Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-103
127 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947 ha van -egf kis háza, vagy ingatlana, az elúszik a gyógyszerre, kórházra és orvosira, teháta in.ezogaz.dias ági munkásnak réame a betegség és az öregség. Még emuéi is rosszabb <a cselédemberek helyzete; Volt ugyan egy törvény, amely ügy rendelkezett, hogy a cseléd, a béres betegség esetén biztosítva van; orvos, gyógyszer és kórház jár neki, de kérdeni, melyik eselédember tudta azt, hogy neki joga van és_ ira tudta, kérdeni, melyik onert élni ezzel a joggal a mindenkori földesúrral szemben? A mezőgazdasági munkások betegségi biztosítását tehát a lelhető leggyorsabban - meg kell teremteni. Készülőben van egy törvényjavaslat, amelynek az a célja, hogy végre megoldja ezt a problémát. Ha ez a biztosítási megtörténik, hatalmas munkának^ kell elindulnia. A mezőgazdasági népesség egészségügyi viszonyait feltétlenül közelről meg kell ismerni. Nekem két év óta módomban áll ezekkel a propléimákkial foglalkoznom. Meg kell mond' 3 * 10111 egész őszintén, hogy en-ia mezőgazdasági népesség egészségügyi viszonyait kétségbeejtőnek látom. Ez az örökség tenmészetésétn a régi rendszerből maradt ránk, s ennek minden konzekvenciáját viselnünk kell. Az a véleményein, hogy ezt: a kérdést úgy lehet mégoldani, ha az egész kormányzati hatalom segítségével megszervezünk ú. n. mozgó ^ambulanciákat, amelyek jól felszerelve különféle vizsgálóeszközökkel, gyógyszerrel, kötszerrel, megfelelő 1 szakorvosokkal kimennek az orszáig különböző pontjaira,, és a szűrővizsgálat után kapunk majd elgy képet az ország egészségügyi viszonyairól és ebből indul hatunk ki azután a munka elvégzésére. Meg kell szerveznünk mindenekelőtt a tanyai orvosok ellátását is. Ma az a, helyzet az Alföldön a tanyavilágban, hogy .hia valakinek valamilyen baja, betegsége van, vagy valamilyen baleset éri, akkor orvos hiányában nagyon sokszor elpusztul. A tanyai orvosok ellátását tehát meg kell szervezni, korszerű házakat kell részükre építeni, megfelelő rendelőintézetekkel. Jó utakat és telefonhálózatot is kell. kiépíteni, hogy amikor orvosra van szükség, akkor az orvos hamarosan ott lehessen a betegnél. • De ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy az orvosnak megfelelő közlekedési eszköz álljon rendelkezésére, amellyel el tud jutni a beteghez. Fel kell vetni a kérdést: vájjon mia legnagyobb érték? Szerintem az eimber jelenti a legnagyobb értéket. A demokráciában aa em"bernek kell a mindenekfeletti legnagyobb ' értéknek lennie és meggyőződésem, hogy az ie lesz. (Helyeslés és taps a koalíciós pártok soraiban.) * Ha körülnézünk az életben, azt látjuk, hogy a gyárak gépeit, munkaszerszámait nagy gonddal és költséggel igyekszenek^ rendben tartani, hogy minél előbb termelőképesek legyenek és minél tovább tartsanak. A földbirtokos a jószágaira vigyáz és ápoltatja őket béreseivel, cselédeivel, hogy minél tökéletesebb, munkabíróbb legyen a jószág és minél többet tudjon dolgozni. Megint fel kell vetnem a kérdést: vájjon ki törődik az emberrel? Vájjon ki törődik a béressel, a mezőgazdasági munkással és annak egészségügyi problémáival? Eddig senki sem törődött, senki sem foglalkozott velük, egyiknek sem volt orvosa. Ha egy béres vagy egy ipari munkás megöregedett, kiesett a munkájából, akkor ott volt helyette a másik, mindig tudták őt pótolni. De kérdem: a betegség és a rokkantság magánügy-e? Vájjon az illetőnek magánügye-e az. ha ő megégi február hó 28-án, pénteken. 128 öregszik, megbetegszik vagy rokkanttá válik? Nemű Tagadom, hogy ez magánügy volna". Hiszen a nemzet szolgálatában tölti el életét, az ország építésére, a nemzet naggyátétélére adja oda munkáját és amikor beteg, rokkant vagy öreg lesz, akkor tehát nem lehet magára -. hagyni a munkást, hanem a nemzetnek mellé kell állnia, istápolnia és segítenie kell. Nem lehet pénzkérdés az, hogy valaki meggyógyul-e vagy nem. A múltban természetesen úgy volt. hogy a gazdag embernek megadatott a lehetőség arra, hogy meggyógyuljon, de akinek nem volt pénze, annak mindig pusztulnia kellett. ' A demokráciában természetesen ennek gyökeresen meg kell változnia és nem szabad a gazdasági helyzettől, függővé tenni azt, hogy valaki meggyógyult-e vagy nem, hanem mindentől függetlenül segítségére kell lennünk a' magyar dolgozónak ' abban, hogy minél előbb egészséges legyen, mert ez nemcsak az illetőnek magának és családjának, hanem az egész magyar nemzetnek is érdeke. A magyar demokrácia problémái sokrétűek^ így a szociálpolitikai problémák is sokrétűek. A betegség, balleset, öregség, rokkantság esetére szóló biztosítás — mint mondottam — nem lehet léhát magánügy. Itt meg kell említenem a kisiparosok és kiskereskedők biztosításának kérdését is. A kisiparos és kiskereskedő, aki ugyanolyan dolgozó, mint más fizikai vagy szellemi munkás, nem tud életében annyit összegyűjteni, hogy nyu* galmas öregséget biztosítson magának, sőt tragikussá válik a helyzete, ha valamilyen betegség éri. A kormányzatnak tehát meg kell találnia a módot, hogy a kisiparosok és kiskereskedők és más szabadfoglalkozásúak Is biztosítva legyenek. (Helyeslés.) Igen t. Nemzetgyűlés! Előttem szólott képviselőtársam nagyon érdekesen és tanulságosan szólt hozzá a kérdéshez. Látszik, hogy igen t. képviselőtársam foglalkozásánál fogva igen sokat foglalkozik evvel a problémával. 14 A ' továbbiakban szeretnék néhány szót szólni a tuberkulózis kérdéséről. A tuberkulózis olyan súlyos problémája a magyar népnek, amelyen feltétlenül hamarosan és a lehetőségekhez képest gyökeresen változtatni kell. En statisztikával nem dolgozom. mert előttem szólott képviselőtársam felmentett ez alól, amikor elmondotta azokat a számokat, amelyekből kiviláglik Magyarországon-a tuberkulózis pusztítása. Elmondotta, hogy Magyarországon százezrével vannak olyanok, akik többé vagy kevésbbé súlyos tüdőbajban szenvednek. Szólnom kell még néhány betegségről. Ezek közé tartozik a rheuma. Ez olyan népbetegség, amelyben szintén rengetegen szenvednek. Borzasztóan fájdalmas betegség, de gyógyítható, csak baj, hogy nincsenek megfelelő rheumakórházaink. Bár melegvizű forrásokban Magyarország köztudomás szerint bővelkedik, ezek a források elhanyagoltak és annyira korszerűtlenek, hogy feltétlenül sürgősen változtatni kell a felhasználásukat illetően. Beszél; hetnék különféle más betegségekről is, amelyek gyógyfürdőzést kivannak és csak azért nem gyógyulnak az ezekben a betegségekben szenvedők, mert melegvizű forrásaink nincsenek jól felhasználva, nincsenek mellettük megfelelő kórházak és fürdőházak. Ha más országok volnának gazdagok ilyen melegvizű forrásokban, egészen bizonyos, hogy már réges-régen felismerték volna a bennük rejlő gazdasági értékeket és érdekeket. •> \.':*
