Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

1Ó21 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. ismerik a közmondást, hogy szájáról fejik; a tehenet, vagyis; ha nem adunk, mert nem tudunk neki takarmányt adni, hiszen takarmánynélküli világ van. ajkkor igenis nem adhatunk be tejet. (Erőss János közellátásügyi miniszter: Hát ha az van, honnan tudjak én adni takarmány ti) Takarmány nélkül a tehén nem adhat tejet, így a legjobb akarattal sem tudunk tejbeszolgáltatá>st teljesíteni, de azt hiszem, ha a gazda gabonabeszolgáltatást, húsbeszioIgáitatást teljesített,, az általa beadott terményből visszamaradó és a közellátás céljára fel nem használt melléktermékeket igenis megk aphatná. A választ nem veiszem tudomásul. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a miniszter úr válaszát tudomásul vette. . " .v; Következik Kiss Ferenc képviselő úr interpellációja az Összkormányhoz az ültetéshez szükséges burgonyaszállítások dézsmától mentesítése tárgyában. Kérem a jegyző urat; szíveskedjék felolvasni az interpelláció szövegét. Gyurkovits Károly 3egyző (olvassa): »A burgonyatermelés biztosítására ^kértem t

a földmi velésügyi tárca tárgyalásakor a vetőburgonyának kedvezményes szállítását, dézsma nélküli megvásárlását és díjmentes szállítási engedély kiadását. Ezen kérelmem válasz nélkül maradt, ezért ezúton kérdem az összkormányt, mit szándékozik tenni a legfontosabb élelmicikkünk, a burgonya termeléséhez szükséges vetőmag fenti módon való beszerzése érdekében?« Elnök: Kiss Ferenc képviselő urat illeti a szó. Kiss Ferenc (msz): Mélyen t. Nemzetgyűlés! A burgonya közismerten második kenyere népünknek. Mivel ez népünknek ilyen fontos élelmiszere, amely egyformán érdekli a Tiszántúlt, a Dunántúlt % a Duna-Tiisza^közét és mert ültetési ideje közeleg, kénytelen t vagyok ebben az ügyben is az igen t. kormányhoz fordulni; különösen azért, mert az általam a f öldmívelésügyi tárca vitája során felvetett kérdésre a miniszter úrtiól vadászt nem kaptam. A Duna-Tisza-köze homokján a burgonyát régi időktől fogva termesztik. Sajnos, az utóbbi esztendők vizes időjárása és. valószínűleg a nagy szárazság és aszály következtében is az ott termő burgonya nagy része elrothadt, úgyhogy előreláthatólag ültetésre teljesen alkalmatlan. Minthogy államilag elismert növény nemesítő telephelyek még ezideig nincsenek, az arra rászoruló ültetők szabad forgalomban kénytelenek a burgonyát megvásárolni» A szabadforgalomban vásárolt burgonya kilo grammonkinti forinto® árával meglehetősen drága, ha figyelembe vesszük, hogy a holdankinti 8—10 métermázsa beszerzése ezrekibe kerül az amúgy is eléggé kiuzsorázott és mindenét felélt termelőnek. Drága ez» különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy annak beszolgáltatási ára 20—22 forintban volt és van, megállapítva., Az ehhez szükséges burgonya szállításához a növénytermelési hivatal útján szállításiengedélyt kaphatnak a rászorulók. Ez azt jelenti, hogy egy 150 métermázsás vagon szállításához 75 forintot kell lefizetni és- azonkívül a feihozott burgonya 25 százalékét Budapestre vagy a hivatal által máshova irányított vagonban fel kell admi bérmentesítve « eniaek évi március hó 19-én, smeráán. ÍÓ22 ellenértékéül majd talán egypár > hét múlva 36—40 forint visszatérítést kap a termelő. Arra kérem az igen t. kormányzatot, legyen segítségükre azoknak, akik be akarják földjeiket ültetni, hogy be tudjanak majd szolgáltatni a rájuk kivetett gabona helyett esetleg burgonyát és így/ saját magukat és a városok lakosságát élelmezni tudják. Arra a vetőburgonyára, amelyet kimondottan hatósági igazolvánnyal szállítanak," adjon a kormány kedvezményes vasúti szállítást, engedje el azt a 75 forint szállítási igazolvány díj at és tekintsen el a közélelmezés céljára leadandó 25 százalékos dézsmától. Meg vagyok győződve róla, hogy a gazdatársadalom, amely mindent elkövet annak érdekében, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen, megérdemli ezt a kormányzat részéről. A kormányzat számára egyébként nem jelent veszteséget annak a 75 forintnak az elmaradása, amelyet szállításért szed be, visszatérül ez az összeg a piacra hozott több burgonyánál, akár a helypénzheszedésből, akár pedig a

; vasúti szállításból. Isméitelten kérem a kormányt, tegye ezt a kérdést megfontolás tárgyává és a kért kedvezményt — tekintettel " arra, hogy már csak egy hónap van az ültetésre — sürgősen adja meg. Elnök: A kormány nevében a közellátásügyi miniszter úr kivan szólni. Erőss János közellátásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! Az összkormányhoz intézett második interpellációra a miniszterelnök úr megb'zásából én leszek bátor válaszolni interpelláló képviselőtársamnak. ; Az 50.860. és 100.220. számú rendeletek, amelyek a burgonya forgalmának felszabadításával kapcsolatban tett összkormányi, illetőleg szakminiszteri rendelkezéseket tártai ' mázzák, megjelentek, a közvélemény előtt ismertek. Engem elképeszt egy gazdaképviselőnek (Juhász István (szd) gúnyosan: Gaizdal? Milyen gazda?!) most előterjesztett az a panasza, hogy a burgonya • drága, (Juhász István Iszd): Mert nem szolgáitatja be!) miután heteken, hónapokon keresztül az egész ország gazdatársadalmának az volt a panasza— esel kell ismernem, hogy teljesen, indokoltan — hogy a burgonya olcsó és ezen az áron nem termelhető, mert a befektetett költségeket sem tudja megkapni a termelő. Most azt mondja interpelláló képviselőtársam, hogy a burgonya ára 20—22 forint. Felhívom szíves figyelmét, nézze meg az 50.860: számú rendeletet, amely termelési fajták szerint —* ösz

: rózsa, Ella, Gülbaba. Wohltman,, Krüger és így felfelé — 29—28—24 forintban, tehát a volt árnál jelentősen magasabb összegben állapítja meg a burgonya árát. Felhívom a figyelmét arra w* hogy a fogyasztók fe^é is gondoskodás történt éppen az általam vezetett minisztérium részéről. Amikor a felszabadított burgonyaár 200—220 fillérrel indult kiloigrammonkintt, akkor a hivatkozott rendeletben én úgy kötöttem meg az áralakuást, hogy a dézsma címén leadott burgonya 46—45 és 40 fillért, illetőleg ia> Wohltman ára l S8 fillért nem ha

1 adhat meg. A rendelet a kereskedőre, illetőleg a termelőtől a begyűjtést végzett minden szervre kötelezettséget r ró, hogy ezek révén éppen a dézsmaburgonyában, melynek rendeltetése egyfelől a vetőmagszük- L seglet fedezés®, másfelől az üzBmi konyhák, ,a W#MT©íHÍoao 'i»t«swt»k, a flry*tfr»eknevelő »«