Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

195 A nemzetgyűlés 114. ülése 1947. vetettebb és legellenszenvesebb adónemek közé tartozott. A kereseti és jövedelemadót még csak elviselik, de a forgalmi adót egyáltalán nem bírja az iparos áthárítani. A legkisebb emberek a forgalmi adó révén kenyerükből törnek le egy darabot és azt adják oda az ál­lamháztartás dotálására. A forgalmi adó kérdése nagyon súlyos és én megértem a mai kormányzatot, aimikor nem tud más kivezető utat találni, de remélem, hogy a nemzeti jövedelemnek és a nemzeti vagyon­nak igazságosabb eloszlása majd megoldja ezeket a. problémákat. Hogy addig kik bírják ki, azt egyelőre nem tudóim. A forgalmi «dó, <— ha megnézelm — 437,500.000 forint és ugyanak­kor utána a 2. cím, a fényűzési forgalmi adtó 8,500.000 forint. Én inkább megfordítva csinál­nám, a dolgokat. A forgalmi adót lecsökkente­ném és a fényűzési adót emelném! kétszeresére vagy háromszorosára, vagy még annál is többre, különösen most, ezekben az időkben. (Egy hang a kisgazdapárton: Tele vannak a kirakatok! — Kiss Ferenc (msz): Nemigen veszik meg. Nincs, aki megvegye!) Kérem, nézzék meg a Váci-utcát és nézzék meg Bu­; dapest luxusüzemeit és luxusbárjait, még ma is nagyon sokan vannak pezsgőzők (Vásáry József (msz): Mód Aladár tudja, mert be­mondta!, hogy hányan kerestek milliókat!) és olyanok« akik elbírják. Nincsen semmi szükség arra, ürogy mostani nyomorúságunkban, elesett" ségünkben legyenek még luxusdolgok, amelyek izgatják a közvélemiányt és izgatják az'eUnbe­reket, akijmek ai mindennapi kenyérért nagy küzdelmet kell folytatniuk. (Ügy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán.) Meg kell mondanom még valaimit. A kor­mányzat figyelmét fel kell hívnom arra, hogy a múlt időkben volt egy vicc, a cirkuszban a kiesavart citromot megfogta valaki és azután a kicsavart citromból még tudott valamit ki­csavarni. Mikor megkérdezték tőle, hogy mi a foglalkozás a^ azt mondotta, hogy végrehajtó vagyok. Olyan volt az ladómorál, hogy bizony az adóvégrehajtóknak nagyon erősi emberek­nek kellett lenuiök, hogy az elesettekből adót tudjanak kipréselni. Mi a helyzet ma? A kisemberek, ma át­érezve az ország, a nemzet súlyos helyzetét, adóközösségbe tömörültek és az is fizet ma be­csületesen adót, akitől a múlt rendszer semmi­féle végrehajtója egy fillért sem tudott volna bevasalni; ennyire megváltozott az adómorál. És itt meg kell mondanom, hogy éppen a,kis­emberek, a kiskategóriák, a kisiparosok érzik legjobban, hogy az állammal szemben köteles­ségeik vannak. Itt azonban még valamit meg kell említe­nem. Az adóhatóságokra, a forgalmi adó köze­gekre ráférne egy kis figyelmeztetés. Mert én megérteim azt, haf valahol erőteljesebben lép fel az adóközeg, hogy az adót -behajtsa, - azonban lamuja voltam egy esetnek, mikor egy 78 évet-; öreg iparos beírta ugyan a tételt a könyviébe, beírta., hogy ezt és ezt a munkát végezte el, le is rótta utána a forgalmi adót, de a blokkot • nem szakította ki és nemi tadta oda. Ezért jegy- « zőkünyveztek, megbüntették 10 forintra. Ez az iparos, nem akarván, kifizetni, megfellebbezte ezt a kivetést. Kérdezi ez az ember az adóhi­vatalban, hogy kell-e bélyeg erre a fellebbe­zésre, ott azt mondják, hogy nem kell, tehát nem tesz rá bélyeget. Erre az illetékhivatal fcirója rá a büntetés háromszorosát és így ai 10 évi március hó 21-én, pénteken. 196 forintból 30 forint lesz. Egy 78 léve» öreg ipa­ros, aki egyedül dolgozik, ilyen vegzatúrának van kitéve! A forgalmi adó közegeket tehát legalább arrai figyelmeztessük, hogy vannak a törvénynek humánus végrelhajtási lehetőségei is és ezt a humanizmust legalább az idős, öreg, becsületes adófizető iparosokkal szemben al­kalmazzák, amikor erre minden lehetőség megvan. Igen t. Nemzetgyűlés! A forgalmi adó kér­dését különösen mi, iparosok napirenden fog­juk tartani, mert a forgalmi a dn bennünket nagyon, végtelenül sújt és számunkrai elvisel­hetetlen. Az oi szag 220.000 főnyi kisiparossá­gának körülbelül 80 százaléka egyedül, maga dolgozó kiselmber, legalább napjainkban. Ezek számára a forgalmi adó olyan tehertétel, ame­lyet nem lehet elviselni. Vannak ruházati ipa­rok, ahol az a helyzet, hogy az az egész anyag, amit az anyagkiutalásnál az iparos egy hó­napra: kap, 150 forint értéket jelent és ezzel szemben az adója — forgalmi adó, kereseti adó és egyéb közszolgáltatások — havonta 80—100 forintra megy fel. T. Nemzetgyűlés! Hai megnézem ezt a költ­ségvetést, látom benne az adópótlékok, pénz­büntetések, bírságok, térítmények és egyéb ha­sonló dolgok tételeit. Ezek mind legnagyobb mértékben a kisembereket sújtják, ez mind olyan tétel, amely az alsó kategóriákon keresz­tül folyik be az államkasiszábai. Ezeket a téte­leket a következő költségvetésben feltétlenül le kell faragni és a teherviselést azokra a vál­laikra kell rakni, akik a terheket el is bírják. Igaz, hogy ha megnézem lé« összehasonlítom itt a bevételt a kiadással, azt látom, hogy az áíl­lamháztartásnak itt van a legnagyobb tiiszta bevétele, mert itt 457,154.000 forint bevétellel szemben a személyi kiadások .5,602.630 'forintot tesznek ki, tehát tisztán 450 millió forint folyik be az államkasszába. Nem lelhet azt mondani, hogy teljes egészében a: forgalomból, vevőkö­zönségtől folyik be. Vannak helyek a kereske­delemben, ahol át lehet hárítani, de vannak kisiparok, ahol melim leihet áthárítani ezeket a nehéz tehertételeket és éppen ezért kell napi­renden tartanunk ezt a. kérdést és felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy a tehervise­lésben tartsa szem előtt a jövő évi költségvetés­ben ezeknél az alsóbb kategóriáknál a méltá­nyosságot. Ezen az egész, költségvetésen rajta van a tmult és mi még ma is kénytelenek vagyunk a régmúlt szellemében gazdálkodni. Ezért kell különféle! címeken a népet megadóztatni és — hogy úgy mondjam — sanyargatni a közter­hekkel. Hai (azonban • ebben az országban rend­szeres lesz a termelés, az elosztás, n munka és a teherviselés s a nemzet javait valóban egy­formán tudjuk élvezni, akkor remélem, hogy ezek a közvetett adók, amelyek valamennyiün­ket egyformán sújtanak, meg fognak szűnni. Ebben a reményben magam és pártom ne­vében a költségvetésnetk ezt a címét elfoga­doimi (Taps a szociáldemokratapárton.) Elnök; A 7. címhez több feliratkozott szó­nok nincs. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a iiatái­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e ai 7. címet elfogadni? (Igen!) Hatá­rozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 7. címet elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom