Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-103
139 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947. dolgozókat tüdőbaj és egyéb betegségek tizedelik meg, ha ezek a falusi dolgozók keveset termelnek, akkor tőlük a kartelek és a banktőke csak keveset harácsolhatnak el. Ezek a megfontolások vezették és irányították az elmúlt rendszer szociálpolitikáját. A világért sem beszéltek volna arról, hogy a társadalmi nyomorúság, a társadalmi elesettség valamiképpen a társadalom szerkezetéből fakadna. XJgy tüntették fel a dolgot, mintha a nyomorúság valamiféle egyéni véletlennek lenne a következménye. Es ha hirdették a sokgyermekes családok védelmét, egyáltalán nem a családi élet iránt érzett szeretetük volit az, amely Őket irányította, hanem az a meggyőződés, hogy a sokgyermekes családokat támogatni kell azért, hogy elegendő munkaerő legyen a kizsákmányolásra es elegendő katona a hódító háborúkra. (Juhász István (szd) : Elpusztításukra!) T. Nemzetgyűlés! A demokrácia szociálpolitikája egészen más célokat tűz ki. Ennek a szociálpolitikának célja a dolgozó tömegek gazdasági, egészségi és kulturális felemelése. Nem kell részletesebben fejtegetnem, hogy a felszabadulást követő idők. azoknak a körülményei nem voltak alkalmasak egy válóban hatékony állami szociálpolitikai munkának a kifejtésére. Abban az időben a népjóléti minisztérium munkája elsősorbán arra irányult, hogy megteremtse a későbbi időre egy demokratikus szociálpolitikai szervezet előfeltételeit. Először keresztülvittük a szociális szakszolgálat demokratizálását. Itt arról az apparátusról van szó, amelyet a központból a szociális főfelügyelők irányítanak és amelyet a törvényhatóságok élén a szociális felügyelők intéznek, míg a járásokban és a vármegyei városokban a szociális titkárok kezelnek. ' Azt hiszem, talán egyetlen ága a magyar' közigazgatásnak jelenleg ez a szociális szakszolgálat, amelyben az állások betöltéséhez nem kívánunk meg semmiféle merev iskolai képesítést. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jó szoeiális munka végzésének, a szociális munka jó elvégzésének legfontosabb előfeltétele az, hogy a szociális munkás érzésben és gondolatban össze legyen forrva a dolgozó, néppel, Ezt tartottuk mindenekelőtt irányadónak és az eltelt két esztendő meggyőzött bennünket arról, hogy amikor a szociális szakszolgálatot ilyen irányban megszerveztük», helyesen jártunk el. A külföldi segélyakciók megbízottjai szoros kapcsolatban dolgoznak a népjóléti minisztérium szociális szakszolgálatával. A külföldi segélyadományok elosztását vidéki vonalon a szociális szolgálat intézi, örömmel állapíthatom meg, hogy a külföldi segélyakciók megbízottjai a legteljesebb elismeréssel vannak ezen új demokratikus szociális apparátus, iránt, ezek iránt az új demokratikus szociális tisztviselők iránt. Amit mondottam, az természetesen nem jelenti azt, mintha ia szakképzettségre nem kívánnánk megfelelő súlyt helyezni. A szociális. szakszolgálat tisztviselői maguk ig, szociális tanfolyamokat végeznek el, hogy itt elnyerjék azt a szaktudást, amelyre munkakörükben feltétlenül szükség van. Ez volt az egyik szerve-' zeti újítás. Másik^ szervezeti újításunk azon az elgondoláson alapult, hogy a dolgozó nép szociális felemelkedése nem valósítható meg a dolgozó nép aktív közreműködése nélkül. Ennek szem ívi február hó 28-án, pénteken. 140 .előtt tartásával országszerte, törvényhatóságokban, járásokban, községekben, szociálpolitikai és egészségügyi bizottságokat szerveztünk, amelyekbe a demokratikus tömegszervezeitek küldték be képviselőiket. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a bizottságokat aktivizáljuk, munkájukba eleven életet öntsünk, mert ezek a bizottságok közvetlenül kifejezésre tudják juttatni a dolgozó tömegek szociális szükségleteit, szociális igényeit. Szerepük az. hogy olyan szociális tevékenységet kezdeményezze'nek, amelynek szükségességét a • hivatali, a hatósági apparátus talán nem ismeri fel s feladatuk továbbá az, hogy a szociális hatósági munka végrehajtását ellenőrizzék és ha kell, a munka eredményessége érdekében a dolgozó tömegeket is mozgósítsák. A stabilizációval lehetségessé vált legalább annyi, hogy szociális munkánkba tervszerűséget vigyünk. A vitában éppen elégszel* elhangzott az. hogy a népjóléti minisztérium mennyire szűk keretek között kériytelen munkáját végezni, és ha nem is ma, de a múltban többször elhangzott az az észrevétel is, hogy'a magyar kormány a szükségesnél, a kényszerűnél talán még jobban is háttérbe szorítja a szociális feladatokat, talán túlságosan takarékoskodik ezen a téren, talán jobban takarékoskodik, mint amennyire a körülmények kényszerítően előírják. T. Nemzetgyűlés! Ha megvizsgáljuk a most tárgyalt költségvetés adatait és ha ezt a költségvetést szembeállítjuk a legutolsó békeévj az 1938/39 év költségvetésével, akkor számszerű pontossággal kapunk választ a& imént feltett kérdésre. 1938/39-ben az állami közigazgatás kiadásai 848 millió pengőt tettek ki. Egy pengőt négy forintjával számolva, ez 3392 millió forintnak felel meg. Ha most az 1946/47. évi költségvetésben az állami közigazgatás kiadásai rovatában levonjuk a nemzetközi kötelezettségek és a békeszerződés ter'heit, azt kapjuk •eredményül, hogy ígv a szorosabban vett állami közigazgatás céljaira 1586 millió forint áll rendelkezésre. Ez az 1938/39-ben ugyanerre a célra fordított összegnek 46 százaléka. Ha most már megvizsgáljuk azt, hogy^ a népjóléti tárca költségvetésében az egészségügyre» gyermekvédelemre, társadalombiztosításra és a szociálpolitikai feladatok teljesítésére előirányzott költségek összege hogyan viszonylik az ugyanezekre a célokra 1938/39-ben előirányzott költségek összegéhez, akkor pontosan ezt a 46 százalékos eredményt kapjuk, (Néniethy Jenő tausz): Akkor jólét volt, most meg nyomor van!) ami kétségtelenül igazolja, hogy a kormány nem ment túl! a szociálpolitika terén a takarékoskodásnak azon a vonalán, amelyet a gazdasági és pénzügyi helyzet kényszerűen előírt. Természetesen, ha a népjóléti tárca költségvetésének egyes fő-, címeit vizsgáljuk, akkor nem találjuk meg egyenletesen ezt a 46 százalékra való csökkenést. Természetesen figyelembe kellett vennünk az egyes társadalmi szükségletek rangsorát és ennek figyelembevételével kellett felosztani azt a szűkös összeget, amely rendelkezésünkre állt. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk á népjóléti minisztérium költségvetésének főcímeit, azt kapjuk eredményül, hogy az egészségügyre fordított kiadásaink 60 százalékát, a gyermekvédelmi kiadások 40 százalékát a társadalombiztosítási kiadások 25 százalékát és az egyéb,
