Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
903 À nemzetgyűlés ill. ülése 19Í7. t nem csak' az egyik vagy a másik párt, hanem az. összes magyar pántok összefogása, as, egiész magyar nemzet teremtett© meg, illetőleg harcolta ki. (Mozgás és ellentmondások a szociáldemokrata- és a kommunistapártról. — Égy hang a kommunistapárton: A Sulyok-pártnak kevés köze van hozzá! — Zaj.) Ez ' vonatkozik természetesen az iparügyekre és az iparügyi politikára ns. (Némethy Jenő (msz): Ugy is van!) Hogy van magyar demokrácia (Zaj a szociáldemokratapártról.) és hogy a magyar képviselőházban magyar tép viselők ülhetnek és itt magyar ügyeket tárgyalhatnak, (Juhász István (szd): Es hogy a képviselő úr itt ülhet,'azt a kisgazdapártnak köszönheti!), az nem egyes pártok és neon csupán a Rákosi-féle kommunistapártniak és a Szakasits-féle szoeiá'ldemokra tápár tnak érdeme, hanem meg kell állapítanom, az érdem egyáltalában az orosz hadseregé, amelyaz országot a hitleri antikrisztius bandáitól megszabadította, és érdiemé . az angol ós amerikai légi haderőnek, ameH a hitleri Németország óriási hadigépezetétA ipartelepeit, közlekedési vonalait, katonai gócpontjait, felszerelését, összezúzva és lerombolva, az orosz hadsereg ellőnyomulását, hazánk, 1 területén n is előmozdította és a győzelem kivívását lehetőv Itettet Ugyanlalkkor a másik ©ideilról természetesen ugyanezek az erők nyugati irányiból is támadva» támogatták az orosz hadsercgaek . itteni hadműveletét és- ez vice versa is történi. Az azután, t. Nemzetgyűlés, amiben nem érthetünk egyet az iparügyi miniszter úrral, a miniszter úrnaik a következő kijelentésében van. lefektetve; »Végeredménybefn célunk a termelő eszközök tuliatjdonának megváltoztatása.« (Zaj.) »és , a legvégső célunk, hogy a magántulajdon helyébe a köz tulaj dont állít" suk.« (Pásztor Imre (szd): Ugy is van. -^ Helyeslés a szociáldemokratapártról.) T. Nemzetgyűlés! Természetesnek találom, hogy a miniszter úr, mint szociáldemokrata ezt a felfogást vallja, azonban az már nem természetes, nem jogos, (Nagyiván János (msz): Végrehajtani nem az í> jogköre. ~ Zaj a szociáldemokratapárton.) nem alkotmányos és nem is demokratikus, hogy a miniszter úr a miniszteri s-zékből a magyatr nép többségének akarata ellenére ennek a célnak a gyakorlati megvalósítására törekszik. A miniszter úrnak ebben a vallomásában, látom a kisiparnak nyomasztó helyzetét az országban, naert hiszen a szociáldeimokratá és a ikommuinistJa felfogás szerint mind az ipáiban, mind a kereskedelemben (Mozgás a szociáldemokrata' és a kommunistapárt oldalán.) és a földművelésben lis nem az önálló exiszteneiák boldogulását kell elősegíteni, hanem kollektivizálással az önálló ipari, kereskedői és gazdaexisztenciák megsemmisítésére kell törekedni. (Ellentmondások a szociáldemokratapárt oldatán. — Juhász István (szd): Miért nem mondja, mint gyűléseken szokta:' kolhoÉzok?). Teljesen elhibázottnak tartom azt, hogy az iparügyi minisztérium a Misipar megölésére törekszik. (Schiffer Pál (szd): Miért állít ilye-? neket?! — Felkiáltások a szociáldemokratapári oldaláról: Hordó!) A kisiparosok nem kapják meg a szükséges nyersanyagot, így például egy vidéki cipész, hosszfais utánjárás után, másfél kilogramm, két kilogramm bőranyagot kap havonta, úgy, hogy ezzel nem (tudja kifejteni munkaképességet, az adót, az OTI-iiárulékot évi március hó Í8-án t kedden. 904 és az egyéb közterheket pedig kérlelhetetlenül megkívánják tőle. Ezeknek a kötelezettségejsnek azonban ilyén körülmények között nem tud megfelelni a kisiparos. (Gyurkoviís Károly (szd): Ha a »testvérek« nem vitték volna ki.. .) 81 ifr Nyersianyaiglhiány miatt, a magas alkalma" zotti díjak és egyéb kötelezettségek miatt nem tarthatnak az iparosok segédeket úgy, hogy egy olyan iparos, aki ikorábban öt-hat segéddel dolgozojtt. (Zaj.) ma már csak egy-két tanonccal vesződik és minden szorgalma, igyekezete, törekvése mellett azt látja, hogy életszínvonala nem emelkedik, hanem inkább folytonfolyváei süllyed és egy munkás élet után az önálló exisztenciával bíró kisiparos eljut a koldusbothoz és a koldustariisznyához. (Schiffer Pál (szd): Hála a maguk szereplésének!) Ezt azután igazán nem lehet sem elokvenciával, sem agyafúrtsággal, sem közibeszóiásokkal (Juhász István (szd): Sem dlatmagógiával!) a régi rendszer hibájául felróni, (Juhász István (szd): Sötét demagógia! Nem volt háború? ífem tették tönkre az országot ^a fasiszták? Sötét demagógia! — Zaj.) nem lehet a munkáspártok; álliatndó szóhasználata szerint a »régi úri Magyarország« nyakába varrni. (Juhász István (szd): Ez demagógia, nem iparosvédelem!) Maga nem is tudja írni a demagógia! (Derültség. — Egy hang a szociáldemokratapárt ^oldaláról: A maga beszéde! — Juhász István (szd): Sötét demagógia!) Ön a gyomrát terhelte meg ési a fejébe száMt! — (Zaj. — Az elnök csenget.) Hogy az elosztás mennyire igazságtalan, arra jellemző, t. Nemzetgyűlés, hogy a (közel- I múltban (Folytonos zaj. — Halljuk! Halljuk! \ a szabadságpárt soraiban.) 25 métermázsa * nyersbőrt osztottak ki háromezer budapesti oipészmester között, úgyhogy egyre-egyre nem is egy kilogramm, hanem ©safe 83 dekagramm jutott, ami egy mesterember S'záanára olyan kevés, hogy szinte a nullával egyenlő. A gyáripar ezzel szemben nagyszerűen, el van látva, így bizony a (kisiparosnak nemcsakhogy a cipő készítéséhez nincs ^anyaga, hanem még a javításra szoruló cipőket sem tudja megjavítani (Zaj a szociáldemokratapárt oldalán.) és erre héibe-hóba akkor, kerül alkalom és mód, ha a csináltató, illetve megrendelő régi ócska cipőt visz oda és ennek anyagával lehet azt a cipőt megjavítani. (Az elnök csenget.) A cipész'ilyen körülmények között... •':•••'' Elnök: A képviselő úr beszédideje;;lejárt. Pászthory István (msz): ... — befejezem — ' nem tud semmire sem menni. (Gyurtkovits Károly (szd): Ha »testvérei« nem vitték volna ki! — Juhász István (szd) : Kétlábú marháink vannak» csak négylábúak nincsenek!) Minthogy én az iparügyi miniszter úr vonalvezetésében nemL látom azt a politikát, amely az országnak javára válnék, (Zajos ellenimondások a szociáldemokrata- és a kommunisiapárt soraiban.) a költségvetést nem fogadom el. (Juhász István (szd): Sötét ember, üljön le!) Kár a fáradságért! (Zaj. — Az elnök csenget — Felkiáltások <a szociáldemokrata)- és a kommunistapárt oldalán: Demagógia! — Az elnök csenget. — Ivanics István (szd): Be lesz balzsamozva! — Gyür!ko«vits Károly (szd) : Holnap szentté avatják! — Zaj.) Elnök: Az iparügyi miiniszter úr kíván szólni.; .
