Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
891 A nemzetgyűlés 111. Ûlé$e 1947 profitât.A gyárak öltözői, mosdói, higiénliai ós szociális intézményei teljesen el voltak'hanyagolva, vagy alig voltak ilyenek. A gépek túlnyomórészt még a régi, harminc-negyven év előtti gépekből állottak és igen kevés helyen modernizáltak. Ezért az iparban, a gyárakban, a termelést kizárólag a munkás fizitkiai erejére alapozták és az ipari munkások nehéz küzdelmek között éltek. Nemcsak ez volt fa baj, amelylyel meg kellett küzdeni 1945 után, a felszabadulás óta. A gyárak legjobb gépeit elhurcolták. Ezeknek tekintélyes része még ma is külföldön van. Bár a szovjet övezetből a gépek túlnyomó része hazakerült, az amerikai Övezetben a legjobb gégék még kint vannak, köztük a Weiss Manfréd gyár gépei is és ezáltal ki vannak vonva a termelésből. Beméljük, hogy ezekkel a gépekkel rövid időn belül újból találkozhatunk és azok üzembehelyezhetőlkl lesznek. A gyárak munkássága a fasizmus időszaka alatt ideológiailag eléggé meg volt törve. Nem csoda az, amiről az előbb felszólalt képviselő úr beszélt, hogy vannak a gyárak munkásai között is olyanok, akik még mindig a Horthyszellem időszakából való gondolkozást hordozzák magukban. (Nagyiván János (misz) : Gondolkozni mernek!) Ez az oka annak, hogy még mindig vannak zavarok, de a szakszervezetek, az üzeuii bizottságok elvégzik a maguk munkáját, nevelő és rendcsináló fegyelmi munkájukat. (Nagyiván János (msz): Főleg azt!) Az üzemi bizottságok hatalmas munkát végeztek. Tagadhatatlan, bogy sok oldalról érd támiadás az üzemi bizottságokat 1 , de ettől függetlenül végzilkí a maguk fontos, és jelentőségteljes munkáját (Nagyiván János (msz): Az eredményen látjuk!) Igen, az eredményről látjuk, mi lett volna itt, ha a tőkések vették volna kezükbe a gyárakat és arra vártunk volna, hogy ők indítsák meg a termelést. (Zaj-) Magyarország akkor a siralom völgye lett volna. Az üzemi bizottságok a gyárigazgatók nélkül rögtön hozzáfogtak a helyreállításhoz és a termelés megindításához. (Nagyiván János (msz) : [Vásárhelyen is megmondják a munkások!) És ha erre a munkára kíváncsiak, igen t. képviselőtársaim, — különösen parasztpárti képviselőtársaimnak szól ez — akkor jöjjenek eh nézzék meg, mi van az üzembem győződjenek meg sajátmaguk arról, hogyan folyik ott a termelés. Nem volt könnyű a rendet fentartani, a munkát megindítani, ial termelést\ növelni és arrai törekedni, hogy ne csak folyjon a termelés!, hianeimi jót, olcsót és sokat termeljünk. Ez vonatkozik annak a kapcsolatnak szükségszerűségére, amely bennünket, ipari munkásokat, összteiköt ,& mezőgazdasággal. Mi tudjuk,, ha olcsó lesz a vetőgép, borona és traktor, ezzel olcsó lesz a mezőgazdasági termék és ha mi úgy érezzük a mezőgazdaság, a parasztság Segítségét asz élelmezés olcsóbbá tételében, mint amilyen erőteljesen dolgozik az üzemi bizottság az olcsó árú termelésért, iákkor egészen bizonyos, hogy a kohók, a padok mellett, munkájuk szorgalmas elvégziésénél munkástárisaim nem fognak éhen összeesni. Addig, atmig munkástársaink becsületesen végzik munkájukat, -tagadhatatlan, hogy nagyon sok fertőző munkai folyik. Meg kell emlékeznem arról az időszakról, amikor Hitler" banditák kifosztották a magyar gyárakat, nemcsak a németek, hanem a magyarok között is évi március hó 18-án, kedden. 892 sokan iakadtak, akik segítőtársaik voltak és lehetővé tették, hogy a legjobb gépek gyors iramban kikerüljenek az országból. És amikor a, munkásság, vezetői, a szervezett munkások felhívták a gyár munkásságát : önmagátokat és a nemzetet foszt játok melg, hla a gépeket, segítitek kivinni az országiból és csak la nyomor .teáz úrrá ebben, az országban, ezt igen sokan megértették, melm mentek be a gyárba, szabotálták a kiszállítást. De vannak gyárigazgatók, akik még ma is szlahadon vannak, akik arról beszéltek a katonai parancsnokofekall, amiről írásos feljegyzés van, hogy mivel sem a< pénzbüntetés, sem az éíelmiszerkedvezmények megvonása nem jár kellő hatassak az igiaizgató úr azt a megoldást javasolja, hogy aki nem jön be és nem végzi kiszállítási munkáját, azonnjal vonultassák be katonának. (Közbeszólás a sz(r ciáldemokratapárton: Ezt csinálják!) Ezért állapítjuk meg ezt a tényt, hogy nem mindenkit mérünk egyformán, iakii ebben az országban ddlgiozik. Megbecsüljük azokat, akik a népi demokráciáért dolgoznak, de jazok eläen, (akik az összeesküvőkkel kapcsolatban vannak, vagy azok járszalagján járnak, jai legkemé»nyebb! küzdelmet folytatjuk. Nem véletlen az, hogy Csepelen idejekorán felfedeztük, kik azok a szabotálok, akiik a termelést neui előmozdítják, hainem azt visszatart-' ják. Ezekkel igen keményen elbántunk és ennek tulajdonítható, hogy azótlal a termelés minőségben és mennyiségben emelkedett^ Nem így állt ez minden üzemben. Nagyon érdekes, hogy a MÁVAG-nál Bimóczyék egész en az összeesküvőik leleplezéséig folytathatták ezt a kártevő munkájukat Ebből lehet látni, hogy a termelési fokozása, a fegyelem fenntartása nem olyan egyszerű feladat, de laz üzemi bizottság vállalta ezt a nehéz feladatot. Mi minden más ellentmondással izemben állítjuk azt, hogy Magyarországom súlyos ( helyzet lett , válna, nyomor és munkanélküliség, hja akkor nem lettek volna öntud'aitiqs emberek, akik az élére álltak a legnehezebb -időkben és azonnal bevitték a, munkássságot a gyárba és> elkezdtük az újjáépítést. Persze az ilyen esetek, mint amilyenek itt előfordultakj, előfordulnak más üzemekben és gyárakbíatn is. Azok ellen, akik ma seim akarnak szervezkedni és at gyárakban, megbújva a munkamorál ellen szervezkednek és bujtogatnak, akik a szekrények mögött bujkálnak akkor, amikor dolgozni kell: aiz üzemi bizottság és a szakszervezet eljár. (Helyeslés a kommunisfiatpárton.) Aki ebben az országban 'építeni akar és becsületesen dolgozik, annak módja van reá, mert van mit itt felépíteni, de a kártevőket erős kézzel és minden aggod;ail onr nélkül odaküldjük, ahová valók. Egy fontos dolgot szereltnek még említeni. Tudjuk nagyon jól, hogy az iparügyi tárca keretében nem állauak rendelkezésünkre olyan összegek, amilyenek szükségesek volnának. Minden öntudatos ununkás meg van győződve arról, hogy csak iái termelésből fakadhat a jólét és. ezért az ország iparának fellendítése, a többtermelés kérdése, a több, jobbi és olcsóbb termelés kérdése nemcsak azon múlik, amit egyes képviselő urak felemlítettek, •.hogy emeljék fel a gyári munkásság- fizetésiét, hanem azon is, hogy ha a racionalizálási folyamatot véghezvisszük és ezen & folyamaton keresztül biztosítjuk a többteranalés tehetőségét. _ ' Nagyon rossz az üzemiekben a szociális' ellátás, elmaradottak az öltözők és egyéb berendezések. Az üzemi bizottságnak kellett kezébe
