Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
847 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. revíziója, ; a közszállítási szabályá-itnak a kisipart védő rendelkezései kiterjesztésé, a kisipari hitelszervezetek, a Budapesti Kisipari Hitelintézet és a törvényes érdekképviseletek, mint az IOKSz. az IPOK és az ipartestületek megerősítése. (Feívinczi László (pk): Most szüntetik meg az IOKSz-ot!) Kérnem kell az iparügyi miniszter urat, hogy az iparosságot érintő rendeletek kibocsátása előtt mindenkor hallgassa meg az ipari, érdekképviseleteket, hogy ezek az iparosságot érintő minden kér-, déshez hozzászóljanak. Nincs időm részletesen felsorolni iáz iparosság számtalan jogos kívánságát és pamaszat, de ezek^ ismeretesek az iparügyi miniszter úr előtt, hiszen még a miniszter úr felügyeleti hatósága alá tartozó IPOK hivatalos közleményei is állandóan keserű panaszokat Itiltakozásokat tartalmaznak az iparosságot érő sérelmek miatt. Midőn — mint már -beszédem elején^ mondottam — az iparügyi tárca költségvetését a magam és a pártoim nevében elfogadom, fokozott megértést és jóindulatot, támogatást kérek mind a kfeipar, mind az egész magyar ipar részére. (Élénk taps a 'kisgazdapárt soraiban. —- Ás elnök csenget.) Azonnal befejezem. Átvészeltünk világégést, megújhodtunk _<i tűzben, összeszedjük mindem 1 erőnket és rendületlenül! bízunk egy jobb, demokratikusabb magyar jövőben, mert velünk van az igazság er'eje. A nemzet is, mint az egyén, alkkor érheti el a legmagasabb fejlődést, ha ki van téve viszontagságoknak. Megerősödtünk a szenvedésben és annál keményebb, szívósabb afkairattail küzdünk népünk boldogulásáért és igazságáért. Bízóin abban, hogy kormányzatunk az új költségvetés keretében a közérdeknek megfeleljen, a demokratikus szabadság szeLleméheu fogja ipari 1 termelésünket irányi: tani és à 'beavatkozás, az adminisztráció és a bürokrácia fokozása helyett meg fog elégedni az irányítás eddigi: mértékével s amennyiben lehetséges és a közérdek engedi, már az adminisztrácáós terhek csökkenése érde'kében 1 is előbb-utóbb a fokozatos leépítést fogja progammjába venni. Ebben a reményben és ezzel a kérelemmel, a itlemokrat'ikus koalíció egységének szellemében és azzal, hogy az Isten áldja a tisztes magyar ipairt, a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a kisgazdapárt soraiban. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következek a kijelölt szóno'kok közül! Gyurkovits Károly jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt én is csatlakozom ahhoz az elismeréshez, aanelyet az előttem szólott .képviselő urak a magyar ipari munkásság és a magyar iparügyi kormányzás iránt kifejeztek., A magyar iparlii munkásság — éppen úgy, mint a magyar parasztság +- a magyar újjáépítés tekintetében minden elismerést megérdemel, éspedig elismerem, munkásípártí vezetőivel és az iparügyi kormányzással egyetemben. T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi kérdésekben rendkívül, fontos az iparügyi kormányzatnak szem előtt tartani uzt, hogy az iparügyi vonal, az iparügyi újjáépítés és- a<z,, ipari niunkásság sorsa szervesen összefügg a mezőgazdasági termelés problémáival, mindenekelőtt pedig a mezőgazdasági munkásság munkanélküliségének problémájával. Az iparügyi vonalon, az ipari munkáisság ^foglalkoztatása terén már a évi március hó 18-án, kedden. 848 munkanélküliség nagy, komoly tételével kell számolnia a kormányzatnak, amely munkanélküliség már adva van. Ehhez csatlakozik a mezőgazdasági munkanélküliség óriási tábora. Ha ezt a két nagy problémát a magyar kormányzat gyorsan nem oldja meg, ebből igen kellemetlen és káros következmények származhatnak az ipari munkásságra is. Ezért tegye a miniszter úr megfontolás tárgyává, vájjon nem volna-e sürgős szükség arra, hogy Groza Péter vámuniós ajánlatát a kormányzat komoly tárgyalás alá vegye, minthogy ez a terv elsősorban építőipari munkás-* ságuníknak és magának az építőiparnak kérdései^ hivatott megoldani, mert Romániától kap- , haiíjuk azt a faanyagot és egyéb nyersanyagot, -. amely szükséges ahhoz, hogy a hatalmas építőipar megindulhasson Magyarországon, amire szükség van, hogy ezáltal az építőipari munkanélküliség veszedelmes kérdése megoldást nyerjen. N Megfontolás tárgyává kell tennie a miniszter úrnak, vájjon azokat a monopóliumokat, karteieket, egykezeket és magas védvámokaí, amelyek mind elsősorban az ipari termelést gátolják, az ipari termelés megindulásának lehetetlenségét vonják maguk után, nem volna-e szükséges revízió alá venni, és kérem, méltóztassék lehetővé tenni ezáltal azt, hogy meginduljon Magyarország mint a középeurópai államok központja és a szomszédáliamok kozott egy-intenzív kereskedelem, amely lehetővé teszi azt, hogy jtt meginduljon a komoly ipari fellendülés., amely egyetlen lehetősége annak, hogy ipari munkásságunk ne legyen kénytelen ^.megint kivándorolni, vagy munka nélkül élni ebben a hazában. T. Nemzetgyűlés! Midőn felszólalok, minden elismerésem mellett is, mint képviselőnek az ipari kormányzattal szemben az ellenőrzés jogát is gyakorolnom kell. Mindenekelőtt felhívom a t. miniszter úr figyelmét az 1946: XIII. te. 27. Vára. Ebben az igen t. miniszter úr és az iparügyi kormányzat kötelezettséget vállalt velünk, a nemzetgyűléssel, a nép képviselőivel szemben, hogy az államosított üzemekkel és különösen a szénbányászattal kapcsolatosan nekünk időnkint pontos jelentést tesz. Én nagyon kérem a miniszter urat, ne tekintse ezt a parlamentet egyszerűen egy dilettáns testületnek, ne tekintse, ezt a parlamenti vitát efemer értékű valaminek, platonikus jelentőségű ügynek, hanem — ragaszkodva demokratikus alkotmányunkhoz — tartsa be azt, amire egyszer kötelezettséget vállalt. Emlékeztetem a miniszter urat arra, hogy ez a nemzetgyűlés azzal a feltétellel járult hozzá ahhoz, hogy államosítsunk, hogy a miniszter úr bennünket, a nép képviselőit időről-időre informál, tájékoztat, jelentést tesz nekünk, hogy amikor elvégre mégis egy ilyen nagyhorderejű kérdésben megadtuk a megbízást és a felhatalmazási', a kormánynak, ne álljunk itt tájékozatlanul, annyival is inkább, mert hiszen a miniszter úr. nagyon jól tudja, hogy az államosításért, annak következményeiért és az államosított üzemek gesztióiért, nemcsak a miniszter úr és nemcsak a kormány felelős a nemzet színe előtt, hanem felelős ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagja is. Tudóim azt, hogy egész Európáiban, így " Angliában is ezen a. ték'n, S'zörnyű szén vadsággal küzdöttek, a széntermelíéstaen szörnyű nagy zavarok voltak- Ezt nagyon jól tudjuk, de
