Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
§53 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. bíróságon ihetek óta nem, volt fűtés. Azt mondja továbbá a cikk, hogy ' az igazságügyminisztériuimban valamivel jobb -volt a helyzet, mert ott legalább a fűtőtest langyossága. a fűtésnek némi érzetét keltette. Az iparügyi, pénzügyi és a külügyminisztériumok folyosóin azonban kellemes meleg áramlik. Itt -nemi fcelf télikabátot ölteni, jhia a tisztviselő átmegy egyik ügyosztályról a másikra. Az államosítás kerüléséről már beszéltünk. Az államosítást csak akkor tartjuk igazán helyednek »és célravezetőnek, ha az államosítás következtében a munkásság: -valóban jobb helyzetbe jut, ha az államosítás következtében lesz elegendő szénmelnnyiség és amellett a közönség is olcsóbban el lesz látva fűtőanyaggal.' Mert ha mindez nem következik be, ha a munkások helyzete nem javul, hanem inkább röszr ezabbodikj szén pedig egyáltalán nem lesz, és amennyiben van, azt csak drágább áron lehet megszerezni, akkor az egész államosításnak nincsen semmiféle értelme. Ami a, költségvetés első címében felvett kiadásokat illeti, itt is határozottan kifogásolnom kell az iparügyi tárcánál felvett 399.420 forint költséget, amely * tisztán csak az autók fenntartási és * üzemköltségeire van előirányozva- Ezzel ez a tárca a hetedik helyet foglalja, el a miniszteri tárcák között az au 4 óüzemi költségek terén. Itt a pálmát és az első helyet a pénzügyminisztérium viszi el 1,610.180 forinttal, a másodikat a belügyminisztérium 929.400 forinttal, a harmadikat a honvédelmi minisztérium 840.000 forinttal, a negyediket a népjóléti minisztérium 680-500 forinttal, az ötödiket a közellátásügyi minisztérium 500.00.0 forinttal, a hatodikat ai közlekedésügyi minisztérium 453.000 forinttal, a hetediket — mint eímlí\ tettem — az iparügyi minisztérium 399.420 forinttal, a nyolcadikat a kereskedelem- ési szövetkezetügyi minisztérium 349.000 forinttal, a kilencediket az építés- és közlekedésügyi mi- ' nisztérium 276.000 forinttal és ai tizediket a miniszterelnökség 264.000 forinttal. > Tovább nem is folytatom ezt a felsorolást, t. Nemzetgyűlés, csak azt állapítom' meg, faogy az első világháború előtt a miniszteriális urak villamoson, vagy legfeljebb kocsikon és a saját kocsijaikon jártak* a- parlamentbe. A Ilorthykorszak idején már nagyon is kifejlődött az automobilizmus, és az ellenzéki pártok, köztük a kisgazdapárt _ is, amelynek tagja voltam, — nem mint képviselő — állandóan kifogásolták az óriási autóköltségeket Most pedig, mikor a háború következtében tönkrementünk, lerongyolódtunk, valósággal tobzódik az automobilizmus. Valóban azt mondhatjuk, hogy ezeken a költségeken lehetne takarékoskodni. Mert hiszen, ha ennek a ,10 millió körüli Összegnek, amely csak, az autófenntartásii költségekrel és üzemi költségekre megy el, (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Horribilis! Borzasztó!) egy jórészét a kisipar támogatására, fordítanák, vagy azokból a mozikból, amelyekben most a pártok dúskálkodnak, szintén a kisiparosok támogatására fordítanánk egy bizonyos összeget, s jutna ezekből esetleg azoknak a, nyomorult hadifoglyoknak is, akik itt a város utcáin koldulnak és fetrengenek a sárban, ha azok a pártok, amelyeknek olyan jó szívük van Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Tessék befejezni. Pászthöry István (msz): ..• — azonnal befejezem — mondom, amelyek állandóan ezekévi március kő 19-en, szerdán. 954 ről a szociális problémákról beszélnek, ezt megszívlelnék és valóban oda juttatnák ezt a pénzt, ahova kellene, akkor mindezekről a kérdésekről nem kellene itt a nemzetgyűlésben beszélni, nem kellene ezeket előhozni. De, mert ilyenek vannak, ezeket előhozzuk, és elő is fogjuk hozni mindaddig, amíg ezeke'n változtatás nem történik. Ezért, t. Nemzetgyűlés, a költségvetést nem fogadom el. (Taps a szabadságpárt soraiban.) Elnök: A címhez több feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t- Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 1. címet elfogadni 1 ? (Igen! Nem! — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Szavazást kérünk! Többségben viagyunk!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés az 1. címet elfogadta. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: A többség nem fogadta el! A büffíében vannak!) Kérem a jegyző urat. szïveske'djék à 2. címet felolvasni. (Nagy Vince (msz): A büffében még fennáll a koalíció!) Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a 2- címet, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 3. címet.) Elnök: Szólásra következük a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Brunszvik István! Brunszvik István (kg): T. Nemzetgyűlés! Az állandóan sorsűzött magyar emberek milliói által megválasztott nemzetgyűlés íme eljutott a demokrácia^ útjának ötödik állomásáig, ötödik határkövéig. Mindannyian tudjuk, hogy az első a földreform, utána az államforma, a bányák államosítása, későbben az új fizetési eszköz bevezetése és végül a költségvetés a,z ötödik hiatárkő, amelyet mindannyian köszönettel, öírömmel fogadunk." T. Nemzetgyűlés! Ahhoz, hogy az új forint fizetési eiszköz szilárd legyen, elsősorban az ezüksiéiges, hogy a közbizalom ,megerősödjék, á különféle pártok közmegegyezésre, jussanak ebben a koalícióban. A koalíció szükségessége fennáll, ezt senki nem vitathatja, mert ha bárki a koalíció ellen izgat, az magát a stabilizációt vestzélyezteti. De hogy a tárgyhoz szóljak, (Kiss Ferenc (msz): Nem árt!) az iparügyi miniszter úr jelentésében és a költségvetés 3. címében örömmel állapítja meg, hogy a meglévő iparfelügyelői állásokat még hét iparfelügyelői kerülettel akarja növelniNagy szükség van erre. Talán senki nem tehetne emellett olyan nagy mértékben hitet, de ha van is valaki, itt csak kevesen vagyunk, akik a nehézipari üzemekről nemcsak tudunk, hanem át is éltük annak minden keservét, mint például én. Bizony "nem volt helyes, hogy idáig 1 csak beszéltünk ipar felügyelői * tisztségről, de az iparfelügyelőt ritkán láttuk a helyzet magaslatán. Ezt azért mondom, hogy a miniszter úr figyelmébe ajánljam: ne csak szervezzünk ilyen ipar felügyelői kerületeket, hanem köve^ teljük meg az iparfelügyelőktől a tevékenységet is. Nem elég az, hogy utólag 'állapítsák meg, mint az államrendőrség közegei, ha vabar kit elgázoltak, hogy meghalt-e vagy felgyó 1gyul, vagy hány nap múlva fog felgyógyulni az illető, hanem az a kötelessége az iparfelügyelőnek, hogy minden baleseti lehetőségnek elejét vegye. Ezért kell tüzetesebb vizsgálat alá
