Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
987 A nemzetgyűlés 112. ülése 194'< hogy független bíróság előtt — tessék esetleg külön is odaállítani szakembereket — tudja a maga igazát kimutatni. (Pásztor Imre (szd): Magának nem jó a demokrácia bírósága? — Dénes István (pk):. A numerus clausus nem jó! — Az elnök csenget.) En- ennek a numerus claususntak vagyok az, ellensége, (Dénes István (pk): A munkásnak joga van az élethez! Szabadsághoz van joga! Nem a numerus clausushoz! — Pásztor Imre (szd): Jobb a Horthy-bíróság? — Dénes István (pk) Pásztor Imre felé: Értse! meg, hogy mit miondl — Az elnök csenget — Pfeiffer Zoltán (pk) helyéről felállva, Pásztor Imre felé: Csorba Jánosról ne merje azt állítani, hogy Horthy-bíróság az ő bírósága! — Vihar1 cmngő. — Pfeiffer Zoltán (pk): Egyedüli Csorba állt ki az egész* parlamentben és tiltakozott itt! — Élénk taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Viharcsengő. — Fo-> lyamatos taps a kisgazdapárt és a* szabadságpárt soraiban-) 8 * Elnök: Pfeiffer képviselő urat rendreutasítom! (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Miért? Mert közbeszólt? — Barkóezy VendeJ (kg) : A másikat nem? — Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Annak szabad!) Barkóezy képviselő urat rendreutasítom! (Dénes István (pk): Le a numerus elausuisszal!) Tessék folytatni képviselő úr! Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! Én az iparszabadság érdekében emeltem szót, amelyre most már a békeszerződés külön is kötelezni fog bennünket Magyarországnak ebben a tekintetben teljesítenie kell kötelezette ségét. Meg vagyok róla győződve, hogy a mi; niszter úr átvizsgálja ezeket a dolgokat és új rendet és szabadságot teremt ebben a kérdésben. (Dénes István (pk): ügy legyen!) Engedjék meg, hogy most még — hiszen időm úgyits mindjárt lejár •— röviden foglalkozzam egypár kérdéssel ar miniszter úr nagyszabású beszédéiből. A miniszter úr kétségtelenül kitűnő debatter, de -méltóztassék elhinni, nem volt igazsága abból a szempontból, hogy a MASz összes magas állású alkalmazottai csakis a munkáspártokhoz tartoznak. A t. Független Kisgazdapárt adja hozzá a titulust, a vitulus azonban látment amoda. Akármi a miniszter úr elgondolása, én még szemkiszúrásból is biztosítottam volna azt, hogy kerüljenek oda úgynevezett polgári alapon álló embereik is, mert azok a bányák neirncsak a munkásságé — adja Isten,, hogy elsősorban azé legyen — hanem a polgárságé is, az egész nemzeté és azt a deficitet, amely most előállott, még a dolgozó parasztság is fogja viselni egy ideig. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban. —> Némethy Jenő (msz): Az fizeti az agrárollóval! — Pászthory István (msz): Ezt akarják!) A nemzeti vagyon fogalmának megállapítása, tekintetében is eltérés van közöttünk, igen t miniszter úr. Én a jó nemzeti vagyonmegosztást abban látom, ha a kisemberek mindenütt látják munkájuk gyümölcsét, (ügy van! a szabadságpárt oldalán.) megerősödnek, niegvagyonosodnak, lesz egy kis családi házuk, viselni tudják a maguk terheit. Nem az Esterházy-féle vagyonokra és a nagy iparvállalati mágnásokra gondolok. En azt látom helyesnek, hogy sok-sok millió ember kezében legyen a* nemzeti vagyon, nem pedig, hogy elvegyem tőlük, különállítsam és csak azt teévi március hó 19-én, szerdán. 988 kintsem nemzeti vagyonnak, ami állami, (Helyeslés a szabadságpárt oldalán.) Az állam csak ott nyúljon .hozzá a nemzeti vagyonhoz, ahol a köz érdekében feltétlenül szükségea Ebben a tekintetben nem vitatkozom, mert van nekem álláspontom a bányáik kezelése tekintetében, de a miniszter úrnak ezt az állásifoglalását határozottan nem lehet helyeselnem. Ezeket kívántam előadni, egyéb mondanivalóm nincs. (Taps a szabadságpárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott pzóniokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Farkas Imre! Farkas Imre (kp): Igen t* Nemzetgyűlés! Az iparügyi minisztérium költségvetését már az általános vitában igen alaposan bírálták; nekem csak az a feladatom, hogy kisiparosszempontból nézzem a költségvetést és megpró« toáljam kisiparos szempontból taglalni,, ainenynyire a rövid időm engedi. A költségvetésben a kisiparosságot illető rész nagy elesettségünkben nagyon elhanyagolódott. Kisiparosproblémákkal, a kisiparosok megsegítésével nem tudtunk eléggé foglalkozni, A költségvetés ilyen részét alig is lehetne kifoltozni,, kijavítani, az anyagellátás terén pedig nagyon nagy és komoly hibák vannak. Az anyagellátás hiányosságai igen nagyok és még azt szeretném hozzátenni, hogy mire az anyag a vidékre kikerül, a szállítás az anyag rovására megy. Mire innen szétmegy az országba. ,a legsilányabb része jut ki a vidékre. (Dénes István (msz): így van!) Az anyagellátás terén meg kell szüntetni a protekcionizmust. Feltétlenül igazságos és tárgyilagos elosztást kérünk. Ha pedig kiutalások történnek egy és más szakmák részére, akkor ezek ne úgy történjenek, hogy a szegedvidékieknek a Dunántúlon utálnak ki, a dunántúliaknak pedig a Tiszavidéken. (Helyeslés a szabadságpártról. — Dénes, István (pk): Szűnjék meg a fejetlenség.) Az íipari érdekképviseletekről Felvinezi képvisiőtársam beszélt és szólt róla. egy szociáldemokratái képviselőtársaim is. Megállapodhatunk velük egy bizonyos kérdésben, még pedig abban, hogy az ipartestületek voltak az ország iparosságának legbiztosabb érdekképviseletei. Ha még a miniszter úr külön csúcsszervezetet is óhajt létesíteni, ezt feltétlenül jól át kell gondolnia, mert a múltban veszekedett ^ két-három ilyen grófok által vezetett csúcsszervezet, amely mindenki ügyét szolgálta, csak az iparosságét nem. Az építőipar megindítása volna a legeslegfontosabb. Az építőipar megindításához nem kellene egyéb, mint épületanyag szerzése tűzön-vizen keresztül. Miért mondom eat? Azért, mert ha az építőipart akárhogyan is meg tudnánk indítani, ha anyagot tudnánk szerezni, egy egész sereg rokonszakma jutna munkához. (Felvinezi László (msz): De nem anyaghiány van. hanem tőkehiány. — Dénes István (pk): Vámuniót Romániával! Jöjjön be a fal) Nem akarok itt békeidőbeli Eldiorádóról beszélni, de saját elesettségünk is javulna, ha épületanyagot tudnánk szerezni. Az építőiipar megindítása alfája és ómegája az ipar megsegítésének» (Dénes István (pk): így van!) így, ismétlem, egész sereg rokonszakma tudna munkát kapni, ha az építőipart akármilyen módon is mozgásba hoznánk. Még az OTI kérdésről szeretnék beszélni. Az OTI biztosítása az ipaBOftsáara i» kitér-
