Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

857 À nemzetgyűlés 111. ülése 1947. évi március Hó 18-án, kedden. S58 + • nek és ezzel a duna völgyi kooperáció^ útja először nyílik meg a (történelem folyamán. Az államosítás eddigi tapasztalatai — eltekintve az difit újabban hallott monstruózus deficitektől — kedvezőnek Mészárnak. A lényeg az, hogy sikerült

1 a széntermelést százszázalékosan felfokozni: 1300 vagonról 2600—2700 vagonra és az eddigi márciusi termelési átlag már 2760 vagon felett van, körülbelül 50 vagonnal az ehv irányzat felett

1

. Az államosításnak igen fontos eredménye az, hogy a múlt "nyáron a széntermelést

1 sikerült es'.V 10 százalékos depresszióval átvészelni, holott normál békeidőben a depresszió nyaranként körülbelül 20—25 százalékos szokott lenni. A széncsata eredményei kétségtelenül megmutatkoztak és az államosítás ezeket az eredményeket még tovább fokozta. A munkafegyelem és az egyéni teljesítmény komolyam feljavult. Az államosítás a bányákat minden szempontból katasztrofális szempontból vette át. A háborús rablógazdálkodás következményeinek kiküszöböléséig bizonyos deficit termiészets'zierűleg mutatkozik. A bányatérségek, a munkahelyek annyira ki voltak rabolva, és annyira észszeírűtlenül folyt a kitermelés, hogy most hatalmas^ mennyiségű szén van a szállító pályáktól óriási távolságban. Az állami bányászat az elé a probléma elé kerül, hogy vállalja a ihiataknas, pusztulásra ítélt szénmennyiség kitermelését vagy" pedig vállaljon egy deficitet. A szénbányászat álláspontja, hogy inkább vállal kisebb deficitet, de nem fog hagyni sok százmillió métermázsa szenet a különböző folyosókon elpusztulni azért, mert régen csak ott termeltélkl ki a szenet, ahol a leggyorsabban és legkönnyebben lehetséges volt. '* Nem tudom, honnan vették a 120 millió forintos évi deficitet, annyi tény, hogy december hónapban a két fizetett ünnepnappal és egyebekkel tényleg emelkedett a termelési költség magassága és állítólag 8 millió forint körüli deficit mutatkozott, (Gróh József (pk): Miért nem kapunk mérleget a bányákról!) Fognak kapni! (Gróh József (pk): Egy év elmúlt!) A múltban mórleget a bányavállalatok munkájáról egyáltalán nem kaptunk. Hatvan bánya munkájáról nem lehet tíz nap alatt mérleget készíteni, az nem az állami szénbányászaton múlik. (Gróh József (pk): December 31-én nyers mérleget minden vállalat kell, hogy adjon!) A^ deficit januárban már lényegesen csökkent és a termelési SkÖltségeket vizsgálva, a, különböző tényezők általaiban konvergensek. minden remény megvan arra, hogy a deficit rohamosan csökkenni fog. Ismétlem, a bányákat nem a magyar demokrácia, hanem a magyar nagytőke rabolta ki és -a következményeket nekünk kell viselnünk. Ha Dorogon 31 bányászunk meghalt, részlbem azért haltak meg, mert a rablógazdálkodás miatt tönkretették bányáinkat. A felelősségrevonás, tehát ne a magyar demokrácia és ne a magyar állami szénbányászatot érje. Különben komoly baj az, hogy az állami szénbányászat ma nyolc vagy kilenc különböző épületben kénytelen működni, és nem a munkáspártokon múlott, hogy az állami szénbányászat nem kapta meg a Salgótarjáni és a Magyar Általános Kőszénbánya épületéi'. Ezekben az épületekben kényelmesen elfért volna és már el lehetett volna végezni a racionalizálás munkáját is. ma viszont a helyzet az, hogy nyolc épületben öt-hat telefonközponttal működik ; szerteszét dobálva az egész MÁSZ-adminisztráció. Ezért tehát sürgősen szükséges, hogy a Magyar Állami Szénbányászat vagy az Adria palotát vagy a MÁK és a Salgótarjáni épületet mindenestül megkapja.A rentabilitás kérdéséhez is csak ilyen módon lehet hozzányúlni, enélkül erről tárgyalni naivság, tehát nem is foglalkozom vele. Az erőműtelepek államosításánál még hiányok vannak. (Pászthortf István (msz) közbeszól. -~ Zaj') Elnök: Pászthioiry képviselő úr, csendet kérek. Osztrovszki György (kp) : A törvényt megszavaztuk, de még nem léptették életbe. Az állami villamossági rt. még nincs megszervezve, pedig ezt is sürgősnek tartom- Ugyanis jelenleg a PhÖbus, az ajkai erőtelep ás egy egész sor kisebb erőműtelep van még, magánkézben. Az erőműtelepünk komoly teljesítményeire vall az, hogy míg Európa-szerte a győztes államokban komoly áramkorlátozások voltak, addig Magyarországon ezt sikerült mindvégig- elkerülni. Igen sürgős a mátravidéki és csepeli erőműtelepek gyors kiépítése. , Az iparügyi minisztériumban most van tárgyalás alatt tárcaközi és pártközi megbeszélések alapján a bauxit, a timföld és az alumíniumipar államosítása. Ezt igen fontos teendőnek Ítéljük, mert az üzemanyagellátás körül itt a legnagyobb bajok mutatkoznak, azonkívül az eddig eladatlan aluminium liránt igen jó piac keletkezett, még külföldön is, az államosítás hírére. Kivá; natos, hogy az államosítási törvénybe az ajkai erőműtelep és a felsőgallai- MÁK bauxit és cementgyár is bekerüljön. Az egyes alumánium\ kohóknál igen nagy anyaghiányok mutatkoznak, és szükséges, tanácsos volna az iparügyi minisztériumi ellenőröket kiküldeni az egyes üzemekhez. ' A baloldali blokk követelésére a kisgazdapárt részben hozzájárult a mezőgazdasági gépipar és a mezőgazdasági vegyiipar államosításához. Hasonlókép függőben van még a kérdés a nagymalmok államosítása tekintetében is. Kívánatos volna, hogy az államosítás kérdése minél gyorsabban lebonyolódjék. Az » államosítandó üzemek körül ugyanis állandó bizonytalanság van. A nyersanyagok lassan elfogynak, a rendelések késnek, tehát ki leszünk téve annak, hogy amikor az állam átveszi az üzemeket,, megint csak az üres kamarákat kell átvennünk, ahogyan ez a szénbányáknál portent (Kiss Ferene (msz) gúnyosan: Kevés a ráfizetés!) Ha önök annyira félnek a ráfizetéstől, akkor miért ragaszkodnak ahhoz, hogy magánkézben legyenek ezek az üzemekf Legyenek ^ államosítva azok az üzemek is, ahol haszon is van. De a magyar szénbányászat sem lesz ráfizetéses. (Zaj a szabadságpárton.) Az államosítás kérdésében két probléma marad még nyitva, Az egyik az esetléges korrekció kérdése- Sajnos nálunk nem a vállalaitiokat államosítoKták, hanem csak a bányákat és tartozékaikait. Ebből következett az, hogy egyes speciális üzemeket vertikálisan' hasogat-. ;tak szét. Ez a helyzet a legélesebb Tatabányán, ahol 47 üzemből hét maradt a MÁK tulajdonában. A helyzet ma az, hogy.a bányák cement-, ttégla- és mészellátása csak állandó bürokráciával lehetséges, mert az üzemek szét vannak vágva. Kívánatos volna, hogy a tata-