Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

163 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. nagy feladat elvégzésének, a fertőző egyének folytonos elkülönítésének széles körben. Teljesen felesleges felkutatni az asztmásnak nitt, köhécsel és ét az öregségnek betudó nagymamát, aki^ kedvenceit, unokáit folytatólagosan, újra és újra fertőzd —a körayezetbőíl való kiemelés nlélkül. Enélkül ezt a fertőzést nem tudjuk megszüntetni. Ezért miáír 1942-ben felmerült a tuberkulózis elleni küzdelemben i3iz a gondolat, a fertőző gümőkórosoknak otthonukhoz közel eső kis területeken való elkülönítésére. Az akkor felvetett' megoldások kétségtelenül neon megfelelők, de véleményem szerint járható útnak látszik járásonkint olcsón fenntartható., egyszerű gyógyítóeszközökkel rendelkező intézményeknek a járási tüdőbeteggondozóyal kapcsolatos r felállítása. Ennek a részletkérdésnek a kifejtése talán néni/ is tartozik ide a nemzetgyűlés elé,' de általános' érdeklődésire tarthat számot az, hogy ezek révén olcsó intéziményekkel tehe rímen téstthetjük a,drága sziamatoriuimwkai,. ahol az ágyak egyrészét gyógyíthatatlan betegek foglalják^ el, amint azt Rusznyák professzor és a-népjóléti miniszter úr is említette. Épen ezért ezit a kérdést, mint a gümőkór elleni küzdelem kulcsát ajánlóim a népjóléti miniszter úr szíves figyelmébe!. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, az idő ma<gyon előrehaladt, beszédidőm végéhez közeledean. A népegészségügynek igen sok falusi, problémája van még* amelyről jó volna és szükséges lenne itt beszélni. Ilyen például a falu ivóvízellátása. Ebben a tekintetben azt látjuk, hogy falvaink egyharmad részében még semmi kezdeményezés neim történt a jó ivóvízzel való ellátásra, sőt még feltűnőbb, hogy ahol ellenőrziött kútjaínk vannak, ott is az ivóvizek 65— 70°/o-a kifogás alá esik. A költségvetésből pedig azt látom, hogy ivóvíz szerzésére összesen 85.000 forint van felvéve, tehát lényegesen kevesebb, mint bármelyik minisztérium gépkoesiüzemfenntartási költségeire. Több ilyen kérdéssel kellene még foglalkoznom, hogy ezeket a népjóléti miniszter úr és a koirmányzat figyelmébe ajánljam. Szeretnék három elvi kérdésre rámutatni. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Lengyel Sándor (kg): Sajnos, lejárt a beszédidőm, kénytelen vagyok befejeizini. A költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom, mert a népjóléti miniszter úr és mániszr tériuma részéről törekvő munkát látóik, .és iránta bizalommal viseltetem. (Taps a) kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Hegyesi János jegyző: Döbrentei Károlyné! Döbrentei Károlyné (kp): T. Nemzetgyűlés! Amikor a népjóléti tárca költségvetésiéhez hozzászólok, nemcsak a Magyar Kommunista Párt részéről szólalok fel, hanem soksziázezer magyar asszony nevében is, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének képviseletében. Az emberiség legdrágább kincse az egészség. De a szegény néprétegek egyetlen kincse; az egészség. Ez az egyetlen kincsünk a háború pusztításai folytán bizony nagyon nehéz, súlyos helyzetbe került. Rá kell mutatnom arra, hogy Stühimerné képviselőtársam nemi foglalt helyesen állást, amikor azt mondotta, hogy nein lehet emlegetni lfj

. multat. Bár erre a kérdésre Rusznyák képviselőtársam már kitért, én is határozottam le kívánora. szögezni, hogy nem lehet a mából kiindulni és nem lehet jó munévi február hó 28-áni pénteken. 164 kát végezni akkor, ha nettn tekinteniénk vissza. az elmúlt háború borzalmaira, és fha egyetlen pillanatra is el akarnánk felejteni azt, amit a • múlt bűnös politikája ránk hagyott. (Lévay Zoljtán . s

(imsz): Légy résen! — ez a jelszó!) Egészségügyi védelrcünk a múltban is nau gyon hiányos volt. Az Országos Közegészségügyi Intézet az elmúlt rendszerben is nehezen tudta ellátni a maga feladatát. II

a figyelemlbevesszük Magyarország lakosainak számát #s azonkívül ;aizt, hogy 1943-ban 707 egészségügyi kör 1010 orvossal és 1188 védőnővel látta el ezt a hatalmas feladatéit; akkor tisztán áll előttünk, hogy egészségügyi védelmünk nem lehetett kielégítő. 1945-bein a háború súlyos következményei folytán egészségvédelmünk még sokkal nagyobb mértékben megromlott — mint mondottam — és így 1945-ben 303 egészségvédelmi kör 438 egészségügyi védőnővel látta el ezt a hatalmas feladatot. A népjóléti minisztérium ezen a területem hatalmas munkát végezett, ez kétségtelen. Ma imár azt látjuk, hogy 608-ra emelkedett az egészségügyi körök száma és 838 védőnő, valamint. 707 orvos dolgozik ezekben az intézetekben, Feltétlenül fontosnak tartom, hogy beszéljünk az egészségügyi védőnők nagyon áldozatos munkájáról, amelyet az infláció óta; illetőleg a bálború befejezése óta, itt Magyarországon az egészségvédelem terén kifejtettek. Mindannyian tisztában: vagyunk azzal, hogy az állami tisztviselők az inflációs időkben nagyon ker vés bérért, szinte a nullával egyenlő fizetésért dolgoztak. (Lévay Zoltán (msz) : Éhbérért!) De a zöldkeresztes védőnők talán éppen azt a réteget alkotják, amelyezek közül is a legnagyobb áldozatot vállalta, éspedig' azért, mert közlekeidési eszközök hiányában, lerongyolódva, éhesen járták egyik falut a másik után» járták az országutakat, bogy teljesíteni tudják kötelességüket és meg tudják menteni a háború által megkímélt gyermekeket az életnek. Magyarországon ma 838 védőnő működik. Az államháztartás egyelőre nem teszi lehetővé azt, hogy számukat növeljük. A népjóléti minisztérium statisztikája szerint a G08; egészségvédelmi körben 6000 lélek esik egy védőnőre. Azonban tisztában kell lennünk^ azzal, hogy nincs az egész ország felosztva egészségvédelmi körökre és ha figyelembevesszük Magyarország 3249 községét, valamint 58 városát és tekintettel vagyunk közel 9 millió lakosára, akkor meg kell állapítanunk^ hogy egy védőnőre 10.000 lélek gondozása vár. T. Nemzetgyűlés!-vEzt kimondami is sok, hát még kielégítő mértékben ellátni ezt a feladatot! Ahhoz, hogy a népjóléti minisztérium a maga ejgondolasát valóra tudja váltani, vagyis hogy 4000-nél 'több lélek egy egészségügyi védőnőre ne jusson, szükséges, hogy az egészségügyi védőnők számát 2300-ra felemeljük. (Lévay Zoltán (msz): Szaporítani kell őket!) Ezt azonban csak egy hosszabb fejlődés során

1 lehet elérni és ha 'figyelembe vesszük azjt, hogy" jelenleg az országnak egyetlenegy védőnőiskolája, védőnőintézete van, akkor automatikusan adódik aa a feladat, hogy sürgősen üzembe kell helyezni a Szegedeu üzemen kívül álló védőnőképzőintézetet, azonkívül szükségessé válik az, hogy Debrecenben a kultusztárca alá tartozó ápolónő — azaz testvérképző intézet átszerveztessék, a népjóléti tárca hatáskörébe kerüljön és egészségügyi védőnők kiképzésére is átszerveztessék, mert