Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

05 A nemzetgyűlés 103. ülése 194?. élelmezési előadók munkája a magyar nép táp­lálkozásának egyhangúságát és célszerűtlen­ségét van hivatva lecsökkenteni és megváltoz­tatni. Az egyoldalú táplálkozás csaknem nép­betegséggé alakul, biológiai értékcsökkenést válthat ki a dolgozókban A népélelmezési elő­adók huszonnyolcas létszáma ma még csak egy keret, amelynek fejlesztése igen fontos feladata a jövőnek. Az általános egészségügy egyéb feladatai, mint például népfürdők létesítése, a szűkre szabott költségvetési keretben egyelőre nem biztosítható. Az általános egészségügy 8,212.700 forintos kiadásával szemben 6,190.400 forintos bevétel van előirányozva, amely f őtéte- " leiben a városi, községi és körorvosok illetmé­nyei után a városok és községek által az állam­nak fizetett térítésekből adódik. összefoglalva: az általános egészségügyünk szervezete a szűk Eöltségvetési keret ellenére ma már újra működésben van és különösen alá kell húznunk ennek a nagy jelentőségét akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a háború utolsó szakaszában és a felszabadulás után közvetlenül egész egészségügyi közigazgatá­sunk szétesett. Az egészségvédelem céljaira a költségvetési előirányzat 8,044.300 forint. Bármilyen szerény is ez az összeg, mégis a háborúelőtti időkhöz képest egészségvédelmünk nagyarányú fejlődé­séről lehet beszámolni. Annál nagyobb jelentő­ségű ez, mert a háborús pusztítás rendkívüli feladatok megoldására kényszerítette a nép­jóléti kormányt. Az általános egészségvédelem a népesség különösen veszélyeztetett rétegeit és korosztályait kívánja megvédeni. A szolgá­lat tevékenysége a házasságelőtti tanácsadásra, vizsgálatra, anya-, csecsemő-, kisded-, iskolás­gyermeflivédelemre, gümŐkór, nemibetegségek elleni küzdelemre és házi betegápolásra terjed ki.. Megvalósítását az egészségvédelmi körök tanácsadó orvosai és védőnői látják el. Az egészségvédelmi körök költségeit a tör­vényhatóságok, megyei városok viselik, az államtól csak a személyi járandóságokat é& a berendezési és felszerelési segélyeket kapják. Jelenleg 608 egészségvédelmi körben 838 védőnő működik, 707 tanácsadó orvossal. Az egészségvédelmi szolgálat munkája ma már legnagyobbrészt megközelítette a béke­színvonalat, noha főleg, a védőnők rendkívül rossz szociális viszonyok között végzik nehéz munkájukat. A munka eredményességét bizo­nyítja az, hogy a háború és a frontesemények ellenére az 1946-os év csecsemőhalandósága előzetes jelentésekalapján országosan 12% alatt maradt, ami az 1935—1938-as békeévek átlagá­hoz képest 38%-os javulást jelent Az egészségvédelmi munka saakirányítója az Országos Közegészségügyi Intézet, amely tanítómunkát fejt ki, tisztiorvosi, községi orvosi tanfolyamokait rendez, védőnőket és laborató­riumi személyzetet képez ki. Irányítja a fertőző betegségek eilend küzdelmet, az általános egész­ségvédelmi munkát, ennek keretében a gumó­kor és nemibetegségek elleni küzdelmet, végül a tudományos és kutatómunkát végzi. Az intézet munkája ma már teljes kapacitású, annak el­lenére, hogy épületeiben 5—84%-os háborús ká­rosodást, .szakfelszereléseiben 50°/o-os kácroso­dást szenvedett. E károkat jórészt megszüntet­ték. Főleg a járvány elleni küzdelem szolgálatá­ban álló laboratórium munkateljesítménye ki­emelkedő. A járványos betegségek leküzdése és | évi február hó 28-án, pénteken. 96 a népélelmezós lebonyolítása szempontjából fon­tos közkútak építését az elmúlt évben gazda­sági okokból továbbfejleszteni nem lehetett. Az intézet békenívón látja el a gyógyszerkészít­mények és oltóanyagok vizsgálatát. A népbetegségek elleni küzdelemben ki­emelkedik a tüdő- és nemibetegségek elaeni küzdelem. 102 vidéki tüdőbeteggondozó intézet végzi agümőkóros betegek kezelését, szűrő­és ellenőrző vizsgálatát. Ezekből 24 állami, a többi törvényhatósági, járási vagy városi, iíle- , tőleg közületi intézet. így ma 35-tel több "tüdő­beteggondozó működik az önmagban, mint 1938-ban és még ebben a költségvetési évben további tíz intézet nyitja meg kapuit. T. Nemzetgyűlés! A tuberkulózis veszedel­mét, amely régi népbetegsége a magyar nép nek, ezek az intézetek vámnak hivatva leküz­deni ós az, hogy a népjóléti kormányzat éppen ezen a téren ilyen eredményeket tudott elérni, megnyugtathat bennünket abban az irányban, hogy ez a küzdelem eredményetsen folyik! to­vább. Ez évben kezdődik meg az újszülöttek tu­berkulózis elleni védőoltása. A nemibetegségek elleni küzdelem 56 gondozóintézetben folyik, tizeneggyel több intézetben, mint a felszabadu­lás előtt. ^A nemibeteggondozók működésének javu­lását mutatja, hogy míg 1945 júliusában 7000 volt a kezelések száma, addig 1946 decemberé­ben 30.000 kezelés történt. Az intézetek a köz­pontilag kiutalt gyógyszerekből 1946-ban 253 kilogramm salvarsant és 116.000 köbceatiméter bizmutot osztottak ki, míg a múlt rendszer a legnagyobb mennyiséget 1943-ban osztotta ki, 55 kilogramm arseno-benzol és 94.000 köbcenti­méter bizmut alakjában. Már 1946-ban elkezdődött a «serdülő ttaor alatti kankós betegek penácilinnel való keze­lése. A nemibetegségeknek a háborút követő el­terjedése e munka következtében lényegesen visszaesett, .sőt mondhatni megállt. A maláriaellenes küzdelem ós a trachoma leküzdése a költségvetési hiány miatt csak nagy nehézséggel halad előre, pedig vannak ilyen veszélyeztettetfe területek, különösen Tolna megyében éppen a székely telepesek között. i A fertőző betegségek elleni védekezésben kiemelkedik a kiütéses tífusz és a hastífusz járványszerű fellépésének meggátlása. Míg hozzávetőleges adatok szerint 1945-ben 8500 kiütéses tífuszmegbetegedés történt az or­szágban, addig 1946-ban már csak 1552 ilyen megbetegedés volt. 1946-ban 4004 hastífusz­megbetegedést jelentettek be, ami körülbelül 50%-ka]j marad el az 1931—38-as békeévek átlagától. Ez részben a korszerűen folytatott hasitífuszellenes védőoltásnak következménye, amelyből 1946-ban kétmilliót adtak­Ami a diftérúát illeti, bár a tizenkétéven­kint visszatérő járvány ciklus csúcspontján voltunk, mindössze 8476 megbetegedés történt, azért csak ennyi, mert 450.000 gyermek része­sült védőoltásban. Az anya- és oseosemővédeilem költségeire, anyatej akcióra, eizülő- és csecsemőotthonok létesítésére, fenntartására, csecsemőkelengyék és vándorládák költségeire, tej-, cukor-, szap­pan- és egyéb természetbeli ellátások költsé­geire a tárca igen minimális összegekkel ren­delkezett, azonban a nemzetközi segélyszer­vek adományából ez a tétel olyan mértékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom