Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

891 A nemzetgyűlés 111. Ûlé$e 1947 profitât.A gyárak öltözői, mosdói, higiénliai ós szociális intézményei teljesen el voltak'hanya­golva, vagy alig voltak ilyenek. A gépek túl­nyomórészt még a régi, harminc-negyven év előtti gépekből állottak és igen kevés helyen modernizáltak. Ezért az iparban, a gyárakban, a termelést kizárólag a munkás fizitkiai erejére alapozták és az ipari munkások nehéz küzdel­mek között éltek. Nemcsak ez volt fa baj, amely­lyel meg kellett küzdeni 1945 után, a felsza­badulás óta. A gyárak legjobb gépeit elhurcol­ták. Ezeknek tekintélyes része még ma is külföldön van. Bár a szovjet övezetből a gépek túlnyomó része hazakerült, az amerikai Öve­zetben a legjobb gégék még kint vannak, köz­tük a Weiss Manfréd gyár gépei is és ezáltal ki vannak vonva a termelésből. Beméljük, hogy ezekkel a gépekkel rövid időn belül újból ta­lálkozhatunk és azok üzembehelyezhetőlkl lesz­nek. A gyárak munkássága a fasizmus időszaka alatt ideológiailag eléggé meg volt törve. Nem csoda az, amiről az előbb felszólalt képviselő úr beszélt, hogy vannak a gyárak munkásai között is olyanok, akik még mindig a Horthy­szellem időszakából való gondolkozást hordoz­zák magukban. (Nagyiván János (misz) : Gon­dolkozni mernek!) Ez az oka annak, hogy még mindig vannak zavarok, de a szakszervezetek, az üzeuii bizottságok elvégzik a maguk mun­káját, nevelő és rendcsináló fegyelmi munká­jukat. (Nagyiván János (msz): Főleg azt!) Az üzemi bizottságok hatalmas munkát végez­tek. Tagadhatatlan, bogy sok oldalról érd támia­dás az üzemi bizottságokat 1 , de ettől függetlenül végzilkí a maguk fontos, és jelentőségteljes mun­káját (Nagyiván János (msz): Az eredményen látjuk!) Igen, az eredményről látjuk, mi lett volna itt, ha a tőkések vették volna kezükbe a gyárakat és arra vártunk volna, hogy ők in­dítsák meg a termelést. (Zaj-) Magyarország akkor a siralom völgye lett volna. Az üzemi bizottságok a gyárigazgatók nélkül rögtön hozzáfogtak a helyreállításhoz és a termelés megindításához. (Nagyiván János (msz) : [Vá­sárhelyen is megmondják a munkások!) És ha erre a munkára kíváncsiak, igen t. képvi­selőtársaim, — különösen parasztpárti képvi­selőtársaimnak szól ez — akkor jöjjenek eh nézzék meg, mi van az üzembem győződjenek meg sajátmaguk arról, hogyan folyik ott a ter­melés. Nem volt könnyű a rendet fentartani, a munkát megindítani, ial termelést\ növelni és arrai törekedni, hogy ne csak folyjon a terme­lés!, hianeimi jót, olcsót és sokat termeljünk. Ez vonatkozik annak a kapcsolatnak szükségszerű­ségére, amely bennünket, ipari munkásokat, összteiköt ,& mezőgazdasággal. Mi tudjuk,, ha ol­csó lesz a vetőgép, borona és traktor, ezzel olcsó lesz a mezőgazdasági termék és ha mi úgy érezzük a mezőgazdaság, a parasztság Se­gítségét asz élelmezés olcsóbbá tételében, mint amilyen erőteljesen dolgozik az üzemi bizott­ság az olcsó árú termelésért, iákkor egészen bizonyos, hogy a kohók, a padok mellett, mun­kájuk szorgalmas elvégziésénél munkástárisaim nem fognak éhen összeesni. Addig, atmig munkástársaink becsületesen végzik munkájukat, -tagadhatatlan, hogy na­gyon sok fertőző munkai folyik. Meg kell em­lékeznem arról az időszakról, amikor Hitler" banditák kifosztották a magyar gyárakat, nem­csak a németek, hanem a magyarok között is évi március hó 18-án, kedden. 892 sokan iakadtak, akik segítőtársaik voltak és le­hetővé tették, hogy a legjobb gépek gyors iram­ban kikerüljenek az országból. És amikor a, munkásság, vezetői, a szervezett munkások fel­hívták a gyár munkásságát : önmagátokat és a nemzetet foszt játok melg, hla a gépeket, segíti­tek kivinni az országiból és csak la nyomor .teáz úrrá ebben, az országban, ezt igen sokan meg­értették, melm mentek be a gyárba, szabotálták a kiszállítást. De vannak gyárigazgatók, akik még ma is szlahadon vannak, akik arról beszél­tek a katonai parancsnokofekall, amiről írásos feljegyzés van, hogy mivel sem a< pénzbüntetés, sem az éíelmiszerkedvezmények megvonása nem jár kellő hatassak az igiaizgató úr azt a megoldást javasolja, hogy aki nem jön be és nem végzi kiszállítási munkáját, azonnjal vo­nultassák be katonának. (Közbeszólás a sz(r ciáldemokratapárton: Ezt csinálják!) Ezért állapítjuk meg ezt a tényt, hogy nem minden­kit mérünk egyformán, iakii ebben az országban ddlgiozik. Megbecsüljük azokat, akik a népi de­mokráciáért dolgoznak, de jazok eläen, (akik az összeesküvőkkel kapcsolatban vannak, vagy azok járszalagján járnak, jai legkemé»nyebb! küz­delmet folytatjuk. Nem véletlen az, hogy Csepelen idejekorán felfedeztük, kik azok a szabotálok, akiik a ter­melést neui előmozdítják, hainem azt visszatart-' ják. Ezekkel igen keményen elbántunk és en­nek tulajdonítható, hogy azótlal a termelés mi­nőségben és mennyiségben emelkedett^ Nem így állt ez minden üzemben. Nagyon érdekes, hogy a MÁVAG-nál Bimóczyék egész en az összeesküvőik leleplezéséig folytathatták ezt a kártevő munkájukat Ebből lehet látni, hogy a termelési fokozása, a fegyelem fenntartása nem olyan egyszerű feladat, de laz üzemi bizottság vállalta ezt a nehéz feladatot. Mi minden más ellentmondással izemben állítjuk azt, hogy Magyarországom súlyos ( helyzet lett , válna, nyomor és munkanélküliség, hja akkor nem lettek volna öntud'aitiqs emberek, akik az élére álltak a legnehezebb -időkben és azonnal be­vitték a, munkássságot a gyárba és> elkezdtük az újjáépítést. Persze az ilyen esetek, mint amilyenek itt előfordultakj, előfordulnak más üzemekben és gyárakbíatn is. Azok ellen, akik ma seim akarnak szervezkedni és at gyárakban, megbújva a munkamorál ellen szervezkednek és bujtogatnak, akik a szekrények mögött buj­kálnak akkor, amikor dolgozni kell: aiz üzemi bizottság és a szakszervezet eljár. (Helyeslés a kommunisfiatpárton.) Aki ebben az országban 'építeni akar és becsületesen dolgozik, annak módja van reá, mert van mit itt felépíteni, de a kártevőket erős kézzel és minden aggod;ail onr nélkül odaküldjük, ahová valók. Egy fontos dolgot szereltnek még említeni. Tudjuk nagyon jól, hogy az iparügyi tárca keretében nem állauak rendelkezésünkre olyan összegek, amilyenek szükségesek volná­nak. Minden öntudatos ununkás meg van győ­ződve arról, hogy csak iái termelésből fakadhat a jólét és. ezért az ország iparának fellendítése, a többtermelés kérdése, a több, jobbi és olcsóbb termelés kérdése nemcsak azon múlik, amit egyes képviselő urak felemlítettek, •.hogy emel­jék fel a gyári munkásság- fizetésiét, hanem azon is, hogy ha a racionalizálási folyamatot véghezvisszük és ezen & folyamaton keresztül biztosítjuk a többteranalés tehetőségét. _ ' Nagyon rossz az üzemiekben a szociális' el­látás, elmaradottak az öltözők és egyéb beren­dezések. Az üzemi bizottságnak kellett kezébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom