Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

13 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. é kezdhette meg a külföldön lévő magyar kul­turális és szociális szerveik hálózatainak újbóli kiépítését. A külföldön lévő magyar kulturá­lis és szociális szervek megfelelő méretű kiépí­tésének akadálya, mégpedig ^legnagyobb akar dálya eddig az volt, hogy a Kivándorlási Alap törvényszerű átadása a külügyminisztérium számárai még a mai napig sem történt meg. Ismertetnem kell a nemzetgyűléssel,, hogy a Kivándorlási Alapot korábbi törvényhozá­sunk akként rendezte, hogy az ebből befolyó -jövedelmek 40 százaléka a külügyminisztériumi költségvetésiébe tatrtozzék és a külügyminisz­térium rendelkezésére álljon.. Sajnos, az alap egy részének a külügymiiniszltérium költségei­hez vüló csatolása mind a miai napig nem tör­tént meg, márpedig semmi körülmények kö­zött nem szabad elfelejtenünk, hogy kül­ügyeink intézése nem mindenkor és nem min­den esetben külügyi apparátusunk helyes és ütemes működésétől .»függ, hanem egész kül­ügyi arculatúink és egészl országunk megítélé­sét nagyon befolyásolhatja — esetleg előnyö­sen, de eseltlleg károsain is — azoknak az ide­ganbe szakadt véreinknek ^magatartása, akik a miaiguk működésével, a maguk befolyásával a külföldi országok sz imp ált iáját, de súlyosabb esetekben, rosszakaratát is kiválthatják orszá­gunk felé. ' Elképzelhetetlennek tartom már csak nem­zeti szempomltból ás, hogy a külföldre szialkadt magyarság kérdéseivel! befolyásolóan, eredmé­nyesen és haltékonyatn ne foglalkozhassunk s ezért kérem a t. Házat, értsen velem egyet ab­ban, hogy az ezekkel való foglalkozás csakis *az ehhez szükséges anyagi bázis megteremtése révén lehetséges, és ezt a célt szolgálja az ál­talain említett Kivándorlási Alap átadása. -A külállAimokkali való kapcsolataink jogi vonatkozású egyezni én ly ékkel történő kiépíté­sére csak a békeszerződés megkötése után ke­rülhet sor- A békeszerződés rendelkezései alap­ján az Egyesült Nemzetek lesznek hivatva nyi­latkozni rabban a tekintetben, hogy Magyar­országgal milyen tárgyú egyezményeket kíván ma(k kötni. Külképviseleteink felállításával párhuza­mosan azonban már megindult a jogsegéiyfor- , galom, amely egyaránt kiterjed a polgári és büntel'ö, valamint a közigazgatási ügyekre. Egyes szomszéd álllaimokkfcifl. való viszonylat­ban ez a jogsegélyforgalom a Szövetséges El­lenőrző Bizottság mellett működő delegáció igénybevételé vei t örtéa i ik. A külügy minisztérium tevékenyen műkö­dik közre a hadifoglyok mielőbbi hazabocsá­tása érdekéiben. Tárgyalásokat folyhatott a volt ellenséges államok itteni képviselőivel, illető­leg a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, kü­lön hadifogolyosztályt szervezett a hadifogoly­ügyek intézésére, amely osztály — többek kö­7öli — egyénrnkinti elbírálás alapján a múlt évben 14—15.000 személy érdekében járt köz­ben. Meg kell még említenem, hogy ugyamtesak nagy munkát végzett az egyébként nagy ügy* forgiáimat jelentő útilevélügyek intézése- terén a külügyminisztérium. A külügyminisztérium közreműködik m külföldre való hivatalos, köz­érdekű, valamint indokolt magánutazások le­hetővé tétele céljából szükséges kiutazás! en~ ged''>lvek és útlevéllé* taniozások beszerzésében. A küláUatm okkal „való kapcsolatok fokozatos kiépítésével lehetővé teszi az érintkezés fel vi március hó 20-án, csütörtökön. 14 vételét kulturális vonalon is.- Az egyes álla mokkái keltendő r kulturális egyezményeink most vannak előkészítés alatt. A külügyminisztérium levéltári és tudo­mányos osztálya a múlt évben adta ki a há­romkötetes »Dunatáj« című művet, »uímely a dunai államok fejlődését és mai állapotát a megbékélés és barálti együtttműködés szellemé­ben ismerteti. A külügy mim liszt éri um kulturá­lis osztálya havonta rendszeresen készít ide­gen nyelvű kulturális tájékoztatót, amelyben a külföld számára összefoglalva ismerteti az illető hónap kimagasló hazai kulturális él­ményeit, különös (tekintettel a külfölddel fenn­álló kulturális kapcsolatokra. T. Nemzetgyűlés! Kétségtelen, hogy a má­sodik világháborút követő időszak a párisi békekonferenciával,, ádletve az annak eredmé­nyeiként jelentkező békeszerződések aláírásá­val a legtöbb vonatkozásban lezártnak tekint­hető. A demokratikus új magyar külügymi­nisztérium, amelynek eddigi főtevékenysége a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására és a békekonferencia' előkészítésére irámyult, a békeszerződések- aláírása és ratifikálást! után, aimikor külügyi vonatkozásban is teljesen helyreáll az ország szuverenitása, új és nagy felladatok megoldására van hivatva- Ennek érdekében minden szellemi és íijnyagi erőt latba kell vetni. A külügyminiszteri unira fog hárulni a békeszerződés végrehajtása folyamán adódó ügyek egységes és központi irányítása. Ennek a' feladatnak teljesítése céljából a külügymi­nisztériumban máris megalakult a békeszerző­désekből folyó ügyeket irámtyító bizottság. A békeszerződés életbeléote után Magyar­országnak lehetősége nyílik majd arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjává váljék. Az őzzel kapcsolatos előkészítési ós szervezési munka a külügyminisztériumra há­rul. . Ugyancsak a külügyminisztérium feladata, hogy az egyre nagyobb számban tartott nemr zetközi konferenciákon' való részvétellel kap­csolatban irányító, szervező és ellenoifzo i kenységet fejtsen ki, hogy az egyes szaktár­cák ilyen irányú munkájának koordinálásával és irányításával Magyarország külpolitikai ér­dekeit egységesen tudja a külföld felé képvi­selni. Erre a feladatkörre alakult a közelmúlt­ban a külügyminisztériumban a nemzetközi szervek és konferenciák ügyeivel » foglalkozó osztály, amelynek hatáskörébe tartoznak az Egyesült Nemzetek Szervezetével és minden nemzetközi konferenciával kapcsolatos ügykö­rök. . A múlt világháború után megszületett Népszövetség és a népszövetségi gondolat) La számtalan nemzetközi intézmény megalakn'a sát hozta létre. Természetesnek tekinthető és tartható, hogy ha a világ egy ilyen nagy újabb szervezetbe, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe tud tömörülni, akkor a külügyi és egyél) természetű problémák megoldására elsősorban nemzetközi szervek megalakulásával lehet szá­molni. Ezeknek helyes # ügyvitelére és képvi­seletért 1 külügyminisztériumunknak és egész or­szágunk közvéleményének fokozottabb figye­lemmel kell felfigyelnie. Általában t Nemzegyűlés, külügyi vonat­kozásban jusson mindenkor eszünkbe, hogy egy jól működő külügyi apparátus az ország vé­delme szempontjából sok-sok divízióinál többet ér. őszintén meg kell vallanom, igen t. Nem­.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom