Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
191 A nemzetgyűlés 114. ülése 1HÏ- évi március hó 21-én, pénteken. <í " 192 tást kellett a múltban teljesíteni. A Jurcsekrendszer idején, nekünlk, kisparasztoknak katasztrális holdankint 1ÜÜ0 búzapontot kellett beszolgáltatnunk és azonfelül körülbelül holdankint még egy személyt is eltartottunk háztartásunkban, vagyis minden hold földre jutott egy eltartott. Ugyanakkor az uradalmak, amelyeknek jobb földjük is volt, mint nekünk, nem fizettek 500 búzapontot sem és beszámították neMk a beszolgáltatásba az aratórészt, beszámították a cséplögépészt, beszámították a cselédbérnek kiadott gabonát és náluk talán 100 vagy 200 hódra jutott egy eltartott. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a földadót a régi osztályozás szerint fizessük. El kell jönnie végre annak az időnek, amikor újra vizsgálat alá veszik a szántóföldekéi épp úgy, mini a réteket és a szőlőket, újra megállapítják minőségüket, újra osztályozzák, értékelik őket, hogy végre igazságosabb adózási rendszert vezethessünk be. De nemcsak eizért lenne szükséges a földeket újra osztályozni, hanem azért is át kellene vizsgálni a szántóföldeket az egész országban, hogy megismerjük vegyi- és fizikai tulajdonságaikat is, hogy amikor a jövőben arról lesz szó, hogy át kell állítanunk termelésünlket más termelési ágakra, már akkor tudja azt minden gazda, különösen az új gazdák, akik még nem ismerik a földjeiket, hogy vájjon mit lehet azon a földön termelni. Nézzük csak meg a nagykőrösi földeket. Ezeket a legrosszabb minőségű homokföldeknek nyilvánították valamikor és ma aranyatérő uborkát tudnak rajtuk termelni. Szegeden a valamikor rossznak iniuősíteLt földeken ma paprikát termelnek és többet tudnak belőle kiárulni, mint amennyit egy háromszor akkora búzatermő földbői tudnának. Magam is láttam a saját határomban olyan homokföldeket, amelyek uradalmi kézen voltak, 7 aranykoronára voltak osztályozva, ugyanakkor, amikor a mi földjeink 23 aranykoronásak voltak. Amikor az uradalmi földet kivettük haszonbérbe, akkor olyan lucernát tudtunk rajta termelni, amilyet a mi búzatermő fekete földjeinken megközelítőleg sem tudtunk volna termelni. 34 fillérért tudtuk a lucerna négyzetölét eladni, úgyhogy sokkal többre mentünk vele, mintha a legjobb fekete földjeinken búzát termeltünk volna. De nemcsak azon a téren van igazságtalanság, hogy mi a régi osztályozás szerint fizetjük a földadót. A földadóval kapcsolatban még más téren is van igazságtalanság. (Kiss Ferenc (msz): A dézsmaadásnál! Ott van a legnagyobb igazságtalanság! Az a legnagyobb igazságtalanság!) En sok esztendőn keresztül foglalkoztam ezekkel a kérdéseikkel. Itt van előttem egy példa, egy kisbérlő esete, aki 18 kataszteri holdat vett ki haszonbérletbe. Ennek a földnek a fele sülevényes homok volt. Szerencsére itt van nálam a szerződés is, máskülönben talán nem volna elhihető, hogy ezért a 18 katasztrális holdért fizetett 100 mázsa szemestt'unényt, 2 mázsa burgonyát, 15 mázsa takarmányrépát, 120 kg mérőbaromfit, 200 darab tojást, 2 kg sült vajat, évente 10 napi igásrobotot és egy téli tehéntartást. Amikor pedig eljött az az idő, hogy elemi csapások érték a kisbérlőt, és szárazság miatt nem termett^ a föld, sőt ezenfelül kapott egy óriási jégverést is és felment panaszkodni az adóhivatalba, v kérve, hogy őt elemi kár érte, engedjenek el az adójából, az adóhivataltól bizottságot küldtek ki. Ez megállapította a kár nagyságát és noha az a szerencsétlen bérlő az utolsó kilóig beadta a haszonbért, — nem azért, mert szerződésben volt kikötve, haneim azért, mert a beesületérztésö így diktálta — egy fillér adót sem engedtek el neki, ellenben elengedték a földtulajdonosnak, aki viszont megkapta száz százalékig a haszonbért. Ez is olyan igazságtalan dolog, amelyre szükséges itt a parlamentben rámutatni, mert ezt is valamiképpen helyre kell hozni(Kiss Ferenc (msz): Az a baj, hogy kevesen vagyunk most!) Amikor a magam és pártom nevében elfogadom a harmadik címet, akkor arra kérem a pénzügyminiszter urat, a jövőben fektessenek súlyt arra, hogy földjeinket országszerte vizsgálják át, állapítsák meg termőképességüket, valamint talajaink vegyi és fizikai tulajdonságait. Tudjuk, hogy ez sok pénzbe kerül, de meg fogja) érni. Meg fogja érni azért is, mert az adót igazságosabban lehet majd kivetni. De meg fogja érni azért is, mert ha majd át kell térnünk más termelési ágakra, akkor minden paraszt — de különösen az új gazdák — tudni fogja, hogy földjén mit lehet termelni. A magam és pártom nevében a címet elfogadom. (Helyeslés és taps,) Elnök: A 3. címhez több feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a neimizetgyűlést, méltózta'ik-e a 3. címet elfogadni 1 ? (Ipen! — Felkiáltások a szabadsáppárt oldalán: Nem!) Határozatiba kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 3. címet elfogadta. Következik a 4. cím. Kárem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Gyurikovits Károly jegyző (felolvassa a 4—5 címeket, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 6. címet.) Elnök: Szólásra következik a 6. címhez feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Tisza József! Elnök; Tisza József képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen, feliratkozását töröljük. Szólásra következik'? Gyurkovits Károly jegyző: Szőnyi Imre! Elnök Szőnyi Imre képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen. Feliratkozását töröljük. Szólásra következik*? Gyurkovits Károly jegyző: Törő József! Törő József (kg): T. Nemzetgyűlési A 6. címhez tartozó egykét gondolatot előző beszédemben felvetettem, így a szólástól elállók. Elnök: A 6. címhez több szónok feliratkozva, nincs. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 6. címet elfogadni 1 ? (Igen!) Határozatképpen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 6. címet elfogadta. Következik a 7. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa & 7. címet.) i
