők együtt szavaztak Sulyokokkal. (Hegy­megi Kf^s Pál (msz) gúnyosan: Borzasztó bűn!) Ha a kisgazdapárt kívánatosnak tartotta a demo­kraták fellépését a sulyokisták demagógiájá­val szemben, akkor jó volna, ha ezt a kiisgnzda l'árt felelős nemzetgyűlési képviselői szintén komolyan vennék. A magyar belpolitikai megegyezés ellenére a régi világ urad természetesen nem nyugod­nak bele abba, hogy »ai nép maga intézze sor­sát és az összeesküvés leleplezése ta volt nagy­birtokosokat és barátaikat nem tartja vissza attól, hogy új zsoldosokat keressenek maguk­nak és harcukat ia magyar demokrácia ellen továbbfolytassák. (Közbeszólás a szociáldemo­kratapárton: Elég .silány garnitúra!) Sulyokék jelentkezése figyelmeztető bizonyíték erre. (Egy hang a szabadságpárton: Csak olvass.i tovább!) T. Nemzetgyűlés! Áttérve a magyar kül­politika kérdéseire, külpolitikánkban a # mia­ëyar békeszerződés ratifikál ám a új lehetőséget fog "nyújtani számunkra; amikor a magyar nép szabad és független népként az Egyesült Nemzetek sorába léphet. Mint a szomisizéd né Pékkel való baráti viszony hívei, megnyugvás sal és örömimel köszöntjük, hogy a nemrégiben megszakadt magyar-csehszlovák tárgyalások fonalát újra felvették, és a magunk részéről reméljük a tárgyalásoktól, hogy Csehszlová­kiában élő magyar véreink helyzetének meg­nyugtató megoldását és a két köztársaság nor­mális és jószomszédi viszonyának kialakulá­sát fogja elősegíteni. Tovább kell erősítenünk és ápolnunk a ba­ráti viszonyt Jugoszlávia és -Románia felé. Meggyőződésünk szerint a magyar nép boldo­gulásának előfeltétele, amire minden erőnkkel törekednünk kell, hogy m hazánkat felszaba­dító és irántunk annyi jóindulatot és barát­ságot tanúsító Szovjetunióval a minden félre­értést és kétkulacsosságot kizáró őszinte ba­ráti viszonyt erősítsük. Baráti kapcsolatokat kell tlciremtenünk a nyugati nagyhatalmakkal is, bár ezt szá­munkra megnehezítik — meg kell mondani — a fontos helyzet nem ismerésén alapuló olyan megállapítások, mint az a legutóbbi két ame­rikai jegyzékben történt, ahol kifogás tár­gyává tették a törvényes népbíróság^ illetékes»­ségét, összetételét, pedig köztudomású, hogy a népbíróságot (Egy hang n szabadságpárton: Fártbíróság!) a magyar nemzetgyűlés egy­hangú határozattal hozott törvénye szerint ál­LUották fel és eljárásában ez tä törvény vezeti minden tekintietfben. Még sajnálatosabb volt a második jegyzéknél az, ! hogy a baloldali blokk elleni vádakat megismételte a magyar koalí­ciós pártoknak a belpolitikai válság megoldá­sára történt megegyezése után. (Pászthory István (msz): Ne bántsa Amerikát! — Zöld Sándor (kp) Stühmerné Ober schall Ilma felé: Üssön a fejére, Zizi! 2B — Derültség a kommu­nista- és a szociáldemokratapárton.) Visszatérve a pártközi megegyezésre, a magyar kommunistapárt tudatában van annak, hogy a kormányzás feladatainak megoldására, az ország érdekének szolgálatára, minden építő demokratikus erő összefogására van szükség a továbbiakban is még nagyon hosszú ideig. A magyar kommunistapártot à munkásegység poUtikája vezeti. A munkásegység politikája és a két munkáspárt jóviszonya azonban korántsem csak a munkásosztály belső ügye. A munkásegység-politika és .a két munkáspárt kölcsönös vállvetett harca a magyar demo­kratikus erők összefogásának az alapja. A magyar kommunistapártot a munkás-paraszt­szövetség politikája vezeti. A nemzet két nagy. dolgozó osztályának összefogása, szövetsége^és közös munkája nélkül lehetetlen volna a népi uralmat megszilárdítani és az újjáépítés sike­rét biztosítani. Pártunkat a munkásság, parasztság és értelmiség összefogásának politikája vezeti. A demokrácia nem nélkülözheti a magyar értelmi­ség képességeit, és támogatását az új Magyar­ország felépítésénél. A magyar kommunista­pártot ez a politika vezette el a koalíciós meg­egyezéshez. Az egyességet minden pontjában álljuk és a magunk részéről maradéktalanul végre fogjuk hajtani. (Helyeslés- a kisgazda­párton.) Mi bízunk abban és reméljük azt, hogy ez a megegyezés lehetővé teszi a zavartalan építő munkát, A megegyezés betartása és sorsa azonban kettőn áll. Ha kitűnnék, hogy nem tudunk egyetértésben dolgozni (Pászthory Ist­ván (msz): Aha! Már itt van!), akkor a demo­krácia szellemében, a demokráciának meg­felelően a néphez fogunk fordulni és új válasz­tások lesznek szükségesek. (Lábady Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom