Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

139 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. dolgozókat tüdőbaj és egyéb betegségek tize­delik meg, ha ezek a falusi dolgozók keveset termelnek, akkor tőlük a kartelek és a bank­tőke csak keveset harácsolhatnak el. Ezek a megfontolások vezették és irányítot­ták az elmúlt rendszer szociálpolitikáját. A vi­lágért sem beszéltek volna arról, hogy a tár­sadalmi nyomorúság, a társadalmi elesettség valamiképpen a társadalom szerkezetéből fa­kadna. XJgy tüntették fel a dolgot, mintha a nyomorúság valamiféle egyéni véletlennek lenne a következménye. Es ha hirdették a sok­gyermekes családok védelmét, egyáltalán nem a családi élet iránt érzett szeretetük volit az, amely Őket irányította, hanem az a meggyőző­dés, hogy a sokgyermekes családokat támogatni kell azért, hogy elegendő munkaerő legyen a kizsákmányolásra es elegendő katona a hó­dító háborúkra. (Juhász István (szd) : Elpusztí­tásukra!) T. Nemzetgyűlés! A demokrácia szociál­politikája egészen más célokat tűz ki. Ennek a szociálpolitikának célja a dolgozó tömegek gazdasági, egészségi és kulturális felemelése. Nem kell részletesebben fejtegetnem, hogy a felszabadulást követő idők. azoknak a körülmé­nyei nem voltak alkalmasak egy válóban haté­kony állami szociálpolitikai munkának a kifej­tésére. Abban az időben a népjóléti minisztérium munkája elsősorbán arra irányult, hogy meg­teremtse a későbbi időre egy demokratikus szo­ciálpolitikai szervezet előfeltételeit. Először keresztülvittük a szociális szakszolgálat demo­kratizálását. Itt arról az apparátusról van szó, amelyet a központból a szociális főfel­ügyelők irányítanak és amelyet a törvényható­ságok élén a szociális felügyelők intéznek, míg a járásokban és a vármegyei városokban a szo­ciális titkárok kezelnek. ' Azt hiszem, talán egyetlen ága a magyar' közigazgatásnak jelenleg ez a szociális szak­szolgálat, amelyben az állások betöltéséhez nem kívánunk meg semmiféle merev iskolai képesí­tést. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jó szo­eiális munka végzésének, a szociális munka jó elvégzésének legfontosabb előfeltétele az, hogy a szociális munkás érzésben és gondolatban össze legyen forrva a dolgozó, néppel, Ezt tar­tottuk mindenekelőtt irányadónak és az eltelt két esztendő meggyőzött bennünket arról, hogy amikor a szociális szakszolgálatot ilyen irány­ban megszerveztük», helyesen jártunk el. A külföldi segélyakciók megbízottjai szo­ros kapcsolatban dolgoznak a népjóléti minisz­térium szociális szakszolgálatával. A külföldi segélyadományok elosztását vidéki vonalon a szociális szolgálat intézi, örömmel állapíthatom meg, hogy a külföldi segélyakciók megbízott­jai a legteljesebb elismeréssel vannak ezen új demokratikus szociális apparátus, iránt, ezek iránt az új demokratikus szociális tisztviselők iránt. Amit mondottam, az természetesen nem je­lenti azt, mintha ia szakképzettségre nem kíván­nánk megfelelő súlyt helyezni. A szociális. szakszolgálat tisztviselői maguk ig, szociális tanfolyamokat végeznek el, hogy itt elnyerjék azt a szaktudást, amelyre munkakörükben fel­tétlenül szükség van. Ez volt az egyik szerve-' zeti újítás. Másik^ szervezeti újításunk azon az elgon­doláson alapult, hogy a dolgozó nép szociális felemelkedése nem valósítható meg a dolgozó nép aktív közreműködése nélkül. Ennek szem ívi február hó 28-án, pénteken. 140 .előtt tartásával országszerte, törvényhatósá­gokban, járásokban, községekben, szociálpoli­tikai és egészségügyi bizottságokat szerveztünk, amelyekbe a demokratikus tömegszervezeitek küldték be képviselőiket. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a bizottságokat aktivizál­juk, munkájukba eleven életet öntsünk, mert ezek a bizottságok közvetlenül kifejezésre tud­ják juttatni a dolgozó tömegek szociális szük­ségleteit, szociális igényeit. Szerepük az. hogy olyan szociális tevékenységet kezdeményezze'­nek, amelynek szükségességét a • hivatali, a hatósági apparátus talán nem ismeri fel s fel­adatuk továbbá az, hogy a szociális hatósági munka végrehajtását ellenőrizzék és ha kell, a munka eredményessége érdekében a dolgozó tömegeket is mozgósítsák. A stabilizációval lehetségessé vált legalább annyi, hogy szociális munkánkba tervszerűséget vigyünk. A vitában éppen elégszel* elhangzott az. hogy a népjóléti minisztérium mennyire szűk keretek között kériytelen munkáját végezni, és ha nem is ma, de a múltban többször elhang­zott az az észrevétel is, hogy'a magyar kor­mány a szükségesnél, a kényszerűnél talán még jobban is háttérbe szorítja a szociális fel­adatokat, talán túlságosan takarékoskodik ezen a téren, talán jobban takarékoskodik, mint amennyire a körülmények kényszerítően előírják. T. Nemzetgyűlés! Ha megvizsgáljuk a most tárgyalt költségvetés adatait és ha ezt a költségvetést szembeállítjuk a legutolsó békeévj az 1938/39 év költségvetésével, akkor számszerű pontossággal kapunk választ a& imént feltett kérdésre. 1938/39-ben az állami közigazgatás kiadásai 848 millió pengőt tettek ki. Egy pengőt négy forintjával számolva, ez 3392 millió forintnak felel meg. Ha most az 1946/47. évi költségvetés­ben az állami közigazgatás kiadásai rovatában levonjuk a nemzetközi kötelezettségek és a békeszerződés ter'heit, azt kapjuk •eredményül, hogy ígv a szorosabban vett állami közigazga­tás céljaira 1586 millió forint áll rendelkezésre. Ez az 1938/39-ben ugyanerre a célra fordított összegnek 46 százaléka. Ha most már megvizsgáljuk azt, hogy^ a népjóléti tárca költségvetésében az egészség­ügyre» gyermekvédelemre, társadalombiztosí­tásra és a szociálpolitikai feladatok teljesíté­sére előirányzott költségek összege hogyan viszonylik az ugyanezekre a célokra 1938/39-ben előirányzott költségek összegéhez, akkor pon­tosan ezt a 46 százalékos eredményt kapjuk, (Néniethy Jenő tausz): Akkor jólét volt, most meg nyomor van!) ami kétségtelenül igazolja, hogy a kormány nem ment túl! a szociálpolitika terén a takarékoskodásnak azon a vonalán, amelyet a gazdasági és pénzügyi helyzet kényszerűen előírt. Természetesen, ha a népjóléti tárca költségvetésének egyes fő-, címeit vizsgáljuk, akkor nem találjuk meg egyenletesen ezt a 46 százalékra való csökke­nést. Természetesen figyelembe kellett vennünk az egyes társadalmi szükségletek rangsorát és ennek figyelembevételével kellett felosztani azt a szűkös összeget, amely rendelkezésünkre állt. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk á nép­jóléti minisztérium költségvetésének főcímeit, azt kapjuk eredményül, hogy az egészségügyre fordított kiadásaink 60 százalékát, a gyermek­védelmi kiadások 40 százalékát a társadalom­biztosítási kiadások 25 százalékát és az egyéb,

Next

/
Oldalképek
Tartalom