Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-115
215 A nemzetgyűlés 115. ülése 194 hasznosan járulhat hozzá a közigazgatás munkájának és az általános gazdaságpolitikai irányításnak a tökéletesítéséhez. A képviselő úrnak az a javaslata, hogy a szakképzett gazdák adó- és illetékkedvezményben részesüljenek a földadónál, a kereseti és jövedelemadónál, valamint az örökösödési illetéknél, olyan eszmét vetett fel, amelynek megvalósítását még a felszólalás napján megindítottam és amelytől erősen remélem, hogy rövid idő alatt gyakorlatilag is hasznos eredményt fog hozni. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ezért a javaslatáért a képviselő úrnak külön köszönetet szeretnék mondani. A következő cím, amelyhez számos hozzászólás hangzott el, az egyenesadókról szóló cím. A hozzászólások egybehangzóan a nagyobb f jövedelmeik és nagyobb vagyonok progresszív megadóztatásának szükségességét emelték ki. így már maga az előadó úr is javaslatot tett arra, hogy az infláció alatt szerzett konjunkturális vagyonok megadóztatására pontos intézkedéseket tegyen a pénzügyi kormányzat. Ugyancsak ő javasolta, hogy az ingó vagyon minél tökéletesebb megfogása érdekében szükséges lenne bevezetni a névre szóló részvényeket és értékpapírokat. Mód Aladár képviselő úr szintén a nagy vagyonok és a társulatok, különösen pedig az exportőrök megadóztatását sürgette. (Vásáry József (msz): Pedig a nyáron Balogh államtitkár úr ezt feleslegesnek tartotta!) Schiffer Pál képviselő úr szintén a spekulációs vállalkozás fokozottabb megadóztatását követelte, továbbá felvetette a gépjárműadó és vagyondézsma kérdését is. Popik képviselő úr a házadó mérséklésát látta szükségesnek és ennek ellensúlyozására a társulati adó kétszeresre emelését javasolta. Mindezekre a felszólalásokra válla szül arra kell utalnom, hogy a jelenlegi magyar adózási rendszer újabb fejlődési iránya bizonyos mértékig roikonvonásnkat mutat az angol adóztatási rendszerrel annyiban, hogy egyrészt valamennyi jövedelmiét elsősorban egy- linearis adóteherrel sújtjuk, ezenfelül pedig a nagyobb jövedelmeket még egy külön progresszív adóval terheljük meg. A jövedelemmel arányos adóterhet vetünk ki a társulati adló jelenlegi formájában, amely a bruttó bevételnek 6% át teszi ki- Az együttesen kezelt jövedelem- és kereseti adó és az illetményadó szintén arányos terhet jelent. A progresszivitást mindegyik esetben külön adónemek biztosítják, éspedig a jövedelemtöbbletadó és az illetménytöbbletadó, amelyek az adóztatás alá eső többletjövedelemnek egyformán maximálisan 75%-ig terjedő részét veszik igénybe. Hasonló fejlődés mutatkozik a vagyon megadóztatásánál is, amennyiben az általános vagyonadó a természetes személyek vagyonának 0.5—3.6%-áig terjedő részét, a társulati vagyonnak 6 ezreléktől 1%-ig terjedő részét veszi igénybe, az 1946. évi január 1. napjával üzleti leitár készítésére kötelezett adóalanyokat azonban vagyontöbbletado formájában további szolgáltatásokra is kötelezzük. Ez az utóbbi rendelet csak a jövőben kerül végrehajtásra, mert az érdekelt adóalanvok forintmértl egüket április 30-ával kötelesek elkészíteni és beterjeszteni. A beterjesztett forintmérlegek alapján megállapított vagyontöbble tek tehát szintén megadóztatás alá kerülnek. évi március hó 26-án, szerdán. 216 Az egyenes adóztatásra vonatkozó jogszabályok ezek szerint alapjában véve készen vannak és azoknak a gyakorlati életbe való átvitele a végrehajtó apparátus minél tökéletesebb működésén múlik- Ügy vélem, ezekkel a jogszabályokkal eleget tettünk a Vásáry István képviselő úr által kifejezésre juttatott ama kívánságnak is, hogy a pénzügyi politika a jöyede lemeloszlás megfelelő szabályozásában és a feszültségek levezetéséiben lássa legfontosabb feladatát. Schiffer Pál képviselő úr a gépjárműadó bevezetését kívánta, olyan értelemben, hogy elsősorban a luxus- és kényelmi célokat szolgáló gépjárművek terheltessenek meg ezzel az adóval. Örömmel jelenthetem, hogy az erre vonatkozó rendelettervezet a közlekedésügyi minisztériummal egyetértésben elkészült, a legközelebbi napokban minisztertanács elé ke 4 rül ég annak révén módunkban lesz újabb jelentős bevételre szert tenni, anélkül azonban, hogv ezzel a közlekedésünk gépesítéséhez fűződő fontos érdekeket hátráltatnánk. T. Nenwptgyűlés! A költségvetési vití során gyakran felmerült & pénzügyi politikánlak az iá kardinális kérdése, amely az egyenes- és a közvetett adók bevételének nagysága közötti arányna, vonatkozik. Meg kell mondanom, hogy ebben a tekintetben ai képviselő urak által felhozott arányszámok nem feliéinek meg a tényleges helyzetnek, ugyani« valamennyien termésízetesen az állami költségvetésbe beállított bevételi előirányzatokból indultlak ki, ezek ^ iára előirányzatok pedig két iránybami korrekcióra szorulnak. Egyrészt azért, merit az egyenesadókból a közületeket megillető részesedések lényegesen magasabbak, mint azok a részest*dések. amelyek a közvetett adókból illetik meg a közületeket, így tehát ha az egyenesadóknak és a közvetett adóknak nem az államháztartást illető, hiainem az összes bevételi összegéből/ indulunk ki, abban az esetben' az egyenesadók arányszáma a közvetettt adók rovására, jelentősen emelkedik. Ennek figyelembevételével az egyenesadók végösszege 746 millió, a köavetett adóké pedig 781 millió forintot tenne ki, —* már tudniillik aiz előirányzat szerint — másrészt azonban azért, mert korrekcióm szorulnak ezek az adatok, mert a költségvetés alapjául szolgáló előirányzaJtOkban általában könnyebb volt felbecsülni a közvetett adók bevételeinek várható nagyságát, mint az egyenesadók bevételeit, ezért az egyeniesadóbevételekre vonatkozó előirányzatokban egy bizonyos peszszimizmus érvényesül. Ha azonban nem az előirányzatokról, hanem az elmúlt nyolc hónap tényleges bevételi adataiból indulunk ki, ebbeni az esetben. az arányszám ara egyenes- és közvetett adók bevételei között még sokkal kedvezőbb, .vagyis sokkal nagyobb rész jut az egyenesadókra és sokkal kisebb rész a köavetett adókra, mint ahogyan ezek ^ bevételek a költségvetési előirányzatban szerepelnek. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a stabilizáció első évében a legmagasalbbrewdű állami érdekek háttérbe szorították az egyes itársadaJimi osztályok vagy egyének különleges érdekeit. Ennek a magasabbrendű érdeknek a szolgálatára az egyenesadók kivetésénél egy bizonyos egyszerűsítés érvényesül, ami az; adott konkrét esetekben — nem vitástan — igazságtalanságokra is vezetett. Ezeknek az igazságtalanságoknak a költségvetési