Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-116
•J(î7 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947. évi március hó 27-én, csütörtökön. 268 munkásság (Zaj.) az 1938-as bér 40%*ából kénytelen megélni (Halljuk! Halljuk!) — mondom, mai értékének 40%-ából, amit nagyobb vonalú számítással, mondjuk, havi 1200 forintban állapítok meg, (Egy hang a szociáldemokratapárton: Rontja a forintot!) tehát havi 1200 forintból meg kell éiná* a legelőkelőbb tisztviselőnek is. Mert ha 1200 forintból nem tud megélni, akkor igazán nem méltó arra. hogy a demokráciának részese legyen. Ugyanakkor természetesen arra is tekintettel kell lenni, hogy az alacsonyabbrendű tisztviselők javadalma olyan csekély, hogy abból nem lehet megélni. Ezeket tehát viszont arányosan fel Ikell vinni egy létminimumra, amelyet én körülbelül 300 forintban tudnék ma megállapítani. (Felvinczi László (msz): Abból meg leheti élni? — Zaj.) Ez az- 1:4 arány körülbelül^ megfelel annak a gyakorlatnak, amit — ha jól tudom — Finn; országban léptettek életbe. (Felvinczi x Lászlő (msz): Háromszáz forintból sem lehet megélni —- Bognár József (kg): 160-ból még kevésbbé!) Végezetül hadd szóljak néhány szót éppen a felhatalmazási kérdés megvitatásánál arról a néprétegről, arról a dolgozó csoportról, amely a miagyar köztársaság legnagyobb rétege és amely az ország terheinek oroszlánrésze alatt roskadozik. A hivatalosan megállapított háborús károk legnagyobb hányadának ő az osztályosa, a jóvátételi terhek az ő vállát nycmják a legsúlyosabban, az újjáépítés költségeit túlnyomóan netki kell elviselnie. A t. nemzetgyűlés nem egy tagja még csak nem is tudja elképzelni, hogy a parasztság milyen rettentő adóterhek alatt. nyög. (Ugy van! Ugy van! a hi s gazdapárt soraiban.) Eltekintve a gabonában megállapított földadótól és annak járulékaitól, egyéb adóktól és ármentesítési költségektől, (Egy han-g a szabadságpárt soraiból: Dézsmál) a parasztság súlyos adót rótt le akkor, amikor beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, mert 40 forintot kapott a búzáért akkor, nmilkor ... / (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Annyit sem!) Mondjuk, 38-at. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy lényegesen kevesebbet kapott, mint amennyi a búza világparitásos ára volt, tehát már a beszolgáltatással is egy külön adót volt kénytelen elviselni. Annak megítélésénél, hogy ez mit :>lent nui, méltóztassanak tekintettel lenni arra. hogy a közellátási miniszter úrnak volt egy 1i rve, hogy amennyiben a b szolgáltatási kötelezettségnek eleget tett a paraszt, ha mégmeg1( \ ő feleslegéből hajlandó további búzame?inyiségeket beszolgáltani, akkor a?ért a 40 forintos maximális áron felül még egy 80 forintos bakancsot és még további 40 forint külön prémiumot lett volna hajlandó métermázsánkint biztosítani a parasztok részére. Azt hiszem, ezt méltóztatnak mindnyájan tadni, mert hiszen a parasztkéi» viselőkkel ezt meg is beszélték. De tovább megyek. A paraszt terheit valójában csak azok tudják igazán felmérni, akik a paraszttal együtt élnek és a paraszt életének minden megnyilatkozását figyelemmel kíséri/k. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton.) A reá újonnan kivetett újjáépítési közmunkaváltságon és a szociális biztosítási járulékokon kívül a paraszt jóformán csak a lelekzetvetelért nem fizet adót. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt soraiban.) Adót fizet, ha lámpát gyújt, ha bá.rmilyen közszükségleti cikket vásárol, fizeti a szabó adóját, ha ruhát készíttet, a kovács, a bognár, a borbély adóját, ha vasaltat, ezekeret javíttat vagy borotválkozik. Mindenki átháríthatja a maga terhét a parasztra, csak ő maga nem tud azokon enyhíteni, mert nem egyszer túlfeszített munkájának eredményétől is megfosztják az időjárás viszontagságai. (Ugy van! Ugy van! — Dénes István (pk): Gyerünk elő már azzal a törvényjavaslattal, amely ezt megváltoztatja!) Várj drágám, nem lehet ezt csak úgy máról-holnapra előráncigálni! (Dénes István (pk): önök nem fogadták el!) Te is voltál többségi ember és nem hoztál ilyen javaslatot! (Zaj. — Az elnök csenget. — Dénes István (pk): Ott van, Varga Béla elnök úrnak átadtam! — Az elnök csenget. — Dénes István (pk): Megtettem a javaslatot!) • Elnök: Dénes képviselő urat rendreutasítom. (Zaj. — Mizsei Béla (kg) közbeszól.) Csendet kérek, Mizsei képviselő úr! Szabó Árpád (kg): Ennek szemléltetésére csak úgy nagyjából, mert hiszen kellő alapossággal és részletességgel az idő rövidsége miatt nem áll módomban felolvasni, bemutatom egy 15 katasztrális holdas kisparasztnak a multévi számadását, amely kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a paraszt milyen áldozatokat hoz a köztársaság és a demokrácia oltárán. Hosszadalmas volna ezt részletezni, ezért csupán annyit említek meg, hogy !ha az említett paraszt feleségének és két kiskorú családtagjának munkabér igény ét összesen 666 munkanapban állapítom meg és ez után szerény napi 5 forintot számítok fel, akkor ez 3330 forintot tesz ki, — nagyon kevés, de megmondtaöm bogy szerényen — s ehhez hozzászámítom az összes terheit, akkor végeredményben 8749.03 forintot tesz ki. Ha szembeállítom ezzel az aszályos esztendő következtében elért minimális, 2928.50 forint bevételét, — benne van ebben a sertés? aprójószág, tojás, stb. tehát minden bevétel — iákkor uiegállapítJható, hogy a tényleges hiánya és ráfizetése ennek a szerencsétlen embernek csekély 5820.53 forint. (Czupy Bálint (kg): Ez nem érdekli a baloldalt 1 ?) Ez az összeg lenne a gazda és családtagjainak egész évi munkabér- és élelmezési ellenértéke, de nagyon jól tudjuk, hogy még ennyi bevétel nmellett sem lehet szó ruházkodásról, vagy például az úgynevezett kultúrigények kielégítéséről. Megjegyzem, hogy ezekben ,i (számadatokban nincs benne a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése, mert éppen az aszály miatt olyan minimális tenmés voM, hogy az érdekelt gazda neimi volt képes eleget tenni a beszolgáltatási kötelezettségének. Ennek elmondása után hadd rögzítsem le még egyszer azt az álláspontomat, hogy ha valalhia indokolt volt. a takaaékossálgi elv legmesszebbmenő kihangsúlyozása ; , felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása Kapcsán, úgy azt hiszem, ma feltétlenül az. A költségvetés végrehajtása során tehát — ismételten mondom — a még hátralévő időben a pénzügyi korímányzat lehetőleg arra törekedjék, hogy. a bevételeket a lehetőség szerint esökkentse és a kiadásokat aíhol lehet, enyhítse, de a parasztok vonalán még így is nagyon súlyos csalódásoknak lesz kitéve. örülök annak, hogy a koalíciós pártok egymáshoz való közeledésének következtében egy olyan enyhült kormányzati légkör van kialakulóban, (Pászthory István (msz): Na, ne nagyon örüljön még!) amely lehetővé teszi
