Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-116
275 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947. é és ezt meg kell jegyeznem — anélkül, hogy egy vörös krajcár külföldi segítséget kaptunk ^ volüa hozzá. Természetesen mi, kommunisták is a legnagyobb örömmel vettük volna, ha külföldi kölcsönt kapunk, és most is, de a jövőre vonatíkozólag is az az álláspontunk, hogy a külföldi kölcsön segítheti és meggyorsíthatja gazdasági nehézségélink leküzdését, de a kölcsön feltételeinek olyanoknak kell lenniök, hogy a kölcsön tényleg alkalma« legyen a ma" gyár gazdasági élet fejlesztésére és erősítésére» A magyar nép a múlt esztendő ben sem külföldi kölcsönre várt .a stabilizáció feladatánál, hanem munkához látott és sorra megoldotta a maga elé tűzött feladatokat. Demokráciánk több mint kétesztende je azt bizonyítja, hogy ahol a munkáson, a paraszton, a haladó értelmiségen, a dolgozó emberen múlik iaz eredmény, ott a siker biztosítva van. Ezért "vagyunk bizonyosak abban is, hogy amint a stabilizációt megoldotta, úgy a hároméves tervet is meg fogja valósítani a mag.var nép. Kimondhatjuk t. Nemzetgyűlés hogy az ország gazdasági vonalon a háborús pusztítás ellenére is a melypontot már leküzdötte. Hala szorgalmas régi es új gazdáinknak, hála egész parasztságunknak és a kedvező időjárásnak, m,a bizakodva nézhetünk az új termés elé. -Bányáink dolgoznak, termelnek. A napi termelés 28UU vagon körül jár. Ezt az eredményt a magyar nép nein becsülheti meg eléggé- Ha arra gondolunk, hogy példának oikáért Angliában, a «szén egyik hazájában a legutóbbi időkben, ;;z ország széuellálása még a háborús viszonyok hoz képest is romlott és az egész vonalon .korlátozásokat kellett bevezetni, akkor a mi viszonyaink mellett, azok után a rombolások és pusztítások után, amelyeket a fasiszták bányáinkban is műveltek, az «a eredmény, amelyre széntermelésünk ma rá tud mulatni, nemcsak a magyar bányászoknak, hanem az egész magyai- demokráciának is büszkesége. Ugyanezt látjuk az iparban is. Nehéziparunk do.gozói, a vasmunkások, a textilmunkások, akik termelésüket a békebeli színvonalra emelték, szorgalmasan dolgoznak. A jó termés mellett, a mindennap fejlődő Ipari termelésünk mellett mi úgy vélekedünk — eltérőleg azok- i tói, akik azt gondolják, hogy a háborús gazdálkodást még sokáig fenn kell tartani >— , bogy a kilátások biztatóak és reménykedünk abban, hogy az új költségvetési év küszöbén a hároméves terv megvalósítását azzal kezdhetjük, hogy az élclmiszerjegyrendszert megszüntetjük és a magyar gazdákat súlyosan terhelő beszolgáltatás! kötelezettséget és forgalmi kötöttséget lebontjuk. Ennek a reményünknek a beteljesedése lermészetesen a jó terméstől függ. Szükségesnek tartom azonban leszegezni, hogy a mi álláspontunk szerint a háborús gazdálkodás egy szükségszerű rossz és minden erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy a lehető leggyorsabb tempóban, a leghamarabb le tudjuk bontani. (Helyeslés a kommunista' és a szociáldemokratapárton.) A magyar nép velünk együtt építeni és dolgozni akar. A magyar nép jobb életet akar magának teremteni. Minden tervünk alapja a béke, a nyugalom és a rend. Vaunak azonban akik nem rendel akarnak. A régi úri rend mindenféle csoportja, a volt nagybirtokosok, a kiváltságukat vesztett nagytőkések, Horthy és Szálasi volt »zsoldosai, a csendőrtisztek és a demokrácia mindenfajta ellensége gyűlöletin március hó 27-én, csütörtökön. 276 tel nézi a hazáját építő magyar népet. Nekik nem rend, nyugalom és békés építés kell, hanem rendetlenség és zűrzavar, amelyben halászhatnak. Meg kell nézni példának okáért ezeket az összeesküvőket, akik a magyar nép bírósága előtt állanak. Ezt az egész összeesküvő bandát a magyar nép és a demokrácia gyűlölete vezette. Elsőnek a magyar demokrácia legnagyobb vívmányát, a földreformot akarták megsemmisíteni. Gyűlölik a demokráciában felszabadult magyar parasztot. Vezérelvük, hogy a paraszt dolgozzék, és az úr vezessen, hogy a paraszt ne legyen képviselő, a paraszt ne politizáljon. Érzik és tudják, hogy a régi világot á felszabadult paraszttal nem lehet visszaállítani. Nekik olyan paraszt volt jó és olyan paraszt kellene, aki a hintó és az autó előtt veszi le a kalapját, akinek politikai ön tudata nincs. Vissza akarják hozni a csendőrt a falu nyakára. Mindezt cinikusan elismerik. Az összeesküvők tervszerűen dolgoztak a stabilizáció meghiúsításán, a dolgozók nélkülözéseinek elmélyítésén. Az ő érdekük a magyar nép érdekénsk ellenkezője volt. Tudták azt is, hogy a gazdasági helyzet javulása egyben a demokrácia politikai sikere is, amiről ők a bíróság előtt nyiltan beszélnek. Ez még nem ismeretes olyan mértékben —például a magyar falu előtt, — amint arra a demokrácia érdekében szükség volna. Szükséges, hogy a magyar falu ezt az összeesküvést, ezt a veszélyt, amelyet az összeesküvés jelentett az egész magyar demokráciára és azon belül külön is a munkásra és a parasztra, a maga teljes tisztaságában világosan lássa és egy percre se tévessze szem elől azt a veszélyt, amellyel őt demokráciánk ellenségei fenyegetik. Még csak a kezdetén vagyunk annak a folyamatnak, hogy a magyar falu a szükséges mértékben megismerje ezt , az összeesküvést és ennek céljait. Mi, a baloldali blokk pártjai a magunk részéről megtesszük a magunkét. Kétségtelen azonban, hogy ezen a téren a kisgazdapártra még külön feladatok várnak. Elsősorban a kisgazdapárt teheti meg azt, hogy a rá hallgató és benne bízó parasztság előtt feltárja az összeesküvők bűneit, megismerteti őket a magyar demokrácia szempontjaival és a demokráciára neveli. A kisgazdapárt ezt nem teheti meg bizonyos önkritika nélkül, de meg vagyunk győződve róla, hogy a kisgazdapárt hivatalosan is hangoztatott álláspontja helyes, amely szerint ez a munka, hogy '•'•«'I kisgazdapártot élesen elválasszák az összeesküvőktől, mégha bizonyos önkritikával . jár is, semmiképpen sem gyöngíteni, hanem feltétlenül erősíteni fogja a kisgazdapártot. Ennek a munkának nagy része még a kis r gazdapárt előtt áll. De a kisgazdapártnak más tekintetben is határozottabban kell továbbmennie. Határozottabb, következetesebb demokratikus álláspontot kell tanúsítania egy sor kérdésben. Vegyük például az amerikai jegyzékeket. A szociáldemokratapárt, a kommir nistapárt és a Nemzeti Parasztpárt félreérthetetlenül és nyiltan rámutattak arra, hogy a jegyzékek lényegükben a magyar demokrácia ellenségeit erősítik. A kisgazdapárt részéről ilyen világos állásfoglalást a jegyzékekkel kapcsolatban eddig'még nem láttunk. A Kis Újság megállapítja ugyan, hogy nincs eltérés a kisgazdapárt és a koalíció többi pártjai között annak megállapításában, hogy