Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

8ÔÔ A nemzetgyűlés 111. ülése 1H7. bányai összes üzemek' állami kezelés alá ke­rüljenek, mivel a főváros egész áramellátása végeredményben a tatai körzet erőműtelepeitől függ, indirekte a tatai kerület széntermelésé­től, tehát kívánatos válna, novelláris korrek­cióval lehetővé tenni, hogy a tatabányai ösz­szes üzemek államosítás alá kerüljenek. A magyar ipar, de főként az állami üze­mek gazdaságossága megköveteli, hogy ahol a termelési költség erős függvénye a kapacitás kihasználásának, ott termelési koncentrációt hajtsunk végre. Ez bizonyos mértékben itfti-ott megindult Természetesen ezt tovább kell foly­tatni. Ipari politikánk másik sürgős kérdése 'az egységes műszaki statisztika megszervezése. A helyzet ma az,-hogy tisztta képet senkinek nem lehet a. magyar iparról nyernie, egysze­rűen azérlfe. mert a kellő statisztikai feldolgo­zás mindvégig elmaradt, a múltbeli statisztikai . adatokra pedig nem sokait lehet számítani Az egységes statisztika lehetővé tenné a prompt és gyors segítséget a különböző üzemek között és ennek előnye kétségtelenül mutatkoznék az­zal, hogy a felhasználható hatalmas anyag­mennyiségek nem pusztulnának .el különböző gyártelepeken. . Iparunk érdekében i^en fontos a műszaki Äpasztallatok üzemközi ismerete és kicserélése* A helyzet az. hogy például amikor egy szul­fanizálási eljárás után érdeklődtünk, akkor felháborodva utasították vissza, hogy már itű sincs magántulajdon?! Ugyanakkor'a magán­tulajdon kevésbbé érzékeny arra, hogy a ma­gyar szabadalmak egész sorát lopják ki 1 kül­földre és ezzel mérhetetlen károkat okoznak a magyar nemzetigazdaságnak. Igen fontos az egységes számlarend és kalkuláció bevezetése. Ez szintén az Anyag- és Árhivatal reszortja volna, de komoly ered­ményt eddig még nem láttunk. v A termelési költségek ma még nem a nemzet érdekei sze­rint alakulnak ki. Az egységes számlarend és a reális termelési költségek egycsapásra meg­szünftetiik az árak körül tapasztalható bizony­talanságot és visszaéléseket Az üzemek éis főleg az állami üzemek ve­zetésének kérdését keilH még szóvátennem. A műszaki értelmiség nagyrésze komolyan dolgozott és egyre komolyabban dolgozik. Nap mint nap örömmel tapasztaljuk, hogy a műszaki értelmiség Itekinltélyes része egyre iinkább lálttja, hogy a műszaki fejlődés érdekei összeesnek a demokrácia érdekeivel Minden kívánságunk az, hogy a műszaki értelmiség ugyanazzal a tempóval kapcsolódjék bele a munkáiba, mint eddig tette, és ebben, a. Magyar. Konumunista Párt továbbra is a legteljesebb tá­mogatást nyújtja. E munkáknál azonban az ipari munkásságnak, a bányászoknak, a szak­szervezeteknek, az üzemi bizottságoknak mér­hetetlein szerepük van. Azok, akik itt à par­lamentben aikarják kritizálni a szakszer­vezetek » az üzemi bizottságok munkáját ' nincsenek kelliőkép tájékozódva a kérdésről­Igen, a bányatelepeken az iparte'lepeken ren­det) csinálni, munkafegyelmet, teremteni, nyers­anyagéi! áitláslt teremteni, az élelmezést biztosí­tani sokszázezer embernek — ez olyan munka volt, amellyet nem azok szervezitek meg, akik ma akár a szakszervezeteit, akár a munkássá­got kritizálják. A munkásszakszervezetek- fé­nyesen megállották a helyükeit a legnehezebb időkben. (Pászthory István (msz) gúnyosanr Na, meg lehetnek vele elégedve!) Meg is va-' évï. március hő l&-án, kedden. 860 gyünk elégedve. (Pászthory István (msz): Ma­gukkai is! — Közbeszólás a kommunistapárton: Krokodiilkönnyekeit hullatnak a 'tőkések miatt! — Zaj.) Szükséges továbbá, hogy áz - állami vállalatok igazgatóságába legalább egyharmad munkás és bányász kerüljön a szakszervezetek részéről- Ugyancsak követeljük azt; hogy az iparul üzemek, vállaílialtlok vezetésében az ipari munkásság és a bányamunkásság komolyan szerephez jusson. Ezzel párhuzamosan kiszélesítendő és tör­vénybe fofglalandó azj üzemi bizojtltságok hatás­köre. Az üzemi bizottságok olyan munkát vé­geztek Magyarországon, amire precedens egy­szerűen nincs a itiörtíénelemben. És ha valaki azt hiszi, hogy könnyű volt ai széntermelést száz Százalékkal fokozni, az gondoljon arra, hogy ő sajátmaga még nem próbálta meg ezt a ununkát), ezért próbálja elgondolni magát az üzemi bizottság helyébe, és akkor egészen b ! iz­ftósan nem érné az üzemi bizottságokat, vagy a szakszervezetekéit! ilyein kriltika. (Pászthory Istvánt (msz): Fűtetlenek a kórházak és a ( hi­vatalok!) Az a fontos, hogy a gőzturbinák mennek! Igen, az a fontos, hogy gőzturbinák mennek és a közlekedés folyik. (Közbeszólások a szabadságpárton: Nincs széni a magánháztar­tásoknak!) Ha fáztunk, akkor én is fáztam, de mások is al bányatelepeken; én ás végigfáztam a telet, de fáztak mások lils; most mindennél ífonitlosabb, hölgy az iparii fejlődjék. Majd a jövő­ben nem fogunk fázni. A bányászatnál igen fontos tkérdés a lakás­kérdés. I'tít a helyzet az, hogy Tatabányán. Borsodban és Salgótarjánban a munkások szá­zai, laknak úgy, hogy nyoiljc-kilenc, de általában hat-hét ember lakik egyiszoba-konyhában. Az egyik bányatelepen 700 család él más családok egyszoba-konyhás lakásában. A! 600/1945. számú rendelet lehetővé itette azt, hogy egész sor he­lyen kaptunk a földbirtokreform végrehajtása során házhe%eket így például Esterházy gróf tatai lóversenypályáján — bocsánat, nem tu­dom a keresztnevét — (Pászthory István (msz): Nem szabad úgy mondani, hogy gróf!) 1320 házhely került kiosztásra a bányászok kÖZÖltít i; ' r r Kívánatos volna, hogy a bányamuinkásság támogatást kapjon arra, hogy saját lakóházait megépíthesse. Végeredmé'nyben -^ annak a vi­láginak már vége kell hogy legyen egyszer, hogy a bányász, és az iparti 1 munkás dolgozik húsz-harminc lévig és azután, hai megrokkan, mehet világgá, vagy legjobb esetiben a gyer­mekeihez. Kívánatos, hogy minél több munkás építsen sajátmagának lakóházat A pécsi és ózdi elvtársak megkezdték ennek a kérdésnek a megoldását és építési szövetkezeteikkel ko­molyan hozzáfogtak az építkezéshez, ehhez azonban »természetesen komoly pénzügyi támo­gatásra van szükségük. Igen fontos kéirdés továbbá a munkahelyek megközelítése. Egyes salgótarjáni és borsodi bányákban látjuk, hogy néhol 10—-20, sőt 25 kilométert gyalogolnak a bányászok munkahe­lyükre és így idejüket az országúton veszte­getik, ahelyett, hogy nyugodtan tudnának ter» melni a bányákban. Kívánatos, hogy a bá­nyáknál ési a nehézipari telepeknél a MA VAUT •szervezzen meg rendlszeres autó buszközleke­dést a munkások számára. (Egy hang a sza­badságpárton: Ez helyes!) Ez nehéz kérdés, sokba kerül, de feltétlenül meg kell valósítani. Az iparügyi minisztériummal kapcsolatos - kérdések tekintetében világos, hogy az ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom