Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

1009 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. összeírások alkalmával leadott dézsának beszámíttatnak ezekbe ta bizonyos beszolgáltatási pontokba. Viszont az iparosság*, amely tulajdonképpen munkája révén iparkodik önellátóvá lenni, ha leadja ezt a dézsmát, miután földbirt okikai nem rendelkezik és 'beszolgálta'tásra nem kötelezett, hiába és pontba be nem számíthatóan adja le gabonáját. Szükség volna arra, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy ezeket az iparosifj'akat a dézsma alól mentesítsék. A költségvetést, a lúsigami részéről nem fogadom el. • • • g • "• i • ! • Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Törő József! Törő József (kg): T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi költségvetés 10. címe az iparoktatással foglalkozik. Én az iparoktatás 5. rovatában a tanulmányi segélyeikre felvett 1500 forint Őszszeget teszem szóvá és egészen őszintén inegviallom, hogy amikor ezt a tételt megnéztem, ) gondolkoztam azon, mit érezhetett az a tisztviselő, aki egy állami költségvetésben tanulmányi segélyekre 1500 forintot állított be. Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, bogy az iparoktatás ilyen dotálása a leggyengébb pontja a költségvetésnek. Legyen szabad szóváteunem a 3. rovatban az egyéb iparoktatási céloknál az ipariskolai tanulók ösztöndíjaira beállított 3000 forintot, amely szintén annyira szégyenletes összeg, hogy ehhez nem kívánok kommentárt fűzni. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, ha kifejezem azt a reményemet, hogy a jövő évi magyar költségvetésben az iparügyi tárca nem fog többé ennyire kicsi, mondhatnám nevetséges és megalázó összegekkel szerepelni, akkor érthető az a felfogásom, hogy ipari termelésünk emelkedésének lehetőségét kifejezetten az iparoktatási intézmény éknek) és> az iparoktatásnak kell szolgálnia. Ilyen összegesket beállítani ösztöndíjra; szinte érthetetlen. Kérdezem, vájjon mire használják ezt fel vagy ki iogja ezt megkapni? Ha az iparoktatási összegeket tekintjük, sajnálattal nélkülözünk egy olyan tétel t^ amely kétségtelen, hogy iparoktatásunknak komoly. segítő módszere és eszköze, t. i. azokat a folyóiratokat, amelyek a találmányokkal, és az iparfejlődés kérdéseivel foglalkoznak. tezemlélltlető példákkal és így tovább. Ezeket kellene legelsősorban beszerezni és azután iparoktatásunkban közkinccsé tenni. Célzok itt az iparművészeti fejlődés és az iparművészeti világfigyelés szempontjaira is. A leggazdagabb s a legnagyobb államok és nemzetek tudatában vannak ennek és egészen természetes, hogy a legtöbb összeget fordítják az iparművészet és azután a szépségfejlesztés céljaira. Remélem, hogy az iparügyi kormányzat a jövő évi (költségvetésiben ezeknek a külföldi folyóiratoknak, iparművészeti tanulmány oknak* könyveknek, stb. beszerzésére komoly összeget fog beállítani és ugyanakkor remélhetjük azt is, hogy ezen a téren nem ez a maii szégyenletes helyzet, nem ez a sajnálnivaló állapot lesz, hanem haladás, olyan haladás lesz érezhető. amelyre ipari termelésünknek feltétlenül szüksége van. Tisztelettel kérem az iparügyi 'miniszter urat, hogy a költségvetésnek ezt a szégyenfoltját a jövő évben reparálja. Minthogy ez kény Sízenköltségvetés és kényszerhelyzetben vagyunk, természetesen a magam és pártom ré-| NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. évi március hó 19-én, szerdán. 1010 Izéről a 10. címet elfogadom. (Kertész Miklós (szd): előadó: Társadalmi úton ennek az öszszegnek a tíöbbszörösét mozgósítjuk ezekre a célokra!) Elnök: A 10- címhez több feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 10. címet elfogadni? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 10. címet elfogadta. Következik az állami üzemek költségvetése XXVIII. fejezetének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a XXVIII. fejezetet). Elnök: Szólásra következik a fejezethez feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Urbancsok Mihály képviselő! úr. Urbanesok Mihály (kp): T. Nemzetgyűlés! Mint állami üzemi munkás szólok hozzá az állami üzemekről szóló XXVIII. fejezethez. Örömmel állapítom meg, hogy a demokratikus pártok régi követelése, a nehézüzemek állami kezelésbe vétele megtörtént. Szükségessé, időszerűvé vált ez már csak azért is, mert kiderült az őszszel, hogy havonta 30—35 millió forint állami segítséget kellett részükre üzemfenntartásuk biztosítására folyósítani. Ilyen körülmények között tehát természetesnek tartom, hogy az állami kezelésbevétel megtörténjék, mert nem engedhető meg, hogy az állami (kölcsön terhére a nagytőkés urak profitáljanak. Meggyőződésem, hogy az ipari (kormányzat rövid időn belül be fogja bizonyítani, hogy az állami kezelésbevétel nem jelenti a magyar ipar halálát, elbürokratizálását, ahogy azt a szabadságpárti képviselő urak előttünk egyáltalán ' nem ismeretlen célból, igen szeretik hangoztatni, (Pászthory István (msz) : Mit gyanúsítgat?) hanem jelenti a nehézipar többtermelését, ahogy ezt a miniszter úr mindnyájunk örömére mai beszédében bejelentette, jelenti a deficit megszűnését és a magyar ipar korszerűsítését. A deficit megszűnéséhez természetesen szükséges az Anyag- és Árhivatal reálisabb árpolitikája és ehhez szükséges, hogy a;z Anyagés Árhivatal szakítson a magánipart támogató és az állami vállalatok érdekeit semmibe nem vevő árpolitikájával és vegye figyelembe a kizárólag külföldről beszerezhető alapanyagoknak, az ércnek és a koksznak az árát. Meg kell mondanom, ma viseljük nemcsak a háború, hanem a tőkés urak múlt iparpolitikájának súlyos következményeit is, amely politikával a munkások béréti, a dolgozók életszínvonalát szorították lejjebb versenyképességük biztosítására, nem is beszélve azokról a zsonglőrmutatványokról, amelyeket egymás terhére vagy előnyére a különböző termelő érdeiktek között végeztek vagy amit vámpolitikának neveztek. Az ipar korszerűsítésére az ujabb háborús termelés kezdetéig, mondhatnám semmit, azon túl alig valamivel többet áldoztak, egyes kivételes esetektől eltekiuve. Szükségesnek tartom tehát, a magyar vasipar versenyképessége érdekében, a 30—50 éves esztergapadoknak, szerszámgépeknek (korszerű gépekre való kicserélését és a sok helyen ugyancsak elavult mun64