Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

963 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947 Az ipari munkásság- és annak is legjobb része, a szervezett munkásság 1 volt a vezetője a feudális, klerikális reakció, a fasizmus elleni harcnak; az állt az élen a demokráciáért vívott küzdelemben, tehát most is mutasson példát segítsen felépíteni Magyarországot, mert fel kell építeni. Fogjunk össze abecsületeis szabad értelmiséggel- és azonnal kezdjünk hozzá ,a munkához, ment ipar nélkül nem építhet igazán demokratikus, igazán szoeiálisi erős nemzetet, de fejlődőképes ipar nélkül nem boldogulhat a nép sem. Ipari termelés nélkül koldusok mara­dunk, nem valósíthatjuk meg programmunkat, nem teremthetjük meg az ipari és mezőgazda­sági munkások szociális védelmét szolgáló tör­vényeket, intézményeket, nem építhetjük meg az utat a szocializmus felé. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, tessék befejezni! (Hegymegi Kiss Pál' (msz): Ne engedjék, hogy elvonják a kisiparosok engedélyét; mert ez történik folyton!) Borbély János (szd): Az ipari munkásság megérti ezt, die megérti a sokat szenvedett földműves is. Bizonyosak vagyunk benne, Jiogy a magyal munkásság tudja, miért kell a magyar demokrácia, miért kellett a földreform, miért kellett az általános titkos választójog. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni! Borbély János (szd): T. Nemzetgyűlés! Végül még csak azt kivánofci megmondani, hogy mi soha sem akartunk és ma sem aka­runk válaszfalat emelni ember és ember közé, sem vallási, sem faji, sem nemzetiségi szem­pontból, mi nem akarunk osztályokra bontott társadalmat, mi harcolunk az osztályellentétek kiküszöböléséért. Elnök: A képviselői úr beszédideje lejárit» méltóztassék befejezni, máskülönben kénytelen leszek a szót, megvonni a képviselő úrtól. Borbély János (szd); A költségvetést magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a szociáldemokrata' és a kommunistapárt sorai­ban.) Elnök: A címhez !t;öbb feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e az 5. címet elfogadni. (Igen.) A nemzetgyűlés az 5. címet elfogadta. Következik a 6. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasna. v Kiss Károly jegyző (felolvass i. a 6. címet.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Törő József! Törő József (kg): T. Nemzetgyűlés! A 6. cím az iparügyi munkaügy. E cím alatt há­rom tételt látunk beállítva, az elsőt munkásvé­delmi célokra 90.000 forinttal, a másodikat a Szakszervezeti Tanács által fenntartott muH" 1 kaközvetítő hivatalok községeire 1,032.000 fo­rinttal. ia harmadikat tanonc otthonok létesíté­sére és támotgatására 105.000 forinttal. T. Nemzetgyűlés! Éppen a miniszter úr ál­lapította meg, de a nemzetgyűlés minden egyes tagja is tudja, hogy a költségvetés^ lehetőségei elégtelenek ama célok megvalósítására, ame­lyek elérésére valamennyien törekszünk. Az, hogy milyen munkásvédelmi célokat" lehet el­érni 90.000 forinttal azt hiszem, bővebb tagla­lásra nem szorul. Legyen szabad a második tételt, amely 1,032.000 forintot állít bei, egy-két szempontból, főleg kisipari szempontból megvilágítanom. A 1 kisiparosságnak sokszor volt komoly panasza évi március hó 19-én, szerdán. 964 a munkásközvetítéssel kapcsolatban és szerette volna statisztika szerint látni, "hogy a gyár­iparral egyenlő és arányos elbánásban része­sül-e a kisipar a munkásközvetítés terén. Ter­mészetes, hogy ezt a kérdést figyelemmel fog­juk kísérni. Ha szembeállítom ezt a tételt a költségve­tés más tóteleivel, a munkásközvetítésnek ez a dotálása talán magasnak látszik. Nem kí­vánok annak taglalásába belemenni, hogy mai gas-e vagy alacsony-e a második tételnek ez a dotálása, azonban azt hiszem, a nemzetgyth lés minden egyes pártja és minden egyes tagja is indokoltnak tartja, hogy a minisztérium a jövő költségvetésben adjon felvilágosítást ar­ról, hogy milyen mértékben jut a munkaköz­vetítés által munkaerőhöz a kisipar. Az iparügyi munkaüggyel kapcsolatban beszélnünk kell arról, hogy a kisipari terme­lési formát^ fenn kívánjuk-e tartani. A felsza­badulás után a pártok vezérei ebben a tekin­tetben megnyugtatták a kisiparosságot, hogy létét^ közvetlen veszély nem fenyegeti, a kis­ipari termelési formát fenn kívánják tartani­Legyen szabad egy-két szempontot a nemzet­gyűlés figyelmébe ajánlanom. A kisipari termelési forma fenntartását parancsolja először az, hogy az ország romok­ban hever és az újjáépítés semmiféle munka­energiát nem nélkülözhet, másodszor pedig az a tény. hogy a kisipari termelés a statisztikai kimutatás szerint békében az ország ipari ter­melésének 48 százalékát szolgáltatta. Ha tehát ipari termelésünket emelni akarjuk, mint ahogy feltétlenül emelni kell, akkor a kisipari termelési formát nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni: tovább erősíteni is kell. Tudjuk valamennyien, hogy az átkos politika elron­totta nemzetünk hírnevét világviszonylatban, de a, magyar kisiparos. ,a magyar munkáskéz remeke világszerte becsületet vívott ki a ma­gyar dolgozók és a magyar nemzet számára. A magyar kisipar még egy rendkívül fon­tos feladatot teljesít a tanonenevelés terén. El­lentétben a gyáriparral, amely bizonyos spe­ciális munkakörre képezi ki a tanoncokat vagy a munkásokat, a magyar kisipar általá­nos szakmai kiképzést ad, amelyet ipari terme­lésünk nem nélkülözhet. Ha semmi más indoka nem is volna a, kisipar termelési formája fenn­tartásának, az áz egyetlen indok is elegendő volna, hogy szakszerű, kiváló munkásokat ne­veljen a dolgozó demokráciának. Vegyük tekintetbe még azt a szempontot is, hogy az államok versenyében, amikor az egyes nemzetek iparilag versenyre kelnek, a kisipar cikkeinek, készítményeinek kivitele­vei, remeikéivel,, ötleteivel, nagyban előmoz­dítja a versenyképességet. Köztudomású ugyanis, hogy a gyárakban előállított gépek akárhány alkatrészét a kisipar szállítja a gyáripar számára. A kisipar tehát közvetve igen tevékenyen résztvesz a gyáripar termele­sében is. Éppen ezért felhívom innen jaz ipar­ügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy szak­sajtó még mem áll kellő mértékben rendelke­zésiére a magyar kisiparnak. Kérem a minisz­ter urat, minden erejével támogassa a magyar kisiparnak azt a törekvését, hogy megfelelő szaksajtó útján szakmai tudását fejleszthesse, a világpiaci helyzetet és a termelés alakulá­sát figyeltenumel kísérhesse, hogy bekapcsolód­hassék az ország ipari tertmelésének fellendíte­sébb, ami valamennyiünknek céljai Tegnap a miniszter urat egy támadás érte

Next

/
Oldalképek
Tartalom